Dr. Valastyán Réka
jogi referens
Jogi és Hatósági Főosztály / Jogi és Törvényességi Felügyeleti Osztály

Jogszabályi háttér

1. A 2018. január 1-jétől hatályos jogszabályváltozás okán szükséges tisztázni a regisztrált kamarai jogtanácsosokra vonatkozó tudnivalókat. Ettől az időponttól hatályát vesztette az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, s helyét az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: új ügyvédi törvény) vette át. Ezzel párhuzamosan szintén hatályát vesztette a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet és az annak végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet is, melyek meglehetősen „régi bútordarabok” voltak már a vonatkozó jogszabályi környezetben.

Az új ügyvédi törvény megalkotásakor – a törvény indokolása szerint – a jogászi hivatásrendek logikus és következetes rendszerének kialakítása és a kamarai tagok azonos tevékenységének azonos módon való kezelése iránti igény vezette a jogalkotót. E szellemben – az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok megújításán túl – a jogszabály egyik jelentős újítása, hogy az ügyvédi kamarai szervezetrendszerbe integrálja a jogtanácsosokat és a jogi előadókat. Az integráció nem csak az üzleti szférában, hanem a közszférában dolgozó jogtanácsosokat is érinti.

Ennek hátterében részben az év elejétől hatályos, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új polgári perrendtartás) áll, ami a törvényszéki eljárás alapmodelljében a kötelező jogi képviseletet teszi általánossá. A professzionális pervitelt előtérbe helyező új modell csak akkor válthatja be a hozzá fűzött reményeket, ha a kötelező jogi képviseletet ellátó jogászok egységes követelményrendszer alapján, felelősségteljesen és ellenőrizhető módon végzik e tevékenységet.

Az új szabályozás lényege

2. A jogszabályváltozás lényege, hogy gyakorlatilag megszűnik a korábbi „sima” jogtanácsosi minőségben történő érdemi eljárás.

Bár a jogtanácsosok ügyvédi kamarába történő belépése önkéntes abban az értelemben, hogy nem minden jogtanácsosnak kötelező kamarai taggá válnia, ugyanakkor jogi képviselet, valamint az okirati ellenjegyzés a jövőben csak kamarai tagság mellett lesz ellátható. A jogtanácsos és munkáltatója dönti el, hogy fog-e a jogtanácsos olyan tevékenységet is végezni, amely csak kamarai tagság mellett lehetséges.

A korábbi szabályozáshoz képest változás, hogy a kamarai jogtanácsosok nyilvántartását a jövőben nem a törvényszékek, hanem a területileg illetékes ügyvédi kamarák látják el, ami egyben azt is jelenti, hogy a leginkább kisdobos tagsági könyvre emlékeztető kékszínű jogtanácsosi igazolványt a kamara által kiállított arcképes igazolvány váltja fel. Így a Szegedi Törvényszék is a névjegyzékében szereplő valamennyi jogtanácsosi igazolványt 2018. január 1. napjával visszavonta. (A Szegedi Ügyvédi Kamara a kamarai jogtanácsosi igazolványok kiállításáig – ami jelenleg folyamatban van – ideiglenes hatósági bizonyítványt adott ki a tagság igazolására.)

A jövőben a jogtanácsosok vonatkozásban garanciális szabályok érvényesülnek, például a közhiteles névjegyzék, a kamara által alkotott etikai szabályzat, a szakmagyakorlásra vonatkozó előírások, a kamara felügyeleti tevékenysége és az általa biztosított képzések, továbbképzések terén.

Az új ügyvédi törvény számos ponton figyelembe veszi, hogy a jogtanácsosi tevékenység az ügyvédi működéshez képest jelentős eltéréseket mutat. Ennek keretében a jogtanácsosokra speciális szabályok vonatkoznak többek között a fegyelmi felelősség, a szervezeten belüli okiratszerkesztés, illetve az ügynyilvántartás és iratkezelés területén is. A jogszabály fontos és hasznos vívmánya továbbá, hogy megteremti a cégcsoporton belüli képviselet feltételeit.

Fontos kiemelni azt az eltérést a jogtanácsosi tvr.-hez képest, hogy főszabály szerint a kamarai jogtanácsos legfeljebb két nem természetes személy jogalannyal állhat ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban. Ez alól csak a kapcsolt vállalkozások képeznek kivételt, melyek esetében a kamarai jogtanácsos több vállalkozással is munkaviszonyban állhat.

