A jelenlévők létszámába történő beszámítás a nemzetiségi önkormányzat testülete határozatképességének vizsgálata során
dr. Kecskés Tamás
kormánytisztviselő
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály
1. Az Njtv. 92. § (1) és (1a) bekezdései az alábbiak szerint határozzák meg a nemzetiségi önkormányzat testülete ülésének határozatképességére, valamint a javaslat elfogadására vonatkozó szabályokat.
Njtv. 92. § (1) A nemzetiségi önkormányzat testülete akkor határozatképes, ha az ülésen, és az adott döntés meghozatalánál a nemzetiségi önkormányzati képviselők több mint a fele jelen van. A határozatképesség megállapítása során a jelenlévő érintettet, a döntéshozatalból kizárt képviselőt, továbbá a be nem töltött képviselői helyet a jelenlévők létszámába be kell számítani. A javaslat elfogadásához
a) egyszerű többséget igénylő döntés esetén a döntéshozatalnál jelenlévő,
b) minősített többséget igénylő döntés esetén a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(1a) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett a képviselői megbízatás megszűnésével összefüggő, a 102. § (2) bekezdése szerinti döntéshozatal során a jelenlévők létszámába be kell számítani – jelenlététől függetlenül – az érintett képviselőt is.
Hangsúlyozandó, hogy az Njtv. 92. § (1) és (1a) bekezdései nem azt írják elő, hogy a képviselőt jelenlévőnek kell tekinteni, hanem azt, hogy a jelenlévők létszámába be kell számítani.
A szabályozáson belül nincs két eltérő jelentése a „jelenlévők” szónak, mert
- a határozatképesség főszabályáról, és a javaslat elfogadásáról szóló rész a jelenlévőkről,
- a határozatképesség kivételénél pedig a jelenlévők létszámáról beszél.
A normaszöveg éppen azt sugallja, hogy noha az adott személyek nem tekinthetők jelenlevőnek, mégis be kell őket számítani. Ráadásul kifejezetten „határozatképesség megállapítása során” rendeli alkalmazni a szabályt, tehát hangsúlyozza, hogy az egész döntéshozatali folyamatban csak ennél a mozzanatnál kell máshogy számolni, amikor a határozatképesség megléte vizsgálandó.
A normaszöveg hangsúlyaiból arra lehet következtetni, hogy csak a határozatképesség megállapítása során kell, kizárólag a számolás szempontjából másképp eljárni, a törvény tehát nem általános jelleggel hozz létre olyan fikciót, hogy bizonyos távollevőket jelenlevőnek kell tekinteni.
2. A gyakorlati különbség a két értelmezési lehetőség között abban áll, hogy
- amennyiben a képviselőt jelenlévőnek kell tekinteni, az olyan, mintha ott tartózkodna, de tartózkodna (legalábbis nem szavazna igennel), míg
- ha csak a határozatképesség szempontjából számít bele a létszámba, akkor a javaslat elfogadottságának megállapításakor már nem tekintendő jelenlévőnek.
Ennek a gyakorlati jelentőségét az alábbi táblázat szemlélteti (értelemszerűen az egyszerű többséget igénylő döntések esetében).
|
|
|
Kivételi szabály nélkül |
Jelenlévőnek kell tekinteni |
Csak a határozatképesség szempontjából kell beszámítani |
|
1. |
Üres |
A testület nem határozatképes, a javaslat nem elfogadott. |
A testület határozatképes, |
A testület határozatképes, |
|
2. |
Üres |
A testület nem határozatképes, a javaslat nem elfogadott. |
A testület határozatképes, |
A testület határozatképes, |
|
3. |
Üres |
A testület a működőképességhez szükséges létszám alá csökkent, ezért az Njtv. 140. § (1) bekezdése alapján megbízatása megszűnik, és – csak az üres helyekre – időközi választást kell kitűzni, tehát nem lehet ülésezni. A testület ugyanis az Njtv. 92. § (1) bekezdésének kisegítő szabály alkalmazása mellett sem tudja meghozni a minősített többséget igénylő döntéseket. Az önkormányzati autonómia leglényegibb eleme a saját szervezete és működésének szabad megállapítása, ezért nem lehet működőképesnek tekinteni egy olyan önkormányzatot, amelyik a saját SZMSZ-ét sem módosíthatja. |
||
|
4. |
Üres szavazás tárgya: |
A testület nem határozatképes, a javaslat nem elfogadott. |
A testület határozatképes, |
A testület határozatképes, |
|
5. |
Üres szavazás tárgya: |
A testület nem határozatképes, a javaslat nem elfogadott. |
A testület határozatképes, |
A testület határozatképes, |
Amennyiben a „jelenlévőnek kell tekinteni” jogértelmezést fogadjuk el, akkor az 1. pontban egyetlen renitens képviselő el tudná lehetetleníteni a képviselő-testület működését, és mandátumát a 4. pontban foglaltak miatt még csak meg se lehetne szüntetni. Egy ilyen értelmezés egyébként is nagyon szűkre szabná azokat az előfordulásokat, amikor a határozatképesség kisegítő szabályát alkalmazni lehetne.Összegezve: az 1. pontban részletezett nyelvtani értelmezésre és a 2. pontban kifejtett gyakorlati érvekre tekintettel álláspontom szerint szigorúan csak a határozatképesség megállapítása során kell a jelenlévők létszámába beszámítani a megüresedett stb. képviselői helyet.
