Dr. Koréh Zoltán
törvényességi felügyeleti szakügyintéző
Jogi és Hatósági Főosztály / Jogi és Törvényességi Felügyeleti Osztály

A Hivatali Tájékoztató 2018. évi V. számában megjelent 2018. október 31-én.

A képviselő-testületnek a szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SzMSz) elengedhetetlen az egyértelműség és a hatékonyság érdekében leszabályoznia egyes kérdéseket a határozatok végrehajtásával és azok ellenőrzésével összefüggésben.

1. A képviselő-testület határozata formailag lehet normatív, egyedi (hatósági) és egyéb.

A fenti határozati formákat leginkább a tárgyuk szerint tudjuk elhatárolni egymástól.

1. Normatív határozat:

A Jat. 23. § (2) bekezdése szerint a képviselő-testület normatív határozatban szabályozhatja a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.

A normatív határozat nem jogszabály, hanem közjogi szervezetszabályozó eszköz.

A képviselő-testület ezen határozati formával csupán a szerveinek működését és szervezeti felépítését szabályozza le, azzal harmadik személynek jogot, illetve kötelezettséget nem írhat elő.

2. Egyedi (hatósági) határozat:

Az egyedi (hatósági) határozat olyan határozat, amelyet a képviselő-testület közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz meg, így arra az Ákr. és az Mötv. rendelkezései alkalmazandók.

3. Egyéb határozat:

Az Mötv. szerint a képviselő-testület két döntést: rendeletet, vagy határozatot hozhat. A testület így a döntését szabályosan csak ezen két formában hozhatja meg.

Minden egyéb esetben tehát, amikor a testület döntése nem illik sem a normatív, sem az egyedi (hatósági) határozati formába, akkor is csak határozatban dönthet.

A testületnek tehát pl. „tájékoztató”, vagy „nyilatkozat” elnevezésű „döntés” meghozatalára nincs lehetősége.

Egyéb esetről beszélhetünk, amikor pl. a képviselő-testület határozattal dönt a tagja kizárásáról, szerződés megkötéséről, stb.

2. A képviselő-testület a döntéseit előterjesztések (rendelettervezet, határozattervezet) alapján hozza meg.

A testületnek az előterjesztésekre vonatkozó részletszabályokat az SzMSz-ben szükséges rendeznie.

Az előterjesztésnek az eredményes végrehajtás érdekében indokolt tartalmaznia különösen a határozat

• végrehajtására megállapított határidőt,
• végrehajtásáért felelős személy nevét,
• végrehajtásának ellenőrzéséért felelős személy nevét,
• végrehajtásáról szóló beszámoló képviselő-testület elé terjesztésének határidejét és az előterjesztésért felelős nevét.

1. Végrehajtásra megállapított határidő:

A határidő megjelölése nélkül egyrészt a határozat nem válik lejárttá, másrészt pedig a végrehajtás eredményessége is veszélybe kerülhet, hiszen a határozat végrehajtására nyitva álló határidő megállapíthatatlan, a végrehajtás megvalósulásának számon kérhetősége pedig értelmezhetetlen lenne.

2. Végrehajtásért és annak ellenőrzéséért felelős személy kijelölése:

Az SzMSz-ben érdemes leszabályozni, hogy a testület kit jelöl, vagy jelölhet ki a határozat végrehajtásáért és annak ellenőrzéséért felelős személynek (pl. a polgármester, bizottság elnöke, stb.).

A határozat végrehajtásának ellenőrzéséért felelős személy megjelölése természetesen nem érinti, nem érintheti egy másik szerv, személy jogszabály által megállapított feladatkörét, illetve felelősségét.

Ilyen esetről beszélhetünk, amikor pl. az Mötv. szerint az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester a felelős. Ilyenkor a határozatban ellenőrzésért megnevezett személy (pl. bizottság elnöke) a határozat végrehajtásának szabályosságát, a polgármester pedig (önállóan) azzal kapcsolatosan az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségét (pl. költségvetést érintő határozat végrehajtása megvalósult-e) ellenőrzi.

3. Lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló:

Az ellenőrzési eljárás része, hogy – az SzMSz, vagy a határozat szerint – a testület felé a határozatok végrehajtásáról beszámoljanak.

Véleményünk szerint az eredményesség és hatékonyság érdekében a beszámolót előterjesztő személyként az ellenőrzésért felelőst érdemes kijelölni, hiszen a testület az ellenőrzést követően tudja csak megnyugtatóan elfogadni a szabályos és eredményes végrehajtásról szóló beszámolót.