A kamarai jogtanácsos tevékenysége és a kötelező jogi képviselet

3. Ügyvédi tevékenységet a kamarai taggá váló kamarai jogtanácsos az új ügyvédi törvény 66. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszonya alapján, annak keretei között és csak az ott meghatározott – a kamarai jogtanácsos ügyfelének minősített – személyi kör számára jogosult ellátni.

Ennek megfelelően az új ügyvédi törvény 66. § (4) bekezdése szerint a kamarai jogtanácsos területi kamara tagjaként az ügyvédi tevékenységek közül (2. § (1) bek. és 3. § (1) bek.) jogi képviselet ellátását, büntetőeljárásban jogi személy képviseletének ellátását, jogi tanácsadást, okiratszerkesztést, okirat ellenjegyzését, és az előbbiekkel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus okirati formába alakítását folytathatja. Különbség, hogy az ügyvédekkel ellentétben nem jogosult a kamarai jogtanácsos letét átvételére és kezelésére.

A fentiek alapján tehát a regisztrált jogtanácsosok részére kizárólag azon tevékenységek esetén enged zöld utat a szabályozás, amik az igazságszolgáltatással közvetlenül kapcsolatosak, vagyis a jogi képviselet ellátásával és az okiratok ellenjegyzésével függnek össze.

A kamarai integráció a közszférában dolgozó jogtanácsosok közül elsősorban azokat érinti közvetlenül, akik polgári bíróság előtt járnak el olyan perekben, amelyekben a jogi képviselet kötelező. Közigazgatási perben a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) lehetővé teszi, hogy kötelező jogi képviselet esetén (törvényszék és a Kúria előtt!) a közigazgatási szerv jogi szakvizsgával rendelkező tisztségviselője vagy alkalmazottja is eljárhasson. Ebben az esetben a jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot az első jelentkezésekor kell a bíróságnak bemutatni vagy a beadványhoz csatolni. A kötelező jogi képviseletre egyebekben a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni.

A kamarai jogtanácsos elektronikus aláírása az új ügyvédi törvény tükrében

4. Az új ügyvédi törvény rendelkezik az elektronikus aláírás és az elektronikus bélyegző használatáról az ügyvédi (azaz jogtanácsosi) tevékenység végzése során. A szabályozás értelmében egy speciális minősített elektronikus aláírás szükséges, aminek ismérveit a jogszabály 18. §-a rögzíti. Ennek lényege – többek között – az, hogy az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban vagy az ahhoz csatolt szerepkör igazolásban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti bizalmi szolgáltató (jelen esetben: a NISZ Zrt.) feltüntette, hogy az aláíró kamarai jogtanácsos ügyvédi kamarai tagsága fennáll vagy ügyvédi kamarai nyilvántartásban szerepel.

A bizalmi szolgáltató a kamarai tagság fennállásának igazolása érdekében megkeresi a Magyar Ügyvédi Kamarát, és a tanúsítvány kibocsátásáról adatot szolgáltat az ügyvédi kamaráknak. Az elektronikus aláírási tanúsítványt a bizalmi szolgáltatótól kell megrendelni.

A kamarai jogtanácsos elektronikus ügyintézése

5. Az Eüsztv. 9. § (1) bekezdése szerint a jogi képviselő (valamint az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, költségvetési szerv, köztestület stb.) – meghatározott esetek kivételével – valamennyi „ügyben” elektronikus ügyintézésre köteles.

Mivel a kamarai jogtanácsos is jogi képviselőként jár el, e minőségében ő is e-ügyintézésre köteles.

Az Eüsztv. hatályos rendelkezési szerint az „elektronikus ügyintézési kötelezettség” azt jelenti, hogy az eljárásban a fél a nyilatkozatát csak elektronikus úton teheti meg (Eüsztv. 13. § (1) bek.), ezt nevezzük elektronikus kapcsolattartásnak.

Ha valaki nem „elektronikus nyilatkozatot” tesz, ennek eljárásjogi következménye is van: a követelménynek meg nem felelő nyilatkozat hatálytalan lesz (Eüsztv. 9. § (5) bek.), legalábbis néhány kivételtől eltekintve (lásd: Eüsztv. 9. § (4) bek.).

