Dr. Csongrádi Helga
osztályvezető
Hatósági Főosztály · Igazságügyi Osztály

A Hivatali Tájékoztató 2021. évi I. számában jelent meg az áldozatsegítés rendszeréről, feladatairól, valamint a Csongrád-Csanád megyében megnyílt Áldozatsegítő Központról szóló híradásunk. A cikk megjelenése óta eltelt időben az áldozatok segítését szolgáló rendszer további fejlesztéseken esett át, melynek legutóbbi állomásaként az Országgyűlés elfogadta a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CIII. törvényt. A jogszabály, amely a Magyar Közlöny 2021. évi 178. számában jelent meg, több ponton módosítja az Ást.[1] rendelkezéseit, a legfontosabb változásokra az alábbiakban hívjuk fel a figyelmet.

1. 2021. január 1. napjától került bevezetésre az ún. opt-out rendszer, amelynek alapján az általános nyomozó hatóság a nyomozása során ismerté vált sértettet, illetőleg a feljelentést tevő sértettet tájékoztatja az áldozatsegítés keretében igénybe vehető szolgáltatásokról, és hozzájárulás esetén a sértett adatait továbbítja az áldozatsegítő szolgálatok részére kapcsolatfelvétel céljából.

A 2021. november 1-jén hatályba lépett módosítások közül az egyik legfontosabb rendelkezés, hogy kibővül azon bűncselekmények köre, amelyek esetében az általános nyomozó hatóság a nyomozása során ismertté vált sértettet vagy feljelentőt azonnal, de legkésőbb két napon belül tájékoztatja az áldozatsegítési szolgálatokról, az igénybe vehető támogatásokról és adatainak a közvetlen kapcsolatfelvétel céljából történő, áldozatsegítő szolgálat részére történő továbbításáról. Az új szabályozás alapján a nyomozó hatóság a tájékoztatást már nem csak a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén, hanem:

• a szexuális visszaélés, megrontás,
• a kerítés, üzletszerű kéjelgés elősegítése, gyermekprostitúció kihasználása,
• a zaklatás,
• a kifosztás,
• a szabálysértési értékre elkövetett lopás,
• a kisebb értékre elkövetett lopás bűncselekménye

esetén is köteles megadni az áldozat részére. Ezen cselekményeknél ugyanis a bűncselekmények jellege és/vagy gyakorisága miatt kiemelt jelentőséggel bír az áldozatok közvetlen elérése és a szakember általi megfelelő tájékoztatás.

2. Annak érdekében, hogy minél több áldozattal történjen meg az áldozatsegítő szolgálat részéről a kapcsolatfelvétel, és így minél több áldozat részesülhessen áldozatsegítési szolgáltatásban/támogatásban, a törvénymódosítás átalakítja az általános nyomozóhatóság által az áldozatsegítő szolgálat felé történő jelzés feltételrendszerét is. A módosítás következtében a sértettnek már nem az adatai továbbításához kell hozzájárulnia (2021. január 1-jétől működik így a rendszer), hanem az adattovábbítás tulajdonképpeni megtiltásáról, ellenzéséről kell nyilatkoznia. Ily módon a rendszer jogilag továbbra is biztosítja azt, hogy a sértett adatai, ha azt kifejezetten nem akarja, ne kerüljenek át az áldozatsegítő szolgálathoz, és ne léphessen vele kapcsolatba a szolgálat.

Az adatok továbbításának határidejét illetően november 1-től az eddigi 2 nap helyett 2 munkanapot határoz meg a törvény.

3. Módosult az Ást. 43. § (2) bekezdése, amennyiben a kiskorú súlyos veszélyeztetettségéről való tudomásszerzés esetén gyámhatósági eljárás helyett ezentúl hatósági eljárást kezdeményez a veszélyeztető okot észlelő áldozatsegítő szolgálat. Új feladatként került be továbbá a törvénybe – az áldozatsegítő szolgálatnak a hozzátartozók közötti erőszak megelőzésének céljára létrehozott jelzőrendszerbeli helyét megerősítendő – hogy az áldozatsegítő szolgálat a hozzátartozók közötti erőszak veszélyének észlelése esetén köteles jelzést tenni a családvédelmi koordinációs feladatot ellátó szerv, azaz a jegyző felé.

4. A fővárosi és megyei kormányhivatalok mint területi áldozatsegítő szolgálatok által nyújtott támogatásokkal összefüggésben az alábbi módosítások léptek hatályba november 1-től:

• A támogatásokkal kapcsolatban jogutódlásnak nincs helye, tekintettel az áldozatsegítési támogatások személyhez szorosan kötődő jellegére. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben az elhunyt támogatottat visszatérítési kötelezettség terhelte, a kötelezettség az örökösökre nem száll át (a hagyatékba nem számít bele), az örököstől a támogatás összegét visszakövetelni nem lehet.
• Amennyiben a pénzben nyújtott támogatás visszatérítését kell elrendelni, úgy a visszatérítés határideje a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat véglegessé válását (jogerőre emelkedését) követő 5 év, az eddigi 3 év helyett.
• Az állami kárenyhítés kapcsán az arról való döntés határidejének kezdő időpontját, hogy a kérelem érdemi elbírálásához szükség van-e arra, hogy a támogató hatóság a kérelmezőt vagy más személyt meghallgasson, már nem a kárenyhítés iránti kérelem, hanem az áldozati státusz fennállását igazoló irat beérkezéséhez köti a jogszabály.

5. Csongrád-Csanád megyében az áldozatsegítő szolgálatokat az alábbi elérhetőségeken kereshetik fel:

Területi áldozatsegítő szolgálat: Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal

• cím: 6722 Szeged, Rákóczi tér 1.
• telefon: 62/680-500, 62/680-517 (ügyfélfogadási időben hívható)
• e-mail: partfogas@csongrad.gov.hu

Áldozatsegítő Központ:

• cím: 6723 Szeged, Sólyom u. 2.
• telefon: 62/795-141
• e-mail: askszeged@im.gov.hu

Telefonos ügyfélszolgálat:

Éjjel-nappal ingyenesen elérhető áldozatsegítő vonal telefonszáma:
06-80/225-225 (országosan hívható, központi szám)

[1] 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről [Ást.]