Közigazgatási határozatokat érintő jogegységi döntéseket hozott a Kúria

2019. március 18./ Körlevelek, szakmai tájékoztatók

dr. Csongrádi Helga
osztályvezető
Jogi és Hatósági Főosztály / Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály

A Hivatali Tájékoztató 2019. évi I. számában megjelent 2019. március 7-én.

A Kúria az elmúlt időszakban két jogegységi döntést is közreadott, amelyekben egyrészt a közigazgatási határozatok kézbesítésének módjára, perelhetőségére, másrészt a közigazgatási határozatok semmisségének megítélésére vonatkozóan foglalt állást. Bár a Kúria jogegységi tevékenysége elsősorban a bíróságok részére irányadó, az újonnan kiadott jogegységi döntések a közigazgatási szerveknél, így a kormányhivatalnál, járási hivataloknál feladatot ellátó ügyintézők részére is hasznos iránymutatásként szolgálhatnak. A döntések lényegi elemei az alábbiak:

1. 1/2019. KMJE jogegységi határozat

A Kúria ebben a döntésében kimondta, hogy amennyiben az ügyfél a közigazgatási eljárásban jogi képviseletet vesz igénybe, abban az esetben a közigazgatási határozat és végzés (a továbbiakban együtt: döntés) közlése akkor tekinthető joghatályosnak és szabályszerűnek, ha a kézbesítés a jogi képviselő részére történik. Amennyiben az eljáró hatóság a döntést nem a jogi képviselőnek (hanem pl. közvetlenül az ügyfélnek) kézbesíti, a közlés nem joghatályos, ezért a jogorvoslati (a fellebbezés, illetve a keresetlevél benyújtására nyitva álló) határidő nem kezdődik meg.

A döntés kiküldésénél tehát fontos figyelemmel lenni arra, hogy az ügyfél rendelkezik-e jogi képviselővel. Amennyiben az ügyfél rendelkezik jogi képviselővel, és ennek ellenére a hatóság a döntést – tévesen – az ügyfél részére kézbesíti a jogi képviselő helyett, ez a közlés hiányát jelenti.

Amennyiben a nem szabályszerű kézbesítés miatt a döntés nem tekinthető közöltnek, azonban az ügyfél – mivel tudomást szerzett a döntés tartalmáról – a törvényes határidőn belül jogorvoslati kérelmet nyújt be, a jogorvoslati kérelem elbírálása nem tagadható meg, mivel a nem szabályszerű közlésnek nem lehet az a jogkövetkezménye, hogy az ügyfél jogorvoslati joga sérüljön. Tehát ebben az esetben is továbbítani kell a jogorvoslati kérelmet az azt elbíráló szerv (másodfokú hatóság, bíróság) részére.

A jogi képviselővel való eljárás esetén tehát az ügyfél részére történő kézbesítéshez fő szabály szerint joghatály nem fűződik, a jogorvoslati határidő nem nyílik meg, csak akkor, ha az ügyfél a döntéstartalmáról a nem szabályos kézbesítés révén vagy egyéb módon tudomást szerez. Ilyen esetben a jogorvoslati határidő megtartottsága tekintetében azt kell megvizsgálni, hogy az ügyfél mikor szerzett tudomást a közigazgatási hatóság döntéséről.

2. 1/2019. KMPJE jogegységi határozat

A Kúria ebben a határozatában a közigazgatási döntés semmisségéhez kapcsolódóan a hatáskör gyakorlása és a kiadmányozási jog gyakorlása közötti összefüggéseket vizsgálta. A Kúria kimondta, hogy a közigazgatási döntés semmisségét csak a törvényben meghatározott okokból lehet megállapítani, a semmisségi okok köre jogértelmezés útján nem bővíthető. (A semmisségi okokat az Ákr. 123. §-a, a korábbi eljárások tekintetében a Ket. 121. §-a rögzíti.)

A közigazgatási szervre, vagy a szerv vezetőjére jogszabályban delegált hatáskör átruházása nem azonos a kiadmányozási jog átengedésével. A semmisségi okok között szerepel, ha a döntés úgy született meg, hogy az ügy nem tartozott az eljárt hatóság hatáskörébe. Az a tény, hogy a hatóság hatáskörébe tartozó döntést nem ténylegesen a szerv vezetője, hanem a kiadmányozási szabályzatban erre feljogosított személy (helyettes) írta alá, nem teszi a döntést semmissé. Amennyiben pedig a kiadmányozási szabályzatban foglaltakba ütköző módon történt meg a döntés aláírása, az eljárási jogszabálysértésnek fog minősülni.

Mindkét jogegységi határozat teljes szövege megjelent a Magyar Közlöny 2019. évi 12. számában, valamint elérhető a Kúria honlapján (www.kuria-birosag.hu).

Print Friendly, PDF & Email