Az elektronikus ügyintézés hatályos szabályai szerint a bíróságra a beadványokat elektronikus úton kell előterjeszteni.

Az elektronikus ügyintézési kötelezettség kezdete – ha ágazati törvény eltérően nem rendelkezik (pl. Be.) – 2018. január 1. napja: azaz ettől az időponttól a jogi képviselő és a gazdálkodó szervezet is már minden ügyintézési cselekményt elektronikusan köteles teljesíteni. Tehát – eltérő rendelkezés hiányában – e kötelezettség nem csak az idén induló ügyekre vonatkozik, hanem folyamatban lévő perekben is minden újabb beküldeni kívánt beadványra és fogadandó kiadmányra, valamennyi ügyintézési műveletre, érkezésre.

Megjegyezzük, hogy az ügyvédi kamarai ügyintézés során a kamarai jogtanácsosok – az ügyvédi irodákkal szemben – az Eüsztv. alapján saját ügyükben (amikor nem jogi képviselőként járnak el) nem kötelesek elektronikus ügyintézésre, de igény esetén használhatják azt.

Kiemeljük, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény szerint ingatlan-nyilvántartási eljárás során a kérelmet kizárólag írásban lehet előterjeszteni (25. § (5) bek.). Ezt a rendelkezést értsük úgy, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásban nem lehet elektronikusan nyilatkozatot benyújtani, az eljárás továbbra is papíralapú.

A kamarai jogtanácsos okirati ellenjegyzése és „e-jogi ellenjegyzése”

6. Az új ügyvédi törvény 43. §-a szabályozza a kamarai jogtanácsos papíralapú, illetve elektronikus ellenjegyzésének lehetőségét és módját. Ennek alapján a kamarai jogtanácsos az általa szerkesztett, valamint munkáltatójának a jogszabályi követelményeknek megfelelő illetékes munkavállalója által szerkesztett és kamarai jogtanácsos által szakmailag jóváhagyott okiratot ellenjegyezheti. A vonatkozó rendelkezések az ellenjegyzés szakmai követelményeit szintén meghatározzák.

Az ellenjegyző kamarai jogtanácsos okirati ellenjegyzés során a neve, a kamarai azonosító száma (KASZ), az ellenjegyzés ténye, helye és időpontja feltüntetése mellett írja alá az adott papíralapú okiratot, továbbá azon – az aláírása oldalán – elhelyezi szárazbélyegzőjének lenyomatát is.

A kamarai jogtanácsos elektronikus aláírása kapcsán szólni érdemes az elektronikus ellenjegyzésre vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezésről is: „E-jogi ellenjegyzés” esetében az elektronikus okiratot az új ügyvédi törvény 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírásával (ún. „névre szóló” elektronikus aláírásával) és időbélyegzővel látja el.

A kamarai jogtanácsos és a perköltség

7. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) hatálya a polgári és közigazgatási bírósági eljárásban a felet, a beavatkozót és az érdekeltet képviselő – ügyvédi tevékenységet gyakorló – egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász, ügyvédi iroda és kamarai jogtanácsos (KIZÁRÓLAG, jogi előadóról nem szól a jogszabály!) – munkadíjának és készkiadásának felszámítására és megállapítására terjed ki. (IM rendelet 1. § (1) bek.)

2018. január 1. napjától a kamarai jogtanácsos által képviselt fél kamarai jogtanácsosi költségként a munkadíj, valamint a képviselet ellátásával összefüggésben felmerült, indokolt készkiadások együttes összegét számíthatja fel. (IM rendelet 4. § (1) bek.)

Fentiekre tekintettel a 2018. január 1. napjától hatályba lépett jogszabályváltozások alapján a kormányhivatal javára perköltség megítélésére csak kamarai jogtanácsos által ellátott jogi képviselet esetén van jogszabályi lehetőség az elektronikus bírósági eljárásokban.

Minekutána a kamarai jogtanácsosokra az új ügyvédi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a bírósági beadványok elektronikus úton történő benyújtása során – kötelező jogi képviselet esetén – azokat egy speciális minősített „névre szóló” elektronikus aláírással szükséges ellátni az ügyben eljáró kamarai jogtanácsos beazonosítása érdekében, pernyertesség esetén a perköltség megítélés okán.

