Dr. Koréh Zoltán
törvényességi felügyeleti szakügyintéző
Jogi és Hatósági Főosztály / Jogi és Törvényességi Felügyeleti Osztály

Jogszabályváltozás miatt a 2017. február 3-ai cikkünket a következők szerint frissítjük (összhangban az időközben, 2017. július 18-án kiadott, az onkormanyzat.csmkh.hu/valtozasok-a-hulladekszallitas-gyakorisaganak-szabalyozasaban címen elérhető tájékoztatásunkkal):

A Magyar Közlöny 2017. évi 88. számában 2017. június 12. napján megjelent a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 13/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet), amelynek 13. §-a 2018. július 1. napjával hatályon kívül helyezte a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendeletet.

1. A jogalkalmazóknak a települési szilárd hulladékok elszállításának gyakorisága betartásakor elengedhetetlen figyelemmel lenniük az egymásra utaló, különböző szabályozási szintű környezetvédelmi-, egészségügyi- és építésügyi jogszabályokra.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakba: Korm. rendelet) alapján a közszolgáltatónak a vegyes hulladék elszállítását a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott gyakorisággal kell elvégeznie.

Érdemes kitérni a Korm. rendeletben használatos, de a Hulladéktv.-ben meghatározott vegyes hulladék, valamint annak fogalmi elemeként a hulladék, a háztartási hulladék és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék fogalmak ismertetésére.

A hulladék az a bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. A háztartási hulladékon a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint lomhulladékot kell érteni, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot is. A háztartási hulladékhoz hasonló hulladék pedig az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartásokon kívül képződik, és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló. A vegyes hulladék nem más, mint a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak az a különböző fajtájú és összetételű hulladékot tartalmazó része, amelyet az elkülönítetten gyűjtött hulladéktól eltérő külön gyűjtőedényben gyűjtenek. ¹

2. A rövid kitekintő után fontos kiemelni, hogy nem a Korm. rendelet írja elő a vegyes hulladék szállításának gyakoriságát, hanem az EMMI rendelet.

A jogalkotó szándékából így egyértelműen kitűnik, hogy a szállítás gyakoriságát nem környezetvédelmi-, illetve hulladékgazdálkodási előírások, hanem közegészségügyi szakmai szempontok figyelembevételével, miniszteri rendeleti szinten kívánja szabályozni.

Az EMMI rendeletben használatos hulladékkal kapcsolatos fogalmak megértéséhez ismételten a Hulladéktv. fogalmi meghatározásait kell alapul venni.

A biológiailag lebomló hulladék  az a szervesanyag-tartalmú hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható, ideértve a biohulladékot is. A biohulladékon pedig az a biológiailag lebomló, parkokból származó vagy kerti hulladékot, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőkben és kiskereskedelmi tevékenységet folytató létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladékot, valamint az ezekhez hasonló, élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hulladékot kell érteni. ²

3. Az EMMI rendelet az OTÉK szerinti területeket illetően – a korábbiakhoz képest – differenciáltabb rendelkezéseket tartalmaz a szállítási gyakoriság vonatkozásában, valamint különböző szállítási gyakoriságot ír elő a vegyes hulladékot és a zöldhulladékot érintően az alábbiak szerint: ³

A fentebb szabályozott szállítási gyakoriság tekintetében téves az az értelmezés, miszerint bel- és külterületi lakóterület között különbséget kell, illetőleg lehet tenni. A helyes jogalkalmazás érdekében így az EMMI rendeletben hivatkozott OTÉK szerint fogalmak leírása nélkülözhetetlen.

A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es beépítési magasságot meghaladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére, míg a kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. Az egyéb lakóterület alatt a kertvárosias-, és a falusias lakóterület kell érteni. Az előbbi laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. Az utóbbi  pedig legfeljebb 7,5 m-es beépítési magasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. ⁴

4. Az ismertetett jogszabályokra figyelemmel álláspontunk szerint helytelen azon jogértelmezési gyakorlat, hogy a lakóterületek között bel-, és külterületi elhelyezkedésük alapján különbséget kell, illetőleg lehet tenni, hiszen az EMMI rendelet az – OTÉK szerinti – nagyvárosias-, és kisvárosias lakóterületre, valamint az egyéb lakóterületre vonatkozóan ír elő szállítási gyakoriságot.

¹ 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 2. § (1) bek. 21., 22., 23., 47. pont

² 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 2. § (1) bek. 3., 4. pont

³ 13/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről 1. melléklet

⁴ 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 11-14.§