Rácz Diána
kormánytisztviselő  
Hatósági Főosztály · Hatósági,  
Perképviseleti és Felügyeleti Osztály  

A 2011. évi magyarországi népszámlálás adatai szerint a lakosság 6,5%-a vallotta magát valamelyik hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak. Becslések szerint azonban a nemzetiségek (nemzeti és etnikai kisebbségek) tagjainak valódi létszáma ennél jóval magasabb: az ország 10 milliós népességének hozzávetőlegesen 8-10%-át teszi ki, igaz, ennek is nagy része elsődlegesen a magyar nyelvet használó cigány. Magyarországon 13, törvényben elismert nemzetiség él: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán.

A 2004-ben megjelent Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Utónév Könyve (a németen kívül) tartalmazza az összes magyarországi nemzetiség elfogadott utóneveit. Ez a lista jegyzi a név írását eredeti alakban, ékezet nélküli magyar átírásában is, valamint érdekességként a név magyar megfelelőjét is felsorolja.

Az At.^[1] 46. §-ában foglaltak alapján:

„A nemzetiséghez tartozó személy kérheti a gyermek családi nevének a nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelő anyakönyvezését, és gyermekének az adott nemzetiségnek megfelelő utónevet adhat, emellett kérheti az anyakönyvezett utóneve helyett az annak megfelelő nemzetiségi utónév bejegyzését, valamint az anyakönyvezett családi neve helyett az adott nemzetiségi nyelv szabályai szerint képzett családi név bejegyzését, továbbá, hogy a családi és utónevét, illetve a gyermek családi és utónevét az adott nemzetiségi nyelven is bejegyezzék. Nemzetiségi utónévként az érintett országos nemzetiségi önkormányzat által összeállított és közzétett nemzetiségi utónévjegyzékben szereplő utónév anyakönyvezhető.”

Csongrád-Csanád megyében (elsősorban Szegeden) leggyakrabban a román, a szerb és az ukrán nevek anyakönyvezésével és nyilvántartásba vételével kapcsolatban merülnek fel kérdések.

Román nevek:

Statisztikák szerint Romániában néhány tízezerre tehető azoknak a száma, akiknek szülei igen furcsa keresztnevet választottak számukra. Vannak, akiket kalandfilmek hőseiről neveztek el, akadnak, akiknek keresztneve népszerű filmszínészekével azonos, és az sem ritka eset, hogy többen állami intézmények neveit viselik.

Románia Szegedi Főkonzulátusának tájékoztatása szerint a Romániában jelenleg hatályban lévő törvények nem korlátozzák a szülők által gyermekük részére választható utónevet, kivéve azon eseteket, amikor az utónév triviális szavakat vagy kifejezéseket tartalmaz.

Szerb nevek:

A szerb nevek anyakönyvezhetőségére vonatkozóan Szerbia Budapesti Nagykövetségének Konzuli Osztálya azt a tájékoztatást adta, hogy a znacenje-imena.com linken latin betűs írásmódban megtalálható az összes szerb, horvát és bosnyák (muszlim) keresztnév, külön a férfi (muska) és külön a női (zenska) nevek. Továbbá Szerbia Kormányának Vidékfejlesztési Minisztériuma összeállított egy albán vezetékneveket és keresztneveket is tartalmazó kiadványt, mely az alábbi linken érhető el: mduls.gov.rs/wp-content/uploads/Imenik-SRB_ALB.pdf.

Ukrán nevek:

Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége arról tájékoztatott, hogy Ukrajna Családi Törvénykönyvének 146. cikkelye értelmében az újszülöttek utónevét a szülők határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy a szülők bármilyen utónevet választhatnak gyermekeiknek, megkötés nélkül, külön utónévjegyzék erről nem készült. A születési családi nevet (vezetéknevet) a gyermek a szülői vezetéknév után kapja meg. Ukrajna Polgári Törvénykönyvének 295. cikkelye pedig kimondja, hogy minden természetes személynek, aki betöltötte a 16. életévét, joga van saját belátása szerint megváltoztatnia születési családi vagy utónevét.

A Kormányhivatal azt javasolja az anyakönyvvezetőknek, hogy amennyiben az anyakönyvezendő utónevet sem a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Utónév Könyvében, sem az országos nemzetiségi önkormányzat által összeállított és közzétett nemzetiségi utónévjegyzékben, sem a fent említett internetes elérhetőségeken nem találják, úgy abban az esetben az érintett személy (legtöbbször a szülő) vagy az anyakönyvvezető az At. 46. § (4) bekezdése szerint szíveskedjen felkeresni az érintett országos nemzetiségi önkormányzatot, amely a kért utónévre vonatkozó állásfoglalását a megkereséstől számított 30 napon belül adja meg. Emellett lehetőség van arra is, hogy az adott utónév anyakönyvezhetőségével kapcsolatban a szülők előzetesen felkeressék az érintett nemzetiség magyarországi konzulátusát vagy nagykövetségét tanúsítvány vagy igazolás kiállítása céljából.

[1]                 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról