ME–Agrárminisztérium közös állásfoglalás az értéktár bizottságok jogi státuszával összefüggésben

2022. március 28./ Körlevelek, szakmai tájékoztatók

Dr. Koréh Zoltán
kormánytisztviselő
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály

A Miniszterelnökség és az Agrárminisztérium a megyei és települési értéktár bizottságok létrehozásával és jogi státuszával kapcsolatban, TKF-1/113/4/2022. számon a következő álláspontot alakította ki.

Az értéktárakkal összefüggő jogi szabályozás a Hungarikum tv.-ben[1] és a Korm. rendeletben[2] került rögzítésre. A települési és megyei önkormányzatok egy része esetében ugyanakkor az Mötv. 57. §-a alapján a képviselő-testületek a képviselő-testület szerveként működő önálló települési vagy megyei értéktár bizottságokat hoztak létre, vagy úgy alakították ki az önkormányzati bizottsági szerkezetet, hogy valamely – szintén a képviselő-testület szerveként működő – önkormányzati bizottság, ellátva az értéktár bizottság feladatait, értéktár bizottságként is működik (pl. Oktatási Kulturális és Helyi Értéktár Bizottság).

A jogalkotói szándék alapvető kereteinek ismertetése:

  • A Hungarikum tv. és a Korm. rendelet nagyfokú szabadságot biztosít a megyei és települési önkormányzatok számára az értéktár bizottságok létrehozása és működése tekintetében.
  • Önmagában a települési értéktár létrehozása nem kötelező feladat.
  • Az ágazati jogszabályok lehetőséget biztosítanak az önkormányzatok számára, hogy maguk döntsék el, létrehozzák-e a települési/megyei értéktárat, és ha igen, akkor milyen szervezeti keretek között.
  • Az ágazati jogszabályok által biztosított nagyfokú szabadság indoka az, hogy az értékgyűjtés egy alulról építkező folyamat, amely során a döntéshozók figyelembe tudják venni a helyi sajátosságokat, ezáltal kialakítva az értékgyűjtés hatékonyabb működési kereteit.
  • A Hungarikum tv. egyik fő célja, hogy a társadalom legszélesebb körét vonja be az értékgyűjtésbe, az értékmentés folyamatába.

Az értéktár bizottság és a képviselő-testület kapcsolata a következő meghatározott területekre terjed ki:

  • a képviselő-testület dönt az értéktár létrehozásáról, illetve arról, hogy milyen formában szeretné azt működtetni;
  • meghatározza az értéktár bizottság működési szabályzatát;
  • az értéktár bizottság évente beszámol a tevékenységéről az alapító önkormányzat képviselő-testületének.

A gyakorlatban a kis településeken e feladat ellátása számos esetben az Mötv. szerint kialakított bizottsági struktúrában történik.

Amikor a képviselő-testület önkormányzati bizottságot hoz létre az értéktár bizottság feladatai ellátására, vagy egy már létező önkormányzati bizottságot bíz meg az értéktár működtetési feladataival, az e tárgykörbe tartozó döntéshozatalra, eljárásra nem az Mötv-ben rögzített rendelkezéseket kell alkalmazni, hanem az értéktár bizottság működésére megalkotott szabályzatot és az ágazati szabályokat.

Ugyanakkor a fent felsorolt kapcsolódási területeken értelemszerűen mind az Mötv. rendelkezéseit, mind pedig a Hungarikum tv. és a Korm. rendelet rendelkezéseit is be kell tartani. (pl. A bizottság létrehozására, összetételére, létszámára, a bizottsági tagok megválasztására az Mötv. rendelkezéseit is figyelembe kell venni.)

Mindezek alapján csak abban az esetben javasolt az értéktár bizottságok Mötv. szerinti bizottsági struktúrába való beillesztése, ha azok működése valamennyi vonatkozó jogszabálynak megfelelve megvalósítható.

[1] 2012. évi XXX. törvény: a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról (Hungarikum tv.)

[2] 324/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet: a magyar nemzeti értékek és hungarikumok értéktárba való felvételéről és az értéktár bizottságok munkájának szabályozásáról (korm. rendelet)

Print Friendly, PDF & Email