dr. Kecskés Tamás
kormánytisztviselő  
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály  

A köztartozás[1] miatt a képviselő-testület – mind a helyi, mind a nemzetiségi önkormányzatok esetében – köteles megszüntetni a képviselő megbízatását, amennyiben az értesítés kézhezvételétől számított 60 nap, illetve részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az azt kimondó határozatban megállapított időtartam eltelt, és a képviselő kimerítette jogorvoslati lehetőségeit.

Ennek követhetősége érdekében az Mötv.[2] 38. § (4) bekezdése, valamint az Njtv.[3] 107. § (3) bekezdése is megköveteli a képviselőktől, hogy a megválasztásukat követő 30 napon belül kezdeményezzék, és a képviselő-testületnél igazolják felvételüket a köztartozás-mentes adózók adatbázisába (a továbbiakban: KOMA). A nemzetiségi önkormányzat tagja azonban – a helyi önkormányzati képviselővel ellentétben – mindaddig nem gyakorolhatja képviselői jogait, amíg e kötelezettségét nem teljesíti.

Megjegyzendő, hogy egyrészt e szankció nem alkalmazható arra a képviselőre, aki megválasztását követően igazolta felvételét a KOMA-ba, de időközben törlésre került. Másrészt a képviselő a megválasztásától számított 30 napon belül nincs mulasztásban, tehát ebben az időközben akkor is gyakorolhatja képviselői jogait, ha később mégsem kerül be az adatbázisba.

A jogaik gyakorlásában akadályozott képviselők nagyobb száma a képviselő-testület működésének ellehetetlenüléséhez vezet. A KOMA-regisztráció igazolását elmulasztó képviselőket ugyanis a határozatképesség megállapítása során nem lehet beszámítani a jelenlevők létszámába, mert ez az esetkör nem szerepel az Njtv. 92. § (1) bekezdésében meghatározott taxatív felsorolásban.

Mivel a méltatlanná váló képviselők megbízatása nem a törvény erejénél fogva szűnik meg, hanem azt a képviselő-testületnek kell határozatban megszüntetnie, a határozatképesség hiánya miatt a képviselő-testület nem tudja felszámolni a működését akadályozó tényezőt. A kormányhivatal azonban közigazgatási pert indíthat a képviselő méltatlanságának kimondása iránt, így bírói úton helyreállítható a képviselő-testület működése.

Ez az eszköz azonban nem áll rendelkezésre abban az esetben, ha a képviselő annak ellenére nem kezdeményezte felvételét a KOMA-ba, hogy nincs köztartozása. Méltatlansági okot ugyanis nem a KOMA-regisztráció elmaradása képez, hanem a köztartozás (ha fennállnak az Njtv. 107. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek), ezért ezen az alapon a megbízatás sem szüntethető meg.

Álláspontom szerint ebben az esetben alkalmazható az Njtv. 102. § (1) bekezdés j) pontja, vagyis mivel a nemzetiségi önkormányzat tagja képviselői minőségében nem vehet részt az ülésen, mandátuma egy év után akkor is megszűnik, ha egyébként azon jelen volt. Ez azonban attól az üléstől számítódik, amelyről a képviselő első ízben távol maradt, tehát a megbízatás csak akkor szűnik meg, ha egyébként működik a képviselő-testület.

A fentiekre tekintettel e probléma törvényességi felügyeleti eljárás keretében egyedül az Mötv. 132. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott intézkedés alkalmazásával orvosolható, amely szerint

1. a kormányhivatal javaslatára
2. a Miniszterelnökség kezdeményezi, hogy
3. a Kormány indítványozza
4. az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően
5. az Országgyűlésénél az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatását.

Ennek az eszköznek az alkalmazására ugyanis akkor is lehetőség van, ha „az önkormányzat képviselő-testülete tartósan nem működik és működőképességének helyreállítása, illetve működésének folytatása a továbbiakban nem várható.”[4]

Mivel ez az – egyébként is hosszadalmas – eljárás súlyos beavatkozást jelent az önkormányzat autonómiájába, megnyugtató megoldást csak a képviselők felelős jogkövető magatartása jelenthet. Amennyiben részt kívánnak venni a képviselő-testület munkájában, tegyenek eleget valamennyi ehhez szükséges kötelezettségnek; ellenkező esetben éljenek a lemondás lehetőségével, megakadályozva ezzel a nemzetiségi önkormányzat működésének ellehetetlenülését.

[1]         A nemzetiségi önkormányzatok esetében csak az állammal szembeni, míg a helyi önkormányzati képviselők esetében az önkormányzatokkal szembeni köztartozás is méltatlansághoz vezethet.

[2]                 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól [Mötv.]

[3]                 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól [Njtv.]

[4]         18/2013. (VII. 3.) AB határozat