Dr. Kalmár Krisztián
jogorvoslati hatósági szakügyintéző
Jogi és Hatósági Főosztály / Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 5. § f) pontja értelmében mentes az adó alól a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab – 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt – személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.

A gépjárműadó alóli mentesség fenti esete kapcsán az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet.

A Gjt. 18. § 12. pontja értelmében az a személy tekinthető súlyos mozgáskorlátozottnak vagy egyéb fogyatékossággal élőnek, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2016. április 1-jén hatályos 2. § a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy 2. § h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élőnek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja.

Az R. 2016. április 1. napján hatályos 2. § a) pontja értelmében súlyos mozgáskorlátozott személy:

aa) az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy f) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság,

ab) az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. mellékletében meghatározott, az „L” betűjel szerinti mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz,

ac) a 4/A. alcím szerinti minősítési rendszer szerint a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy;

Az R. 2016. április 1. napján hatályos 2. § h) pontja értelmében egyéb fogyatékossággal élő személy az a személy, aki:

ha) fogyatékossági támogatásra a Fot. 23. § (1) bekezdés a)-d) vagy h) pontja alapján jogosult, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy a Fot. 23. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül, kivéve, ha egyik fogyatékossága mozgásszervi fogyatékosság,

hb) a 18. életévét nem töltötte be, és magasabb összegű családi pótlékra az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel alapján, vagy az „N” betűjel „1” számjel alapján jogosult, továbbá, aki az Mr. 1. mellékletében meghatározott, a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved, és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel szerinti, vagy az „N” betűjel „1” számjel szerinti betegség, illetve fogyatékosság.

Az R. 2/A. §-a szerint a súlyos mozgáskorlátozottság, vagy az egyéb fogyatékosság igazolására alkalmas:

a) a Fot. szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény,

b)  az Mr. 3. mellékletében meghatározott, hatályos igazolás,

c)  a 8/A. § (1) bekezdése szerinti szerv vagy jogelődje által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, a 2. § a) pont ac) alpontjában meghatározott állapotot igazoló hatályos szakvélemény, vagy

d) a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a vakok személyi járadékát kérelmező csökkentlátó nyilvántartó lap.

Az R. 7. § (3) bekezdésének a) pontja szerint a súlyos mozgáskorlátozottság, illetve az egyéb fogyatékosság körülményeinek igazolására fel lehet használni a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat, ha a 2/A. § szerinti adatokat igazoló iratok másolata a hivatalnak nem áll rendelkezésére, az adatok a nyilvántartásában nem szerepelnek és általa nem beszerezhetőek.

Az R. 8/A. § (1) bekezdése értelmében, ha a 2/A. § szerinti adatok a hivatal nyilvántartásában nem szerepelnek, általa nem beszerezhetőek és azokat a kérelemhez sem mellékelték, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben rehabilitációs szakértői szervként kijelölt hivatal – a 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti iratok figyelembevételével – a közlekedőképesség szakkérdését is vizsgálja. Az R. 8/B. § a) pontja kimondja, hogy a gépjárműadóról szóló törvény szerinti gépjárműadó-mentességre való jogosultság igazolásához a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjének megkeresésére történik a 8/A. § szerint.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mmr.) 1. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a Kormány – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – elsőfokon eljáró rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalát jelöli ki, melynek illetékessége – az Mmr. 2. § (1) bekezdése alapján – a székhelye szerinti megye területére terjed ki.

A fentiek értelmében a Csongrád megye önkormányzati adóhatóságainál – súlyos mozgáskorlátozottságra, vagy egyéb fogyatékosságra alapozottan – előterjesztett gépjárműadó-mentesség iránti kérelem esetében a közlekedőképesség vizsgálatára irányuló jegyzői megkeresések teljesítése a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztálya (levelezési címe: 6723 Szeged, Sólyom u. 2.; elektronikus levelezési címe: rehab@csongrad.gov.hu), mint elsőfokon eljáró rehabilitációs szakértői szerv hatáskörébe tartozik.