Horváth Szilvia
kormánytisztviselő
Jogi és Hatósági Főosztály · Szociális és Gyámügyi Osztály
Kovácsné Bagi Anita
kormánytisztviselő
Jogi és Hatósági Főosztály · Hatósági és Perképviseleti Osztály

A Hivatali Tájékoztató 2020. évi IV. számában megjelent 2020. szeptember 30-án.

A Magyar Országgyűlésnek, a törvényhozásnak a felelőssége, hogy hatékony és megfelelő jogszabályi védelmet nyújtson az ártatlan áldozatoknak. Ennek a feladatának akkor tud eleget tenni, ha az adott társadalmi jelenség sajátosságait messzemenően figyelembe véve lehetőséget ad a bántalmazóval sokszor bonyolult érzelmi viszonyban álló bántalmazottnak, hogy még azt megelőzően kérhesse a hatóság segítségét, mielőtt súlyos vagy végzetes következménnyel járó bűncselekmény áldozatává válna.

2020. január 1. napjától családvédelmi koordinációért felelős szervként, – a korábban a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási hivatal hatáskörébe tartozó ügykör – a Gyár.¹ és a Gyer.² rendelkezései alapján, a települési önkormányzat jegyzője került kijelölésre, mivel a családvédelmi koordinációs feladatok nem minősülnek hatósági ügynek, így az Ákr.³ rendelkezései arra nem alkalmazhatóak.

Az Országgyűlés az élethez, testi épséghez és méltósághoz minden embert megillető alapvető emberi jogok védelmében, összhangban a nemzetközi egyezményekkel és az Alaptörvénnyel, a hozzátartozók közötti erőszak visszaszorítása érdekében a 2009. október 1-jén hatályba lépett, a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvényt alkotta meg (a továbbiakban: Hkt.).⁴

Hozzátartozók közötti erőszaknak minősül a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység, a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás. Bántalmazott az a hozzátartozó, akinek a sérelmére a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósítják. Bántalmazó az a cselekvőképes hozzátartozó, aki a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósítja, vagy akire tekintettel a hozzátartozók közötti erőszakot más megvalósítja.

Gyermeknek kell tekinteni a 0–18 év közötti kiskorút. Hozzátartozónak kell tekinteni a Ptk.⁵ 8:1. § (1) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozókat és hozzátartozókat, valamint a volt házastársat, a volt bejegyzett élettársat, a gondnokot, a gondnokoltat, a gyámot, a gyámoltat.

1. A hozzátartozók közötti erőszak megelőzését szolgáló intézményrendszer és a jelzési kötelezettség: Az észlelő-, jelző-, valamint az ellátórendszer valamennyi résztvevője a hozzátartozók közötti erőszak megelőzéséhez kapcsolódó feladatot látnak el a törvényben meghatározott alaptevékenységük keretében. Az intézményrendszer tagjai többek között az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ, gyermekek vagy családok átmeneti otthona, a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény és a nevelési tanácsadó, a gyámhatóság, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a pártfogó felügyelői szolgálat, az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, az egyesületek, alapítványok és magánszemélyek.

Az intézmények és személyek kötelesek jelezni a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észlelik, valamint a hozzátartozók közötti erőszak megelőzése és a bekövetkezett, hozzátartozók közötti erőszak ártalmainak csökkentése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.

A családvédelmi koordinációért felelős szerv kezdeményezi a kötelezett személynek, illetve szerv alkalmazottjának fegyelmi felelősségre vonását, ha az alább részletezett jelzési és együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget.

A családvédelmi koordinációval kapcsolatos feladatokat a Hkt. 2. §–4. §-a tartalmazza.

2. A Hkt. 2. § (1) bekezdésében meghatározott szervek, személyek kötelesek jelezni a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észlelik. A jelzés beérkezését követően a családvédelmi koordinációért felelős szerv a bántalmazottat és a bántalmazót személyes meghallgatás érdekében történő megjelenésre hívhatja fel. (A bántalmazott jelzés hiányában is kérheti személyes meghallgatását.)

A bántalmazott védelme érdekében kérelmére a bántalmazót és a bántalmazottat külön-külön kell meghallgatni. A bántalmazott kérelmére arról is gondoskodni kell, hogy a bántalmazó a személyes meghallgatást közvetlenül megelőző és azt közvetlenül követő időben se léphessen kapcsolatba bántalmazottal.

A meghallgatás során tájékoztatni kell a bántalmazottat az alábbiakról:

• a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható intézkedések,
• a bántalmazottat megillető jogosultságok,
• a család és a gyermekek védelmét szolgáló szociális intézményrendszer és szolgáltatások,
• helye van-e büntető- vagy szabálysértési eljárás megindításának,
• a hamis vád következményei.

A bántalmazott kérelmére a családvédelmi koordinációért felelős szerv gondoskodik arról, hogy a bántalmazott jogi, egészségügyi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget kapjon.

A meghallgatás során a bántalmazót tájékoztatni kell a hozzátartozók közötti erőszak folytatásának következményeiről.

Mindkét felet tájékoztatni kell továbbá az igénybe vehető terápiás kezelésekről és más segítségnyújtási, konfliktuskezelő lehetőségekről.

A személyes meghallgatáson elhangzottakat jegyzőkönyvbe kell foglalni, majd – a bántalmazott akaratának figyelembevételével – meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hozzátartozók közötti erőszak megelőzése vagy megszakítása érdekében.

Emellett a családvédelmi koordinációért felelős szerv az eljárásáról és a feltárt tényekről haladéktalanul tájékoztatja a rendőrséget.

Lényeges kiemelni azt, hogy amennyiben a családvédelmi koordinációért felelős szerv – a települési önkormányzat jegyzője – eljárása során észleli, hogy a hozzátartozók közötti erőszakkal gyermek is érintett – azt úgy kell tekinteni, hogy ő is veszélyeztetett, mintegy a bántalmazás ellene is irányul – úgy azt jeleznie szükséges a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási hivatalnak a gyermek veszélyeztetettségnek vizsgálata, illetve az esetlegesen szükséges gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedés megtétele érdekében.

Ha bármely szerv vagy személy erre vonatkozó jelzést tesz, a családvédelmi koordinációért felelős szerv vagy a jelzőrendszer tagjaként megjelölt személy/intézmény kötelezettsége visszajelezni a megtett intézkedésekről és a gyermek érdekében hivatalból eljárni.

A kölcsönös tájékoztatás és együttműködés keretében, azonnali segítség kérhető:

• területi Család és Gyermekjóléti Központok, Szociális Szolgáltatók

• • • tájékoztatás, családsegítés
    • 24 órában hívható segélyvonal

• Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Jogi és Hatósági Főosztály Igazságügyi Osztály áldozatsegítő szolgálata (bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés áldozata)

• • • 0–24 órában elérhető áldozatsegítő vonal
    • érdekérvényesítés elősegítése
    • azonnali pénzügyi segély
    • áldozati státusz igazolás
    • állami kárenyhítés

• rendőrség (ideiglenes megelőző és megelőző távoltartás elrendelése)
• egyéb egyházi és civil szervezetek

Forrás:

• Hkt. (2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról)
• Gyár. (331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről)
• A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan (2016.)