Tájékoztatás a klasszikus hazai anyakönyvi kérelmek előterjesztésével kapcsolatban

2018. február 28./ Körlevelek, szakmai tájékoztatók

Rácz Diána
anyakönyvi felügyelő
Jogi és Hatósági Főosztály / Hatósági, Építésügyi és Oktatási Osztály

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 2017. július 1. napjától hatályon kívül helyezett 67. § (1) bekezdésével összefüggésben – különösen a 2018. január 1. napján hatályba lépett jogszabály-változásokra figyelemmel – a Miniszterelnökség a következő tájékoztatást adta:

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 9. §-a értelmében az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel, hatóságnak tekintendő.

Az anyakönyvvezetőkre a hatósági hatáskört az At. 4. § (1) bekezdése telepíti.

Az Ákr. 17. §-a alapján a hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja, vagy az eljárást megszünteti.

Az Ákr. nem ismeri a kérelem átvétele megtagadásának jogintézményét. Ebből következően, amennyiben az Ákr. 17. §-a alapján megállapításra kerül, hogy a hatóságnak nincs hatásköre, illetve illetékessége, akkor a benyújtott kérelem alapján a hatóság vizsgálja az áttétel lehetőségét, ellenkező esetben a kérelem visszautasításáról vagy az eljárás megszüntetéséről rendelkező döntést hoz.

Az Ákr. 46. § (1) bekezdés a)1 pontja alapján a hatóság akkor utasítja vissza a kérelmet, ha az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e törvény ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz. Ilyen eset lehet például, ha az ügyfél olyan szervnél nyújtja be a kérelmet, amelynek nincs hatásköre, és áttételnek nincs helye (például a kérelmet csak a bíróság bírálhatja el).

Fentiek értelmében áttételnek van helye minden olyan esetben, amikor a hatóság hatásköre és illetékessége hiányzik, ugyanakkor az ügyben illetékességgel rendelkező hatóság kétséget kizáróan megállapítható. Az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről szóló 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés a)2 pontja alapján a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt Kormányhivatal a (3) bekezdésben foglaltak szerint az Ápt. 5/A. §-ában, 11. §-ában és 12. §-ában meghatározott eljárásokban előterjesztett hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmeken kívül minden olyan esetben lefolytatja a hazai anyakönyvezési eljárást, ahol más hatóság illetékessége nem állapítható meg.

Következésképpen az anyakönyvvezető, mint hatósági hatáskörrel rendelkező személy továbbra is köteles átvenni a klasszikus hazai anyakönyvezési kérelmeket, és ennek során az At. 67. § (1b) bekezdése alapján köteles azt is ellenőrizni, hogy a kérelmező szerepel-e a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban.

Az Anykr. 28. § (3) bekezdése értelmében az anyakönyvvezető az anyakönyvi igazgatási feladatokkal összefüggő kérelem átvétele során a kérelmet, valamint a jegyzőkönyv felvétele során a jegyzőkönyvet rögzíti az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás informatikai rendszerébe (a továbbiakban: EAK rendszer). Ennek alapján az anyakönyvvezetőnél előterjesztett klasszikus hazai anyakönyvi kérelmet az átvétellel egyidejűleg az EAK rendszerbe is szükséges rögzíteni.

Kérem, hogy az anyakönyvvezetők a fentiekben foglaltak szerint járjanak el továbbra is.

1  Helyesbítve (2018.09.05.)

2  Helyesbítve (2018.09.05.)

Print Friendly, PDF & Email