Összefoglaló a jegyzői értekezletről – 2017. június 19.

2017. június 22./ Jegyzői értekezletek

EMLÉKEZTETŐ

a Csongrád Megyei Kormányhivatal szervezésében megtartott

JEGYZŐI ÉRTEKEZLETRŐL

Időpont: 2017. június 19. 9.00 óra

Helyszín: 6722 Szeged, Rákóczi tér 1. – Csongrád terem

Jelen vannak:

  • Csongrád megye megjelent jegyzői
  • Bangha Ágnes főosztályvezető, CSMKH Jogi és Hatósági Főosztály
  • Semperger Zsolt osztályvezető, CSMKH Jogi és Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály
  • CSMKH Jogi és Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály munkatársai
  • Kivés Zoltán projektvezető, Belügyminisztérium
  • Sári Zsolt állami főépítész, CSMKH
  • Hunya Péter osztályvezető, Szegedi Járási Hivatal Hatósági Főosztály II. Közlekedési Osztály
  • Szalai Gabriella járási hivatalvezető, Kisteleki Járási Hivatal
  • Szántó Mária járási hivatalvezető, Mórahalmi Járási Hivatal
  • Rókus Imre hatósági szolgálatvezető, Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Dr. Semperger Zsolt osztályvezető: Elsőként köszöntötte a megjelent kollégákat, majd átadta a szót dr. Bangha Ágnes főosztályvezető részére az aktuális szakmai kérdések és információk ismertetésére.

1. Dr. Bangha Ágnes főosztályvezető:

Bevezetőjében részletezte a Törvényességi Felügyeleti Osztályt érintő aktuális személyi változásokat, mely szerint dr. Hajnal Péter helyét az osztály munkáját eddig is segítő dr. Koréh Zoltán veszi át. Továbbá új munkatársként csatlakozott az osztályhoz dr. Keresztury Monika.

Kiemelte, hogy a Kormányhivatal továbbra is nagy hangsúlyt fektet az önkormányzatok munkáját segítő szakmai segítségnyújtásra, amelyhez azonban szükséges az önkormányzatok együttműködő hozzáállása is. Fontos, hogy el lehessen érni a jegyzőket telefonon a határidős adatszolgáltatások, feladatok teljesítése miatt, továbbá kérte együttműködésüket a testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek megküldésében, ami elengedhetetlen, mivel ennek hiányában a törvényben előírt feladatait nem tudja a Kormányhivatal elvégezni. Ebben a kérdésben kérték a járási hivatalvezetők közbenjárását is. Eddig finomabb eszközökkel igyekezett a Kormányhivatal az önkormányzatokat a törvényes működésre rábírni, de szükség esetén élni fog a törvény adta keményebb törvényességi eszközökkel.

Az Önkormányzati Helpdeskkel kapcsolatban elhangzott, hogy a Kormányhivatal önkormányzati munkát segítő szervezeti egységei is bekapcsolódtak a hasznos tartalmak feltöltésébe, a felület teljes körűen nyilvánossá vált, azonban a Helpdesken történő kérdésfeltevés lehetősége továbbra is csak az önkormányzatok számára nyitva álló lehetőség.

A Hivatali Tájékoztató III. (júniusi) számát is a hallgatóság figyelmébe ajánlotta, amelyről elmondta, hogy annak cikkeit ezentúl az Önkormányzati Helpdesken is olvashatják. Elhangzott, hogy az értekezletről emlékeztető készül, amely az elhangzott előadásokkal együtt közzétételre kerül.

Több aktuális üggyel kapcsolatban érkezett kérdés:

