Az önkormányzati rendelet preambuluma
dr. Pénzes Emese
kormánytisztviselő
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály
Azon helyi önkormányzati rendeletek esetében, amelyek előkészítését 2025. január 1. napján vagy azt követően kezdték meg, kötelezően alkalmazandó a preambulum, melyet a jogszabály megjelölése után közvetlenül, a szerkezeti egységeket megelőzően, a szerkezeti egységeken kívüli szövegként szükséges elhelyezni, és preambulumbekezdésekre kell tagolni. A preambulumnak cím nem adható, továbbá abban rövid megjelölés bevezetése, alkalmazása nem lehetséges.
|
1. |
A preambulum felépítése
- A Jat.[1] 18. § (1) bekezdés alapján a preambulum kötelező tartalmi eleme a szabályozási cél meghatározása, továbbá szükség szerint rögzíthetők benne a szabályozással összefüggő azon elvi, elméleti tételek, amelyeket a jogszabály szervezeti egységeiben a normatív tartalom hiánya miatt nem lehet rendezni.
A Jszr.[2] 1. mellékletének 7.4. és 7.5. pontja értelmében a preambulum Jat. 18. § (1) bekezdése szerinti elemét az [1] preambulumbekezdésben kell rögzíteni.
- A Jszr. 59. § (4) bekezdésére figyelemmel a cél meghatározását követi a rendelet megalkotásához szükséges, a Jszr. 23. alcíme szerinti érvényességi kellékek (legalább az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés vagy valamennyi felhatalmazó rendelkezés, továbbá a feladatkört megállapító jogszabályi rendelkezés) felsorolását tartalmazó preambulumbekezdés, mely egyetlen, sortöréssel tagolható mondatból áll.
|
2. |
A preambulum módosítása
Amennyiben a preambulum a fenti követelményeknek nem felel meg, vagy egyéb okból szükséges változtatni rajta, úgy a Jszr. 100. § (3) bekezdése alapján szövegcserés módosítással, újraszabályozással vagy kiegészítéssel módosítható. A preambulum módosítása esetén a módosító rendelkezésben a preambulum preambulumbekezdésére kell hivatkozni.
|
3. |
Minta a szervezeti és működési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet preambulumára
„[1] … Önkormányzata Képviselő-testülete tiszteletben tartja a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát, amelyet a választópolgárok közössége demokratikus választáson leadott szavazata alapján, a település egészéért vállalt felelősséggel, közvetett módon gyakorol. A helyi közügyek intézésének, azaz a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának, illetve a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának szervezeti és működési kereteit – az Alaptörvénybe foglalt államcélok megvalósításának követelményével, valamint a jogszabályokban meghatározott jogaival és kötelezettségeivel összhangban –, az önkormányzati jogok kiteljesítése, a demokratikus működés feltételeinek megteremtése, a település önfenntartó képességének biztosítása, és a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése érdekében állapítja meg.
[2] … Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:”[3]
[1] 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról [Jat.]
[2] 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet a jogszabályszerkesztésről [Jszr.]
[3] Forrás: „Hogyan születik a jogszabály? – A helyi rendeletalkotás gyakorlati kérdései” című képzés [Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Probono.uni-nke.hu]
