Dr. Kovács Anita  
kormánytisztviselő  
Hatósági Főosztály · Hatósági, Perképviseleti és Felügyeleti Osztály

Az alábbiakban a Jogi, Perképviseleti és Felügyeleti Osztály által 2021. évben végzett felügyeleti ellenőrzések és a hozzánk felterjesztett fellebbezések elbírálása során szerzett tapasztalatainkat szeretnénk a Tisztelt Jegyző kollégákkal megosztani.

A Kormányhivatalnak 2021. évben kiemelt ellenőrzési feladatát képezte az országos hatósági ellenőrzési terv végrehajtásának részeként a megye önkormányzati adóhatóságainál városok vonatkozásában 100, míg községek esetében 50 véletlenszerűen kiválasztott határozat vizsgálata azzal összefüggésben, hogy azok jogszerűek-e, valamint megfelelnek-e a határozatokra irányadó formai és tartalmi követelményeknek.

1. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a jegyzők az ügyintézési határidőket jellemzően betartották, és elvétve fordult csak elő, hogy egy határozat határidőn túl készült el.

Határidő-túllépést leginkább az adó- és értékbizonyítvány kiállítására irányuló eljárásokban tapasztaltunk, mellyel kapcsolatban szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a hatósági bizonyítvány járulékos jellegű, annak 8 napon belüli kiállítására törekedni kell, több hónapos csúszás nem elfogadható.

2. Általános hibaként állapítottuk meg ugyanakkor, hogy több önkormányzati adóhatóság is a hatáskörére történő hivatkozásként kizárólag a Htv. 9. §-ára vagy a Gjt. 9. § (1) bekezdésére hivatkozott, az azonban álláspontunk szerint önmagában nem elegendő, ezen túlmenően szükséges az Air. 22. § b) pontját [az önkormányzat jegyzője mint önkormányzati adóhatóság] is feltüntetni.

Ezzel összefüggésben a döntések fejlécében az eljáró hatóság megnevezéseként még mindig találkoztunk helytelen megjelöléssel, például, hogy a döntések fejlécében a jegyző helyett az aljegyző vagy polgármesteri hivatal mint eljáró hatóság volt feltüntetve, valamint a döntések aláírásában az aljegyző előírt neve önmagában szerepelt, anélkül, hogy ki lett volna írva, hogy a jegyző megbízásából jár el. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú adóhatósági hatáskör gyakorlója a jegyző, fokozottan kell ügyelni arra, hogy a helyette történő aláíráskor a kiadmányozás az ő nevében történjen, és ez a döntésből ki is derüljön.

3. Több alkalommal merült fel problémaként az is, hogy a döntésben nem a hatályos Art. szabályaira, hanem a korábbi eljárási törvényre történt a hivatkozás, valamint a Ket. szabályaira, ami már szintén nem hatályos, és adóügyekben a Ket.-et felváltó Ákr. szabályai alkalmazásának sincs helye.

4. Hibaként észleltük továbbá, hogy a hatóság a határozataiban feleslegesen hosszan készít rendelkező részt, melyben adott esetben az adó befizetésére szolgáló bankszámlaszámot kétszer is megjelöli, illetve az indokolásban az adót megállapító önkormányzati rendelet számát négy alkalommal is kiírja, miközben elegendő lenne egyszer, majd rövidítést alkalmazva a későbbiekben csupán erre visszautalnia.

Mindezen hibák kiküszöbölhetőek lennének álláspontunk szerint, és ezáltal a döntések átláthatóbbak és érthetőbbek lennének.

A jegyző kollégák visszajelzése alapján az ASP által rendszeresített iratmintákon az általunk javasolt változtatások a központi frissítések után elvesznek, ezért álláspontunk szerint a határozatok jogszerűségének javítására leginkább a központi iratmintákon keresztül van lehetőség, mely észrevételünket a Pénzügyminisztérium felé jeleztük.

5. Adóellenőrzést a vizsgált időszakban a jegyzők jellemzően helyi iparűzési adónemben, elvétve építményadó adónemben folytattak le. Az ellenőrzési eljárás lefolytatása a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történt, a hatóság az ügyintézési határidőket betartotta. Az ellenőrzés lezárásaként kellően részletes jegyzőkönyv, annak megállapításai alapján pedig ténybelileg megalapozott, jogszabályszerű határozatok készültek.

Megfellebbezett ügyekben azonban észleltük, hogy az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvbe a jegyző nem foglalja bele azt a figyelmeztetést, hogy az ellenőrzési eljárás befejezését követően a fellebbezési eljárásban nem hivatkozhat új tényre, körülményre az adózó.

Az Air. 124. § (3) bekezdése szerint „a fellebbezésben és a fellebbezés alapján indult eljárásban – semmisségi okon kívül – nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott.”