  • A fúrt kutak engedélyeztetése körüli helyzet megoldódni látszik, ugyanis az Országgyűlés előtt lévő T/15373. törvényjavaslat alapján szűkülne a vízilétesítmények köre, valamint 2028-ig tolódna ki a bírságmentes engedélyeztetés türelmi ideje. Részletesebb tájékoztatást is nyújtunk, ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot.
  • Felmerült, hogy van-e olcsóbb megoldás a vízkárelhárítási terv elkészítésére. A Vízügyi Igazgatóság a Kormányhivatal megkeresésére megerősítette, hogy mindenképp kell vízkárelhárítási terv, de már nem kötelező vízrendezési szakértővel elkészíttetni, hanem vízépítési tervező is elkészítheti, ha dolgozik az önkormányzatnál. Lényeges még, hogy újabb építésű utcák esetében az utca kiépítéséhez használt tervekből a lényeg átvehető, nem igényel külön felmérést.
  • A településrendezési és településképi partnerségi egyeztetés helyi szabályozásában fennakadást okozott, hogy a partnerségi egyeztetés rendeleti szabályozására nem volt egyértelmű törvényi felhatalmazás, a Településképi törvény augusztus 31-én hatályba lépő módosítása azonban megadja a hiányzó rendeletalkotási felhatalmazást.
  • Több ponton módosult a Hulladéktörvény, pl. 2017. június 23-ától felhatalmazást kaptak az önkormányzatok, hogy további részletes szabályokat állapítsanak meg a személyes adatok közszolgáltatók általi kezeléséről, valamint ha az önkormányzat díjkedvezményt/díjkompenzációt állapít meg, akkor a közszolgáltatási díj ezáltal meg nem fizetett részét köteles a Koordináló szerv részére megtéríteni; 2018. január 1-jétől alvállalkozóként is csak nonprofit formában működő gazdasági társaság vehető igénybe; az önkormányzat köteles lesz ingyenes közterület-használatot biztosítani a hulladék átvételére azon köznevelési intézmények és a csomagolási hulladék visszavételére köteles forgalmazók számára, amelyek nem rendelkeznek saját területtel. A Hulladéktörvénnyel és a hulladékszállítás gyakoriságát szabályozó új EMMI rendelet előírásairól részletes összefoglaló olvasható majd az Önkormányzati Helpdesken. A hulladékgazdálkodás integrációjával kapcsolatban az NHKV Zrt. a közeljövőben regionális tájékoztatót kíván tartani.
  • Az önkormányzatoknál kifüggesztett föld-adásvételi szerződések földhivatalhoz történő beküldésével kapcsolatban segítséget jelent, ha a borítékon pontosan feltüntetik a Kormányhivatal illetékes szervezeti egységét, annak érdekében, hogy az irat hamarabb a címzetthez érjen (Csongrád Megyei Kormányhivatal, Jogi és Hatósági Főosztály, Földhivatali Osztály, dr. Regős-Benák Edit osztályvezető).

2. Dr. Valastyán Réka törvényességi felügyeleti szakügyintéző: Az anyakönyvi tárgyú önkormányzati rendeletek ellenőrzésének tapasztalatai

Az ellenőrzés elsődleges célja annak vizsgálata volt, hogy a rendeletek megfelelnek-e az Anyakönyvi törvény előírásainak, nem terjeszkednek-e túl a kapott felhatalmazás keretein, továbbá mind a házasságkötésre, mind a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkoznak-e. A feltárt jogsértések közül az alábbi tipikus jogsértések fordultak elő: a rendelet tárgyi hatálya kiterjed egyéb családi anyakönyvi eseményre, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését is szabályozza néhány nem járásszékhely település is. Összesen 31 település vonatkozásában került sor kiküszöbölendő szabálytalanság feltárására – melyből 5 települést rendeletalkotási mulasztás terhel. A jogsértések orvoslása érdekében a Kormányhivatal írásbeli szakmai segítségnyújtással fordul az önkormányzatokhoz.

3. Kivés Zoltán projektvezető, Belügyminisztérium: A Helyi Közszolgáltatási Információs Rendszer (IKIR) bemutatása

Az IKIR rendszer célja egy olyan információs bázis létrehozása, amely megalapozott adatalapú döntések meghozatalát teszi lehetővé. Az IKIR segíteni tud az önkormányzatoknak a tudatos adathasznosításban (településstratégiához történő aktív hozzájárulás), többlet elemzési lehetőséget nyújt, és az önkormányzatok könnyebben és hatékonyabban hozzájutnak saját adataikhoz, valamint az ágazati adatszolgáltatásokhoz egyaránt. Az önkormányzatoknak maguknak nem kell adatot szolgáltatniuk, hanem adatot kérhetnek le a rendszerből, amelyhez egyébként különböző szakrendszerek is (T-STAR, KTÖRZS, KIR-STAT stb.) kapcsolódnak. Az IKIR megteremti a közszolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági ügyfélelégedettség-mérés lehetőségét is. Az IKIR rendszerben kötelező és ingyenes a regisztráció, azonban nem kötelező a használata. A projektzárás tervezett időpontja: 2017. december 31.