Kamarai jogtanácsos szerepe az önkormányzatnál

8. (Ezt a pontot helyesbíti a Tájékoztatás – kamarai jogtanácsos az önkormányzatnál című cikkünk.)

Az új ügyvédi törvény az önkormányzatoknál dolgozó kamarai jogtanácsosok tevékenységét az alábbiak szerint szabályozza.

A helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának, a közös önkormányzati hivatalnak, a megyei önkormányzat hivatalának, a képviselő-testület szervének, valamint a nemzetiségi önkormányzat hivatalának, illetve szervének kamarai jogtanácsosa (illetve jogi előadója), az adott helyi önkormányzat, annak képviselő-testülete, közgyűlése, szerve, továbbá az adott nemzetiségi önkormányzat, annak szerve, valamint a helyi önkormányzattal, illetve a nemzetiségi önkormányzattal fenntartói viszonyban álló szerv számára, a munkaviszonya keretei között ügyvédi tevékenységet folytathat. (66. § (3) bek. és 70. § (3) bek.)

Az ügyvédi tevékenység gyakorlásával – így a jogtanácsosi tevékenységgel is – összeférhetetlen – a törvényben meghatározott kivétellel – a munkaviszony, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati, az állami szolgálati, a közalkalmazotti, a rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati jogviszony, továbbá a közjegyzői, bírósági végrehajtói jogállás, továbbá minden más, munkavégzési kötelezettséggel járó és ellenérték fejében végzett tevékenység. (23. § (1) bek.)

A választott közjogi tisztségviselői megbízatás az ügyvédi tevékenység gyakorlásával akkor összeférhetetlen, ha a tisztségviselő jogállását szabályozó törvény így rendelkezik. (23. § (3) bek.)

Tehát például jegyző nem lehet kamarai jogtanácsos, ennek megfelelően nem ellenjegyezheti az önkormányzat ingatlanának adásvételét, s kamarai jogtanácsosként eljárva nem is képviselheti peres eljárásban a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatokat. Az önkormányzati hivatal azonban munkaviszony keretében alkalmazhat kamarai jogtanácsost a fenti feladatok ellátására.

Kamarai jogtanácsosok a Csongrád Megyei Kormányhivatal állományában

9. Jelen állás szerint a Kormányhivatalban 5 munkatársunk vált kamarai jogtanácsossá, akik állami tisztviselőként 2018. január 1. napjától nyertek felvételt a területileg illetékes Szegedi Ügyvédi Kamarába, és további 1 jogász kolléga tagfelvételi eljárása jelenleg folyamatban van.

• Czirjákné dr. Vladiszavlyev Anita hatósági szakügyintéző
  (Jogi és Hatósági Főosztály, Hatósági, Építésügyi és Oktatási Osztály)
• Dr. Kazy Zoltán hatósági szakügyintéző
  (Jogi és Hatósági Főosztály, Hatósági, Építésügyi és Oktatási Osztály)
• Dr. Valastyán Réka jogi referens
  (Jogi és Hatósági Főosztály, Jogi és Törvényességi Felügyeleti Osztály)
• Dr. Kis Zoltán jogi referens
  (Jogi és Hatósági Főosztály, Jogi és Törvényességi Felügyeleti Osztály)
• Dr. Dékány István lakástámogatási jogi szakügyintéző
  (Szegedi Járási Hivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály, Családtámogatási Osztály)
• Dr. Makai Éva kabinetirodai referens
  (Kormánymegbízotti Kabinet) – kamarai tagfelvételi eljárás jelenleg folyamatban

Összegzés

10. Összegzésképpen elmondható, hogy a kamarai jogtanácsosokat érintő új szabályok tanulmányozása és alkalmazása során számos kérdés merül fel, amik megválaszolásra várnak. Tapasztalataink szerint a bírósági fórumok is különbözőképpen értelmezik a szabályozást a kamarai jogtanácsosi képviselet vagy az elektronikus ügyintézés és aláírás kapcsán. Az új rendszer bevezetése számos nyitott kérdést eredményezett, melyek megválaszolásában az ügyvédi kamarák nyújtanak segítséget, illetve a gyakorlati tapasztalatok adnak választ.