Dr. Gyüre Izabella törvényességi felügyeleti szakügyintéző
Hatósági Főosztály / Törvényességi Felügyeleti Osztály

Sem az Alaptörvény, sem az Mötv. vagy más jogszabály nem rendelkezik az önkormányzati képviselőcsoportokról, azonban a frakcióalakítás lehetősége megjelenik az Alkotmánybíróság több határozatában is, valamint levezethető az alábbi rendelkezésekből.

Az Alaptörvény 32. cikke értelmében a helyi önkormányzat a törvény keretei között meghatározza szervezeti és működési rendjét.

Ehhez kapcsolódó rendelkezést tartalmaz az Mötv. 53. § (1) bekezdése, mely szerint a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.

A hivatkozott előírásokból következően a képviselő-testület szervezetalakítási jogával élve – a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében – szabadon dönthet a képviselőcsoportok létrehozásáról. Ennek keretében meghatározhatja például az alakításhoz szükséges tagok számát, hogy hány napon belül, milyen módon kell bejelenteni a frakció megalakulását, vagy adott esetben azt is, hogy milyen – a képviselő-testület működéséhez kapcsolódó – jogok illetik meg a frakciót, mint testületet. A képviselő-testület széles körű szervezetalakítási autonómiájának mindössze egyetlen korlátja van, hogy a szervezeti és működési szabályzatban megállapított szervezeti szabályok más jogszabállyal nem lehetnek ellentétesek.

A fentiek értelmében a képviselők csak akkor alakíthatnak képviselőcsoportot, ha erre az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata lehetőséget biztosít, meghatározva egyúttal a frakcióalakítás kereteit. Amennyiben az SZMSZ nem rendelkezik a frakcióalakítás szabályairól, önmagában a megalakulás bejelentésével nem jön létre a képviselőcsoport.

Irányadó Alkotmánybírósági határozatok: 844/B/2002. AB határozat, 1285/H/1993. AB határozat.