Szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos változások
Dr. Mezey Róbert
osztályvezető
Jogi és Hatósági Főosztály / Szociális, Igazságügyi és Gyámügyi Osztály
Az elmúlt időszakban több olyan törvény is elfogadásra került, mely 2018. január 1-jei hatályba lépéssel módosítja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozó szabályait, illetve melyek hatályba lépése érinti az e törvények által szabályozott ellátásokat.
Ezen jogszabályok az alábbiak:
- Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény,
- A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi XCV. törvény,
- Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.).
- Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény.
A törvénymódosításokhoz kapcsolódóan a szociális és gyermekvédelmi tárgyú végrehajtási rendeletek módosítására is sor került.
A gördülékeny átmenet és az egységes jogalkalmazás érdekében az alábbi, a jegyzők munkáját érintő legfontosabb, 2018. január 1-jétől hatályba lépő változásokra szeretném figyelmét felhívni:
1. Az Ákr. hatályba lépéséből adódó változások
► Az Szt. 5. § (1) bekezdés szerint a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.
► Az Ákr. 41. § (1) bekezdés szerint a hatóság sommás eljárásban a döntését azonnal, de legfeljebb nyolc napon belül meghozza, ha
- a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és
- nincs ellenérdekű ügyfél.
Az Szt. 8. § bekezdés szerint az Ákr. 41. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az tekinthető a hatóság rendelkezésére álló adatnak, amelyet az általa vezetett 18. § vagy 18/A. § szerinti nyilvántartás tartalmaz.
► Az Ákr. 131. § (2) bekezdése alapján „E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Vht.-t kell alkalmazni. Ha a végrehajtást az állami adóhatóság foganatosítja, eljárására e törvény végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
Az Ákr. 134. § (1) bekezdése szerint – törvény, kormányrendelet, illetve önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában – 2018. január 1-jétől a végrehajtást az állami adóhatóság foganatosítja.
Az önkormányzat tehát rendelkezhet arról, hogy az önkormányzati hatáskörben nyújtott ellátások megtéríttetésével kapcsolatos végrehajtást saját hatáskörében tartja, ebben az esetben a végrehajtásra az Ákr., illetve háttérszabályként a Vht. rendelkezései irányadóak.
2. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelemhatárának emelése
A Gyvt. 19. § (2) bekezdésének módosításával a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági jövedelemhatára 2018-tól emelésre kerül.
A módosítással az ellátásra vonatkozó általános jövedelmi értékhatár az öregségi nyugdíjminimum 130%-áról (37.050 Ft) annak 135%-ára (2018. évben: 38.475 Ft) emelkedik. Az ellátás tekintetében irányadó speciális – a gyermeket egyedülállóként nevelő szülő vagy más törvényes képviselő esetén; tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén; valamint a jogosultsági feltételeknek megfelelő nagykorú gyermek esetén alkalmazandó – jövedelmi értékhatár az önym. 140%-áról (39.900 Ft) annak 145%-ára (2018. évben 41.325 Ft) nő.
A Gyvt. 187. §-a alapján a módosítást a 2018. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
[Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvény 23-24. §-ai]