Gyakorlati alkalmazásban ez két okból lehet problémás: ha az utóbb ezen felhívás hiányában megvizsgált iratok alapján a másodfokú hatóság úgy ítéli meg, hogy az ellenőrzési eljárást újból le kell folytatni, jelentkezhetnek elévült tételek. A másik ok pedig az, hogy ezen bizonyítékok csak egyszer kerülnek értékelésre, a másodfokú hatóság által, miközben ha azokat az ellenőrzési eljárás során terjesztette volna elő az ügyfél, azok értékelését elvégezte volna a jegyző is.

Ezen adóhatósági felhívásnak tartalmaznia kell azoknak a megállapításoknak és körülményeknek a bemutatását, amelyekkel összefüggésben az adóhatóság az adózót a bizonyítékok előterjesztésére felhívja, valamint tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést is. Ezen felhívást a hatóságnak célszerű lenne nemcsak az ellenőrzési, hanem egyéb eljárásaiban is alkalmaznia.

Amennyiben ugyanis az adózó korábban még nem ismert tényt, bizonyítékot terjeszt elő a fellebbezésében, azt is bizonyítania kell, hogy az új ténynek, illetve új bizonyítéknak minősül, ennek hiányában ugyanis nem fogja azt figyelembe venni a másodfokú adóhatóság.

6. Méltányossági eljárás lefolytatása során a hatóságok a tényállástisztázási kötelezettség követelményére tekintettel szinte minden esetben készítettek környezettanulmányt, és kivétel nélkül mind részletes kérelem adatlap alapján jártak el; fizetési könnyítéses ügyekben pótlék előírásáról is rendelkeztek döntéseikben. Előfordult azonban, hogy a fizetési kedvezmény törvényi feltételeinek a fennállását a jegyző nem értékelte megfelelően, kellő részletességgel a döntés rendelkező részében.

Ügyelni kell az eljáró hatóságoknak arra, hogy döntéseikben a megállapítások egyértelműek, jogszabályszerűek legyenek, és arra is, hogy annak jogalapja az indokolásból mindig pontosan kiderüljön; mindez ugyanis adott esetben az eljárásnak olyan hibája, amit a másodfokú hatóság nem pótolhat.

A döntés jogalapja lehet egy vagy több jogszabályhely is, melyet lehetőség szerint teljes terjedelemben az indokolási részben is ismertetni kell, adott esetben egyéb, kevésbé lényeges eljárási jogszabály-ismertetések rovására is.

7. Magánszemélyek kommunális adója adónemben előfordult, hogy az adóhatóság a határozatában csak annyi megállapítást tett, hogy a „rendelkezésére álló adatokból” állapította meg az adókötelezettséget, azonban ennek bővebb kifejtésére, vagyis, hogy az adózó adatbejelentése [Art. 141. § (4) bekezdés] vagy a rendelkezésére álló ingatlan-nyilvántartási adatok [Art. 141. § (7) bekezdés] alapján állapította-e meg az adófizetési kötelezettséget, a döntésben nem került sor.

Előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy az adózó a korábban tett adóbejelentését módosítani szeretné az Art. 141. § (8) bekezdése alapján, melynek a megítélése problémás lehet, ha a jegyző a kivetés jogalapját nem jelöli meg pontosan.

8. Helyi iparűzési adónemben lefolytatott vizsgálódásaink során felmerült, hogy gazdálkodó szervezet adózó kérelmét e-papír útján, valamint postai úton beadhatja-e. A Kormányhivatal álláspontja szerint az elektronikus kapcsolattartásra köteles személy ezt a fajta általános kéreleműrlap szolgáltatást csak akkor használhatja, ha a hatóság az ügyben a kérelem benyújtására nem rendszeresített űrlapot. Ilyen űrlap hozzáférhetővé tétele esetén az e-papír útján tett nyilatkozat hatálytalan. Postai küldeményként feladott kérelem az elektronikus kapcsolattartási kötelezettségre tekintettel szintén hatálytalan.

Az ASP szakrendszer lehetővé teszi helyi adóügyek tekintetében is többféle űrlap közzétételét az önkormányzati hivatali portálon, mely lehetőséggel az elektronikus ügyintézés biztosítása érdekében javasolt, hogy minél szélesebb körben éljenek.

Összességében megállapítható, hogy az adóhatóságok szakmai munkája a jogszabályi előírásoknak megfelelő, kirívó hibát a Kormányhivatal a tavalyi évben folytatott másodfokú adóhatósági feladatainak ellátása során nem észlelt.

Az ellenőrzési feladataink ellátásában való közreműködésüket ezúton is köszönjük, és tájékoztatjuk Önöket, hogy a Pénzügyminisztérium utasítása alapján az idei évi ellenőrzési feladat is a tavalyihoz hasonló lesz, azonban annak végrehajtásával a választási feladatok befejezéséig várunk.