dr. Semperger Zsolt  
kormánytisztviselő  
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály  

Az új év számos jogszabályi változást hozott, amelyek érintik az önkormányzatok működését. Ezek nemcsak a mindennapi adminisztratív tevékenységekre, hanem az önkormányzatok jogalkotási és stratégiai feladataira is hatással vannak. A következőkben összefoglaljuk a legfontosabbakat.

Zöldterület csak közterület lehet

A Kúria egy helyi építési szabályzat rendelkezéseit megsemmisítő döntésében egyértelművé tette, hogy „a zöldterület fogalmi eleme a közterületi jelleg. A közterület magántulajdonban álló területen nem állhat fenn, ezért a magántulajdonban álló ingatlan nem minősíthető zöldterületnek” [a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.‌5.041/‌
2024/4. határozatának [32] pontja, Magyar Közlöny 2025/8. szám]

Szociális és gyermekvédelmi változások

Átalakul a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás és az utcai szociális munka finanszírozása, ehhez igazodik a Szociális törvény módosítása [131/A. § (1) bek. és 132. § (1) bek. p) pont].

A Gyermekvédelmi törvény új szabályokat ír elő a cukorbeteg gyermekek védelmére, valamint módosultak a gyermekek átmeneti otthonára (GYÁO) és a családok átme­neti otthonára (CSÁO) vonatkozó rendelkezések [15/A. §, 51. § (11a) bek., 100. § (5) bek., 145. § (2g)–(2h) bek.].

Új kiberbiztonsági követelmények

Új kiberbiztonsági követelmények

Hatályba lépett a Kiberbiztonsági törvény és annak végrehajtási rendelete, egyúttal hatályát vesztette az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény [Ibtv.]. Ezzel az önkormányzatok információbiztonsági kötelezettségei is változtak [2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról, valamint 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról].

Új reklámelhelyezési szabályok

Hatályba lépett a reklám és a reklámeszköz elhelyezésének szabályairól szóló 476/2024. (XII. 31.) Korm.rendelet, egyúttal hatályát vesztette a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet. Ez érintheti a településképi és a közterület használatával kapcsolatos önkormányzati rendeleteket.

Helyi adó

A műemléknek minősülő ingatlan mentes lett az építményadó alól a megszerzése évében + további 3 évig [Htv. 13. § (1) bek. d) pont és (2) bek.].

Az állattartásra/növénytermesztésre szolgáló építmény, ehhez kapcsolódó tároló építmény eddig is mentes volt az építményadó alól. Eddig viszont az volt a feltétele, hogy az ingatlan-nyilvántartásba is így legyen bejegyezve (pl. istálló, üvegház, magtár). Mostantól elég, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv (a Kormányhivatal) igazolja, hogy az építmény ilyen célra szolgál, és erre is használják [Htv. 13. § (1) bek. e) pont].

Az építményi jog is bekerült a vagyoni értékű jog fogalmába [Htv. 52. § 3. pont]. Így az építményi jog jogosultja lesz az építmény-, telek- vagy kommunális adó alanya, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést vagy széljegyre vételt követő évtől [Htv. 12. § (1) bek., 18. §, 24. §]. Építményi jog: a jogosult épületet létesíthet és hasznosíthat az ingatlanon vagy annak felszíne alatt [Ptk. 5:159/A. § (1) bek.]. Ez viszonylag új jogintézmény.

A különleges gazdasági övezet jogintézménye megszűnt [hatályát vesztette a Htv. V/A. Fejezete, valamint a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény].

Behajtási díj

Az önkormányzatok rendeletükben díjhoz köthetik a korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtást a súlyhatár feletti teherautók, traktorok és lassújárművek esetében [a Közlekedési törvény 2025. január 1-jétől hatályos 33/F. §-a és 48. § (5d) bekezdése alapján]

Látszólag új összeférhetetlenségi szabály
az önkormányzati képviselők számára

Az Mötv. 2025. március 1-jétől kimondja, hogy az önkormányzati képviselők nem lehetnek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai. Ennek annyi az oka, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok eddig a rendvédelmi szervek közé tartoztak (amelyekre eddig is vonatkozott a képviselői összeférhetetlenség), ezután pedig külön kategóriát alkotnak, így ezentúl az Mötv. is külön nevesíti őket [a 36. § (1) bek. d) pontjának 2025. március 1-jétől hatályos módosítása].

Felhatalmazás
a hulladékfelszámolás szabályozására

A Hulladéktörvényben is technikai jellegű módosítás történt: immár nemcsak a 35. § (1) bek. h) pontja mondja ki, hogy önkormányzati rendelet állapítja meg az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések körét, hanem a törvény felhatalmazó rendelkezései közt is szerepel ugyanez. Ezentúl tehát az ilyen tárgyú önkormányzati rendeletek bevezető részében (új rendelet esetén a preambulumában) a 88. § (4) bek. a) pontját szükséges megjelölni.

Visszaélés-bejelentési rendszer

A Panasztörvény szerint az önkormányzatok, önkormányzati cégek és költségvetési szervek 2025. január 1-jétől kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert működtetni. Kivételt képeznek a 10 ezer fő alatti települések, valamint az 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztatók, az ő számukra ez csak lehetőség [a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény 57. §-a].