Az adórendeletek leggyengébb láncszemei
dr. Semperger Zsolt
kormánytisztviselő
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály
A novemberi adórendelet-szezonban érdemes feleleveníteni, milyen szempontokat nem téveszthetünk szem elől ahhoz, hogy az aktuális módosítások biztosan a képviselő-testület által kívánt hatást fejtsék ki, és az adózókat se érje jogtalan hátrány.
1. Időbeli korlátok
Csak január 1-jével lehet a bevezetett helyi adót szigorítani (mértékét megemelni, kedvezményt vagy menetességet csökkenteni/megszüntetni) [Htv.[1] 6. § a) pont].
December 1-jéig ki kell hirdetni a január 1-jétől hatályos szigorítást [Stabtv.[2] 32. §].
A kedvezmények bevezetésének is van korlátja: az évközben hatályba lépő kedvezmény/mentesség nem vonatkozhat egy utólag meghatározott csoportra, ki kell terjednie mindenkire (pl. minden természetes személyre), akit az adófajta érint [Stabtv. 31. § (2) bek.]. Ha tehát egy csoportnak új adókedvezményt vezetünk be jövőre, erről is már idén rendeletet kell alkotnunk. (Ezt viszont nem kötelező december 1-ig kihirdetni, így kedvezményről akár december legvégén is dönthet a képviselő-testület.)
2. Adómérték
Az építmény- és telekadó mértének megállapításakor több követelménynek kell egyszerre megfelelnünk:
- a megfelelően differenciált [Htv. 6. § d) és 7. § g) pont],
- de mégsem diszkriminatív [Ebktv.[3]§ és 7. § e) pont],
- túlzásoktól mentes [Htv. 6. § c), 7. § c) és g) pont],
- a lakás-adókedvezmények törvényi szempontjait figyelembe vevő [Htv. 6. § d) pont]
- és az adótárgyak törvényi meghatározásához pontosan igazodó [Htv. 1. §, 7. § a) pont, 11. § (1) bek. és 17. §]
helyi szabályozáshoz a Jegyző Kollegák figyelmébe ajánljuk a Kúriai mérték az építmény- és telekadóban című cikkünkben ismertetett bírói gyakorlatot.
3. Adókedvezmények
Ha a képviselő-testület adókedvezményben szeretné részesíteni a közösség számára hasznos feladatokat vállaló önkénteseket, erre van törvényes lehetőség. Korábban
- az önkéntes tűzoltók,
- a polgárőrök,
- a véradók és
- a járványhelyzetben a lakosság ellátásában részt vevő magánszemélyek
tekintetében merült ez fel kérdésként.
A törvényi kereteket a Közösségi tevékenységek adókedvezménye című cikkünkben tisztáztuk. Röviden összefoglalva: a törvények lehetővé teszik, hogy az önkormányzati rendelet (építmény-, telek- vagy kommunális) adókedvezményben részesítse a közösség számára hasznos tevékenységeket végző magánszemélyeket, feltéve, hogy
- minden érintett számára biztosítja a kedvezményhez való hozzáférést,
- rendezi az eljárási kérdéseket,
- és kellő egyértelműséggel határolja körül a kedvezményezett tevékenységeket.
4. 2023-ban hatályba lépő, már elfogadott módosítások
A Htv. 2023-tól hatályos szövegében a következő változások érintik az önkormányzati rendeletalkotást:
- Állami nonprofit cégek építmény/telekadó-mentessége [3. § (4a) bek].
- Kikikötők vízzel borított medencéjének telekadó-mentessége [52. § j) pont].
- Papíralapú nyilvántartás előírásának tilalma az idegenforgalmi adó esetében [7. § k) pont], lásd: A vendégkönyvek utolsó napjai című cikkünk.
- Az önkormányzati adóstopot szabályozó 51/P. § 2022-re tiltja meg a helyi és települési adók emelését (vagy más szigorítását), így – amennyiben az év végéig nem módosítja az Országgyűlés – ez a szabály 2023-ra vonatkozóan nem korlátozza az önkormányzati rendeletalkotást.
Jelenleg az Országgyűlés előtt fekszik a 2023-as adócsomag (T/1614. törvényjavaslat egyes adótörvények módosításáról), amely a helyi adók tekintetében – jelenlegi szövege szerint – az iparűzési adóalap-megállapítást módosítja.
Végezetül pedig figyelmükbe ajánljuk az előzetes véleményezés lehetőségét, amit a Törvényességi Felügyeleti Osztály az adórendeletek előkészítése során is szívesen biztosít a Jegyző Kollegák részére.
[1] 1990. évi C. törvény a helyi adókról [Htv.]
[2] 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról [Stabtv.]
[3] 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról [Ebktv.]