Az egyértelműség és felelősségre vonhatóság érdekében az SzMSz-ben érdemes leszabályozni a beszámoló tartalmi elemeit is. Pl.:

• a végrehajtás megvalósulásának tényét (igen/nem),
  amennyiben a határozat nem került végrehajtásra:
  • a mulasztás okát, indokát,
  • a végrehajtás várható leghamarabbi időpontját,
  • amennyiben akadály merült fel a végrehajtást érintően:
    • a végrehajtás akadályának pontos megnevezését, leírását (kitérve különösen a felmerült körülményekre),
    • az akadály elhárításához, illetve a határozat végrehajthatóságához szükséges intézkedésekről szóló javaslatot/.
• a végrehajtás pontos idejét,
• a végrehajtás szabályosságát, kitérve különösen:
  • határidőben/késedelmesen,
  • szabályos/nem szabályos,
    amennyiben nem
    • mely jogszabálynak, az SzMSz illetve a határozat mely rendelkezésének nem felelt meg,
    • a szabálytalanság okát, indokát,
    • a szabálytalanság orvoslására tett javaslatot/.

Álláspontunk szerint a végrehajtás foganatosításáért, illetve annak ellenőrzéséért az arra megjelölt személyek felelősek. Figyelemmel arra azonban, hogy a képviselő-testület rendeli el határozatában (a határidő tűzésével) magát a végrehajtást, így annak megvalósulása, illetve szabályossága megköveteléséért végső soron a testület felel.

Így a képviselő-testület kötelezettsége, hogy döntsön egyrészt a végrehajthatatlanság feloldásához (pl.: határozat visszavonása, módosítása, stb.), illetve a szabálytalanság vagy mulasztás orvoslásához (pl. végrehajtásra új határidő megjelölése, stb.) szükséges intézkedésekről, másrészt a felelősség munkáltatói jogkör gyakorlása körében történő megállapítása iránti eljárás (pl. fegyelmi eljárás) elrendeléséről, illetve kezdeményezéséről is.

A fentiekre figyelemmel a képviselő-testületnek a beszámoló elfogadásáról vagy elutasításáról határozatban szükséges döntenie.

Az SzMSz-ben érdemes szabályozni a beszámoló elfogadásáról/elutasításáról szóló döntés tartalmi elemeit is. Pl.:

• beszámolót elfogadó határozat esetében:
  • végrehajtás megvalósulásának tényét, idejét,
  • a beszámolóban foglaltak tudomásul vételét.
• beszámolót elutasító határozat esetében:
  • mulasztás, szabálytalanság megállapítását, pontos megjelölését, leírását,
  • beszámolóban megjelölt ok, indok tudomásul vételét/el nem fogadását
    (el nem fogadás esetén: annak indokát (jogszabályra, határozatra való hivatkozással),
  • a mulasztásért/szabálytalanságért felelős személy felelősségének munkáltatói jogkör gyakorlása körében történő megállapítása iránti eljárás (pl. fegyelmi eljárás) kezdeményezését, illetve elrendelését, vagy el nem rendelését.
  • végrehajthatatlanság/végrehajtás akadályának felmerülése esetén:
    • a végrehajthatatlanság/akadály fennállásának megállapítását,
    • a végrehajthatatlanság okának/akadálynak a pontos megjelölését, leírását,
    • a határozat végrehajthatóságához/az akadály elhárításához szükséges intézkedésekre beszámolóban tett javaslat tudomásul vételét/el nem fogadását,
      el nem fogadás esetén:
      • annak indokát (jogszabályra, határozatra való hivatkozással),
      • a határozat végrehajthatóságához/az akadály elhárításához szükséges intézkedések előkészí­tésének elrendelését (pl.: új javaslat, új határo­zat­tervezet készítése, stb.),
      • az intézkedés tervezetének elkészítésére előírt határidőt,
      • az intézkedés tervezetének elkészítéséért és képviselő-testület elé való terjesztéséért felelős személyt (pl.: polgármester, bizottság elnöke, stb.).
  • mulasztás esetén:
    • a végrehajtásra meghatározott újabb határidőt,
    • a végrehajtásért felelős személyt,
    • a végrehajtás ellenőrzéséért felelős személyt,
    • a végrehajtásáról szóló beszámoló képviselő-testület elé való ismételt előterjesztésének határidejét és az előterjesztésért felelős személyt.
  • szabálytalanság esetén:
    • a szabálytalan végrehajtás tényének megállapítását,
    • a szabálytalanság pontos megjelölését, leírását (jogszabályra, határozatra való hivatkozással/,
    • a szabálytalanság orvoslására beszámolóban tett javaslat tudomásul vételét/el nem fogadását,
      el nem fogadás esetén:
      • annak indokát (jogszabályra, határozatra való hivatkozással),
      • a szabálytalanság orvoslásához szükséges intézkedés(ek) előkészítésének elrendelését,
      • az intézkedés tervezetének elkészítésére előírt határidőt,
      • az intézkedés tervezetének elkészítéséért és képviselő-testület elé terjesztéséért felelős személyt (pl.: polgármester, bizottság elnöke, stb.).

A fentiek szemléltetése érdekében mellékelten közzétesszük a „Képviselő-testületi határozat végrehajtásának ellenőrzése” című folyamatábránkat is.

Mindezekre figyelemmel kérjük, hogy a Képviselő-testület e témakörben az SzMSz-ét, illetve a kialakított gyakorlatát felülvizsgálni, amennyiben pedig szükséges, azt módosítani szíveskedjen.