dr. Semperger Zsolt
kormánytisztviselő
Jogi és Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály

Több önkormányzat is a Kormányhivatal véleményét kérte azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet adókedvezményben részesíteni a közösség számára hasznos feladatokat vállaló önkénteseket.

A konkrét esetekben az merült fel, hogy biztosíthat-e az önkormányzat adókedvezményt/mentességet az építmény-, a telek- vagy a kommunális adóból:

• az önkéntes tűzoltóknak,
• a polgárőröknek,
• a véradóknak és
• a járványhelyzetben a lakosság ellátásában részt vevő magánszemélyeknek.

A válasz: igen, néhány feltétellel.

1. Figyelembe veendő jogszabályok:

Htv.[1] 6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy: […]

1. d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel […] kibővítse, […]

Htv. 7. § Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy: […]

1. g) az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és adókedvezményt úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének, […]
2. e) a vállalkozó […] üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó […] megállapítása során – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a 6. § d) pontja nem alkalmazható. […]

Egyenlő bánásmód törvény[2] 7. § (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az olyan […] rendelkezés […] nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, […]

1. b) amelynek […] tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van.

2. Az adókedvezmények viszonya az egyenlő bánásmód követelményéhez:

A törvény tehát főszabály szerint szabad kezet ad a képviselő-testületnek a kedvezmények megállapítására, de azokat úgy kell kialakítania, hogy a helyi adószabályok egésze megfeleljen 4 követelménynek:

• az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének [Htv. 7. § g) pont],
• az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek [Htv. 7. § g) pont],
• az egyenlő bánásmód követelményének, azaz a jogellenes diszkrimináció tilalmának [Egyenlő bánásmód törvény 4. § b) pont],
• a helyi sajátosságoknak [Htv. 7. § g) pont].

Az adóalanyok teherviselő képessége szempontjából a kedvezmény bevezetése nem vet fel problémát. Az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek való megfelelést pedig természetesen az önkormányzati döntéshozók tudják megítélni.

Az egyenlő bánásmód követelményének akkor felelhet meg a rendelkezés, ha illeszkedik a fent idézett kivételbe [Egyenlő bánásmód törvény 7. § (2) bek. b) pont]. Az tehát a megválaszolandó kérdés, hogy az önkéntes tűzoltók, polgárőrök, véradók és a lakosság ellátásában részt vevők előnyös megkülönböztetésének (amely így mindenki más hátrányos megkülönböztetését is jelenti) van-e az adott jogviszonnyal (jelen esetben az adózással) közvetlenül összefüggő, észszerű indoka.

A választ a negyedik követelmény adja meg: a Htv. megköveteli, hogy az adókedvezmények feleljenek meg a helyi sajátosságoknak. Ennélfogva a helyi sajátosságok az adózással összefüggő, észszerű indoknak tekinthetők. Így kijelenthető, hogy amennyiben az említett tevékenységek (önkéntes tűzoltói, polgárőri munka, véradás, részvétel a lakosság ellátásában) a helyi sajátosságok körébe sorolhatók, akkor az ezekre tekintettel adott kedvezmény megfelel – a Htv. mellett – az Egyenlő bánásmód törvénynek is.

A helyi sajátosságok meghatározásához a Htv. preambuluma ad támpontot: „[…] a helyi közszolgáltatások […] helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása – melynek során nélkülözhetetlen a helyi közösségek kezdeményezőkészsége, áldozatvállalása is – elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtését.” A törvény ezáltal egyértelművé teszi az összefüggést a helyi sajátosságok, valamint „a helyi közösségek kezdeményezőkészsége, áldozatvállalása” között.

Összefoglalva: ha a képviselő-testület az adott település helyi sajátosságai körébe tartozó áldozatvállalásként ismeri el pl. az önkéntes tűzoltói, polgárőri, véradói tevékenységet vagy a járványhelyzetben a lakosság ellátásában való részvételt, akkor nincs akadálya, hogy erre tekintettel adókedvezményt/mentességet nyújtson, amennyiben az önkormányzat gazdálkodási követelményei ezt lehetővé teszik.

3. A részletszabályok tekintetében a következő szempontokat indokolt figyelembe venni:

• A kedvezményezett tevékenységeket végzők mindegyike számára hozzáférést kell biztosítani a kedvezményhez. Akkor is biztosítani kell a kedvezmény igénybevételét, ha a kedvezményben részesülőnek nincs ingatlana (sem bérleti joga), és így ő nem adóalany. Erre az esetre megoldást jelent, ha az önkormányzati rendelet rögzíti, hogy a kedvezményt az a magánszemély is igénybe veheti, akinek a tulajdonában álló építményben lakik a kedvezményezett tevékenységet végző. Fontos, hogy miután az adókedvezmény „engedményezésére” nincs lehetőség, a közvetetten érintett adózót (a lakhatást biztosító ingatlantulajdonost) is közvetlenül kell kedvezményben részesíteni. (A más személyre tekintettel igénybe vehető adókedvezmény megfogalmazásához mintaként használható pl. a Gjt.[3]§ f) pontjának rendelkezése „a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó” adómentességéről.)
• A jogosultság igazolásának módját is rendezni kell. Ezen eljárási kérdés szabályozására a Htv. 43. § (3) bekezdése ad felhatalmazást, így ennek megjelölését a rendelet bevezető részébe is szükséges beemelni (amire a Jat.[4]§ (2) bek. b) pontja immár lehetőséget ad).
• Egyértelművé kell tenni, hogy melyik évben vehető igénybe a kedvezmény: a tevékenység végzésének évében, vagy a következőben?
• A tevékenységeket a jogbiztonság érdekében úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelműen eldönthető legyen, mi tartozik bele (pl. mi számít a lakosság ellátásában való részvételnek).
• A megfogalmazáskor ügyelni kell rá, hogy vállalkozásra ne terjedjen ki a kedvezményezettek köre, mivel részükre – a törvény által kifejezetten nevesített eseteken kívül – tilos adókedvezményt nyújtani (a Htv. 7. § e) pontja értelmében).

A törvények tehát lehetővé teszik, hogy az önkormányzati rendelet (építmény-, telek- vagy kommunális) adókedvezményben részesítse a közösség számára hasznos tevékenységeket végző magánszemélyeket, feltéve, hogy minden érintett számára biztosítja a kedvezményhez való hozzáférést; rendezi az eljárási kérdéseket; és kellő egyértelműséggel határolja körül a kedvezményezett tevékenységeket.

[1]                 1990. évi C. törvény a helyi adókról [Htv.]
[2]                 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról [Egyenlő bánásmód törvény]
[3]                 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról [Gjt.]
[4]                 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról [Jat.]