4. Dr. Keresztury Monika törvényességi felügyeleti szakügyintéző: A települési állattartás szabályozása

A témával kapcsolatosan alkalmazandó jogszabályok összefoglalása. Az állattartással kapcsolatos önkormányzati feladatok ismertetése: az állattartás önkormányzati rendeletben való szabályozása meghatározott keretek között, állatvédelmi őrszolgálat működtetése, kóbor állatok befogása, elhullott állatok elszállítása, ártalmatlanná tétele, ebek összeírása, a felmerült igazolt költségek viselése, gyepmester alkalmazása (városok esetében). A jegyzői feladatok bemutatása állattartási ügyekben (pl. egyes állatbetegségek esetén zárlat elrendelése, ebek transzponderrel való ellátásának ellenőrzése, 2017. január 1-jétől a jegyző jogosult állatvédelmi bírság kiszabására stb.).

5. Dr. Strihó Krisztina törvényességi felügyeleti szakügyintéző: A polgármestert érintő közszolgálati kérdések

A bírói gyakorlaton keresztül történt a kérdés körbe járása. Megállapítások: amennyiben újraválasztják a polgármestert, új jogviszony jön létre, ezért a szabadságmegváltás iránti igény elévülését ciklusonként külön-külön szükséges vizsgálni. A szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége, és azt az igény előterjesztése hiányában is köteles biztosítani.

A polgármester juttatásával, költségtérítésével kapcsolatos miniszterelnökségi állásfoglalás összefoglalása: a költségtérítés összegének meghatározásakor az idegennyelv-tudási pótlék nélküli illetményből kell kiindulni. A polgármester %-ban megjelölt illetményénél alkalmazandó a 100 forintos kerekítési szabály. Amennyiben a polgármester 2017. január 1. napja előtt eltérített illetménye meghaladja a 2017. január 1-je utáni illetményét, a képviselő-testületnek döntenie kell az új, alacsonyabb összegű illetmény megállapításáról (az eltérítés eleve jogellenes).

6. Konzultáció energiamegtakarítási intézkedési terv vonatkozásában

Kérdés: Befejeződött-e a szakmai tanácsadók képzése?
Válasz: Igen, áprilisban, 2 napos képzés keretében.

Kérdés: Mikortól lehet igénybe venni a szakmai tanácsadók segítségnyújtását?
Válasz: Erre a feladatra 6 kolléga került kijelölésre. A kollégák azt a tudást tudják átadni, amit a képzés során megkaptak. A kollégák elérhetőségét közzétesszük a honlapon.

Kérdés: Az energiamegtakarítási intézkedési tervet június 30-ig kell benyújtani?
Válasz: Nem, 2017. március 31-e volt a határidő, erre kitűztek egy póthatáridőt 2017. május 31-ig. A 2017. június 30-i határidő arra vonatkozott, hogy eddig kell bejelenteniük a jogszabály által meghatározott független energetikai szakreferens alkalmazását az Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH).

Kérdés: A Nemzeti Energetikai Hálózat hogyan járul hozzá az energiatakarékos szemléletváltás elősegítéséhez?
Válasz: Egyszerű, általános módszerek is elegendők lehetnek, pl. kapcsolják ki munkaidő végén a villanyt, gépet stb., erre vonatkozó tájékoztatókat kell tartani az intézményvezetőnek az épület használói részére, a motiváltság kialakítása is fontos tényező.

Kérdés: Működik-e a Nemzeti Épület Energetikai Rendszer (NÉER) felülete?
Válasz: Nem működik, erre vonatkozóan a MEKH tud felvilágosítást nyújtani. A MEKH-nél keresünk kontaktszemélyt, aki érdemben tud válaszolni.

Az értekezlet végén kérdés hangzott el még a 2017. június 30-i határidejű, e-ügyintézés bevezetésével összefüggő ütemtervvel kapcsolatban, amelyet utólag válaszol meg a Kormányhivatal. Továbbá az integrált kockázatkezelési tervvel összefüggésben elhangzott, hogy annak megalkotását a Kormányhivatal a saját integrált kockázatkezelési tervének közzé tételével tudja segíteni.

Miután több kérdés nem merült fel, dr. Semperger Zsolt megköszönte a jelenlévőknek az aktív részvételt és lezárta az értekezletet.

Print Friendly, PDF & Email

Mellékletek: