dr. Megyeri Szilvia
kormánytisztviselő
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály

1. Az elektronikus ügyintézési kötelezettség

Egy jegyző ma már nem engedheti meg magának, hogy az egyes szakrendszereket csak a munkatársai kezeljék, a digitális technológia fejlődése a közszférában is átalakította a kompetencia-rangsort. Egyértelmű, hogy a magánéletben is egyre kevésbé boldogulunk honlapok és appok nélkül, ezeken keresztül vásárolunk, szerezzük be az információt, termékeket, vagy épp fizetjük a számláinkat. Tudomásul kell venni, hogy a mindennapjaink részévé váltak a digitális kihívások, sem a verseny-, sem a közszférában nem lehet hatékony munkát végezni megfelelő technológiai háttér és ismeret nélkül, egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy elmenjen mellettünk a digitális világ.

Az Eüsztv.[1] alapján már 2018 óta biztosítani kell az önkormányzatoknak is az elektronikus ügyintézést, ennek ellenére 2024-ben még mindig van olyan önkormányzati honlap, ahol nem tájékoztatnak az e-ügyintézésről, és sok esetben találkozunk olyan önkormányzati rendelettel, ami direkt vagy indirekt módon kizárja a kérelem elektronikus úton történő benyújtásának lehetőségét. Ennek okaként felmerülhet a szakképzett humánerőforrás hiánya és tárhelykapacitás korlátozottsága is, azonban szükséges minden önkormányzatnak és jegyzőnek felzárkóznia az elektronikus ügyintézés technológiai feltételeinek biztosításában. Igaz ez különösen annak fényében, hogy várhatóan 2024. szeptember 1. napjával az Eüsztv.-t felváltja a Dáptv.,[2] ami – megőrizve a jelenleg is ismert e-ügyintézési folyamatokat – új korszakot nyit az állami szolgáltatások digitalizációja terén, és a Nemzeti Digitális Állampolgárság Program megvalósítása érdekében mobilalkalmazást hoz létre az életesemény-alapú ügyintézési formákra.

Az Eüsztv. 3. § (1) bekezdése alapvető ügyféli joggá emelte az e-ügyintézéshez való jogot, amikor kimondta, hogy „Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét – az e törvényben meghatározott módon – elektronikusan intézze.”

Az e-ügyintézés szolgáltatásokból áll, melyek közül a legfontosabbak működési módját és feltételét – az ügyfelek biztonsága érdekében – az állam maga szabályozza és egy részét maga az állam is szolgáltatja, így megkülönböztethetünk:

• szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat (SZEÜSZ) és
• központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat (KEÜSZ).

2. Belső szabályzatok felülvizsgálata

Az e-ügyintézéssel tetemes mennyiségű elektronikus adat és információ kezeléséről kell gondoskodni, melynek során a közfeladatot ellátó szerveknek az információbiztonsági kérdéseket is kezelniük kell. Éppen ezért a munkafolyamatokat rendező belső szabályzatokat (közjogi szervezetszabályozó eszközöket) felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az elektronikus munkafolyamatok támogatása és szabályozottsága is rendeződjön.

Elektronikus ügyintézést érintő szabályzatok különösen:

• szervezeti és működési szabályzat;
• ügyrend;
• iratkezelési szabályzat;
• kiadmányozási szabályzat;
• adatkezelési, adatvédelmi, adatbiztonsági szabályzat;
• archiválási szabályzat;
• másolatkészítési szabályzat;
• elektronikus aláírási és bélyegzési szabályzat;
• informatikai biztonsági szabályzat;
• üzemszünet, üzemzavar esetén követendő eljárásrend.

3. Önkormányzati rendeletek felülvizsgálata

A belső szabályzatokon kívül a helyi jogalkotás során megalkotott önkormányzati rendeleteket is ellenőrizni és szükség esetén módosítani kell annak érdekében, hogy azok sem direkt, sem indirekt szabályozási normákkal ne zárják ki a lakosságot az elektronikus ügyintézés lehetőségéből. Még mindig több esetben előfordul, hogy a kérelembenyújtás normaszövege szerint az ügyfél vagy személyesen beviszi a hivatalba a kitöltött kérelmet, vagy azt postai úton juttatja el.

4. Tájékoztatási kötelezettség

Nem elegendő azonban, ha csak a szervezet munkatársai ismerik a követendő eljárást, az elektronikus ügyintézésre köteles szervet tájékoztatási kötelezettség is terheli (Eüsztv. 23. § és 26. §), az ügyfél számára biztosítani kell az elektronikus ügyintézés folyamatáról szóló tájékoztatást mind elektronikus formában, mind abban az esetben, ha arról szóban kér felvilágosítást. Ennek érdekében az önkormányzati honlapon – az ügyfelek által könnyen elérhető módon – teljes körű tájékoztatást kell nyújtani, hogyan kell eljárni az elektronikus ügyintézés során, melyek az igénybe vehető SZEÜSZ-ök, KEÜSZ-ök, továbbá ezt a szóban érdeklődő ügyféllel is ismertetni kell, és tudni kell ismertetni.

A helyi önkormányzat mint elektronikus ügyintézést biztosító szerv akkor köteles e-Űrlap szolgáltatás igénybevételére, vagy az Eüsztv. szerinti interaktív alkalmazás, vagy saját online elektronikus űrlap (iFORM-űrlap) biztosítására, amennyiben a beérkezett általános célú elektronikus kéreleműrlapok száma havi rendszerességgel eléri a 100 darabot. Egyébként az e-Papír szolgáltatás biztosítása kötelező (amely felületen viszont lehetőség van melléklet becsatolására, pl. a kézzel vagy elektronikusan kitöltött nyomtatvány feltöltésére).

Tekintettel arra, hogy a magyarorszag.hu felületén minden önkormányzathoz – Hivatali kapuján keresztül – eljuttatható e-Papír, az önkormányzati honlapokon a felületre való hivatkozás megkerülhetetlen.

5. Vonatkozó kiemelt jogszabályok:

• az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény [Eüsztv.]
• az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet [Eüvhr.]
• az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény [Ákr.]
• a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló 2018. évi LXXV. törvény
• a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló 2018. évi LXXV. törvényben foglalt kötelezettségek teljesítése ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 162/2019. (VII. 5.) Korm. rendelet
• az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről [általános adatvédelmi rendelet – GDPR]
• az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény [Infotv.]
• a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény [Dáptv.]
• a digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XII. törvény [Dápmód. tv.]

6. Kormányzati stratégiák, programok

• Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2020-2030
  1573/2020. (IX. 9.) Korm. határozat
• Magyarország Nemzeti Digitalizációs Stratégiája 2022-2030
  1582/2022. (XI. 30.) Korm. határozat
• Nemzeti Digitális Állampolgárság Program
  1665/2022. (XII. 23.) Korm. határozat

A szakmai cikk alapjául a Lechner Tudásközpont: E-ügyintézési képzés új tematikájának kialakítása című tanulmány (KÖFOP-2.1.7-VEKOP-18-2021-00001 – „Az állampolgári ügyintés lehetőségeinek szélesítése”) szolgált.

[1] 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól [Eüsztv.]
[2] 2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól [Dáptv.]