Temetőrendeletek célvizsgálata · Ellenőrzési tapasztalatok
dr. Megyeri Szilvia
kormánytisztviselő
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály
A Miniszterelnökség 2022. évi ellenőrzési munkatervének megfelelőn a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztályának munkatársai is elvégezték a megye mind a 60 települése tekintetében a temetőkről és a temetkezés rendjéről szóló önkormányzati rendeletek (a továbbiakban: Temetőrendelet) célvizsgálatát.
1. Az ellenőrzés keretében elsődlegesen megvizsgáltuk, hogy a helyi önkormányzatok eleget tesznek-e az Mötv.[1] 13. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti köztemető-fenntartási kötelezettségüknek, illetve azt milyen formában végzik. Egyetlen önkormányzat egyáltalán nem látta el korábban ezt a kötelező feladatot, azonban az eljárás megindulásával már észlelték, és saját hatáskörben elkezdték a szükséges intézkedéseket megtenni. Négy település nem tudott olyan dokumentumot benyújtani, amivel hitelesen tudta volna igazolni, hogy a közfeladatot ellátják. Ezek egyike sem rendelkezett saját tulajdonú temetővel – itt minden esetben egyházi temető található –, a Ttv.[2] 3. § b) pontja alapján a vallási közösséggel megkötendő megállapodás pedig vagy már lejárt, vagy írásban létre sem jött.
2. Temetőrendeletet két önkormányzat nem tudott felmutatni, ebben az esetben jogalkotás elmulasztása miatt intézkedtünk. Három helyi rendelet kapcsán azonban a célellenőrzés még vizsgálati szakaszban lezárult, és nem kellett törvényességi felhívást kiküldeni.
3. A Ttv. 41. § (3) bekezdésében rögzített kötelező szabályozási elemek közül a sírhely méretezését és a sírjelek alkalmazását minden rendelet szabályozta, azonban a temetési hely gazdálkodásának szabályairól a Temetőrendeletek fele nem tett említést. A ravatalozó használatának és igénybevételének rendje szintén számos Temetőrendeletből kimaradt. Az egyéb szabályozási elemek többnyire megtalálhatók a rendeletekben.
4. A megyében a települések kétharmadában van önkormányzati tulajdonú temető, melyek egyharmadánál a temetőüzemeltetést kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján gazdasági társaságok végzik. A célellenőrzés keretében vizsgáltuk, hogy a kegyeleti közszolgáltatási szerződésekben a Ttv. 39. § (2) bekezdésében szabályozott kötelező tartalmi elemek mindegyike megtalálható-e. Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a szerződések túlnyomórészt megfelelnek a jogszabályi kritériumoknak, egy-két csekélyebb súlyú hiányosságtól eltekintve.
A vizsgálat rávilágított, hogy a kegyeleti közszolgáltatás és temetkezési szolgáltatás elhatárolása sokszor problémát okozott. Volt, hogy a jogalkotó összemosta az üzemeltetőt a temetkezési szolgáltatóval. Szükséges kiemelni, hogy a temetkezési szolgáltatóval elsődlegesen az eltemettető áll jogviszonyban, míg a kegyeleti közszolgáltató a települési önkormányzattal. A kegyeleti közszolgáltató ugyan elláthat temetkezési szolgáltatásokat is, ebben az esetben viszont a két vállalkozási tevékenységét számvitelileg elkülönítetten kell kezelnie, és a temetkezési szolgáltatókat terhelő díjakat neki is meg kell fizetnie.
5. A legtöbb félreértést és a legtöbb hibát a díjak megállapítása körül tapasztaltuk. Sok esetben a törzsszöveg és a melléklet összevetésével sem volt egyértelmű, hogy ki a díjfizetés kötelezettje és jogosultja. Számos esetben a díj jogszerűtlenül került meghatározásra. A Ttv. 40. § (2) bekezdése szerint a díjfizetésre kötelezettek alapján (1) magánszemély terhére megállapítható a temetési hely megváltási, illetve újraváltási díja, (2) temetkezési szolgáltató terhére a temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díj, (3) a temetkezési szolgáltatók kivételével a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők terhére a temető-fenntartási hozzájárulás díja és (4) bárki terhére a behajtási díj. Behajtási díjat egyébként csupán 3 település állapított meg, jellemzően az önkormányzatok megtiltották vagy korlátozták, illetve feltételhez kötötték a temetőbe történő behajtást.
6. A Temetőrendeleteket jogszabályszerkesztési szempontból is ellenőriznünk kellett. Szinte minden esetben hibásan került megfogalmazásra a bevezető rész, nem vagy tévesen került megjelölésre a felhatalmazás és utána a feladatkör. Jellemző volt még, hogy a szerkezeti egységeket rosszul alkalmazták és jelölték, tévesen francia bekezdést használtak, valamint a mellékleteket helytelenül jelölték mind a törzsszövegben, mind a melléklet címzésében.
7. A vizsgált Temetőrendeletek közül hét tartalmazott rendelkezést a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértésére, másik hét rendelet pedig a szabálysértési jogszabályok 2012-es átfogó módosításai ellenére még szabálysértési tényállásról is rendelkezett.
[1] 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól [Mötv.]
[2] 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről [Ttv.]