Az Országgyűlés 2023. május 22. napján elfogadta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényt. Az új törvény hatálybalépésével egyidejűleg, 2023. július 24-én hatályát veszti a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény.

Az új panasztörvény megalkotását az Európai Parlament és Tanács általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) 2019. évi módosítása és a 2019. október 23. napján hatályba lépett 2019/1937 számú, ún. „Whisteblowing” irányelv tette szükségessé, amelyet minden tagállamnak át kell ültetnie saját belső jogrendszerébe.

1. A hivatkozott 2019/1937 számú irányelv rendelkezései szerint az annak hatálya alá tartozó foglalkoztatóknál kötelező egy olyan belső rendszer kialakítása, illetve működtetése, amelyen keresztül a dolgozók és a szerződéses partnerek a negatív következményektől, esetleges retorzióktól védett felületen be tudják jelenteni az általuk tapasztalt közérdeksértő, jogellenes vagy erkölcsileg kifogásolható tevékenységeket, illetve aggályos magatartásokat.

Ennek megfelelően a most elfogadott panasztörvény legjelentősebb új rendelkezése, hogy a legalább 50 személyt foglalkoztató munkáltatók vonatkozásában bevezeti a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásának kötelezettségét.

A törvény a belső visszaélés-bejelentési rendszer részletes szabályait az 5. alcímben alapvetően a versenyszférában működő foglalkoztatókra vonatkoztatva határozza meg, míg a közszféra vonatkozásában az eltérésekről rendelkezik. Foglalkoztató lehet

• az állami szerv,
• a helyi önkormányzat,
• az irányításuk vagy felügyeletük alatt álló költségvetési szerv, továbbá
• az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló vagy a felsoroltak tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet, gazdasági társaság.

A feladat ellátására bejelentővédelmi ügyvédet, illetve külső szervet csak ez utóbbi bízhat meg. Az állami szervek számára minden esetben kötelező a bejelentési rendszer működtetése, míg a 10.000 főnél kevesebb lakosú település önkormányzata, továbbá az 50 főnél kevesebb főt foglalkoztató helyi önkormányzat, költségvetési szerv, gazdasági társaság, szervezet számára lehetőség. A helyi önkormányzat és az irányítása, felügyelete alatt álló költségvetési szerv vagy az ilyen költségvetési szervek számára biztosított a közös visszaélés-bejelentési rendszer kialakításának lehetősége. További fontos rendelkezés a helyi önkormányzatok, azok költségvetési szervei és gazdasági társaságai számára, hogy a belső visszaélés-bejelentési rendszer szabályait csak 2025. január 1. napjától kell alkalmazniuk. Az állami szervek, illetve azok költségvetési szervei, gazdasági társaságai, egyéb szervezetei a törvény hatályba lépésével kötelesek a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelni.

2. A rendszert a foglalkoztatónál erre a célra kijelölt, e feladatkörében nem utasítható személy vagy szervezeti egység, a gazdasági szférában tevékenykedő jogalanyok esetében megbízási szerződéssel ezzel a feladattal megbízott, ún. bejelentővédelmi ügyvéd működtetheti. A visszaélések bejelenthetők a munkáltató döntése szerint postai úton, erre a célra kijelölt panaszdoboz alkalmazásával, online (intranetes vagy internetes) felületen, telefonon vagy egyéb, a helyben szokásos módon.

3. A rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény, mulasztás és egyéb visszaélés jelenthető be. A panasz fogalmától eltérően itt nem feltétel, hogy az okozott jog- vagy érdeksérelem elintézése ne tartozzon más eljárás alá. Jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény, mulasztás és egyéb visszaélés alatt nem csak jogszabályba ütköző magatartásokat kell értenünk, hanem a foglalkoztató belső szabályzataiban rögzített előírások megsértését is.

Bejelentést:

• a foglalkoztatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban vagy egyéb szerződéses viszonyban álló,
• jogviszonyt létesíteni kívánó vagy
• korábban jogviszonyban állt személy, gazdasági társaság, illetve
• a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy,
• a foglalkoztató ügyvezetője, felügyelőbizottságának tagja

4. A bejelentésre jogosultakat illetően zárt felsorolásról beszélünk; a meghatározott bejelentői körbe nem tartozó jogalanyok által tett bejelentéseket a foglalkoztató nem köteles kivizsgálni, ugyanakkor egyéni döntésétől függően mégis dönthet a bejelentés kivizsgálásáról.

5. A bejelentő védelme érdekében a törvény számos fontos rendelkezést vezet be, az adatvédelem mellett komoly hangsúly van a bejelentőt a bejelentés megtétele miatt esetlegesen fenyegető retorzióktól való védelmen.

A bejelentést a beérkezését követő 30 napon belül ki kell vizsgálni, de a bejelentő számára 7 napon belül visszajelzést kell küldeni a vizsgálat megkezdéséről, esetleg további információ szükségességéről vagy a bejelentő meghallgatásáról. A határidő különösen indokolt esetben – a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett – meghosszabbítható, de ebben az esetben sem haladhatja meg a három hónapot. Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről is.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer kialakításával kapcsolatosan az érintett foglalkoztatóknak az alábbiakról kell gondoskodniuk:

• bejelentési csatorna létrehozása;
• bejelentéseket kezelő személy vagy szervezeti egység kijelölése;
• a bejelentés kezelésének szabályozása összhangban a belső szabályzatokkal, elsősorban adatvédelmi, informatikai biztonsági, munka- és vagyonvédelmi területen.

6. A visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére vonatkozó rendelkezések betartását a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság fogja ellenőrizni, a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény szerint, azonban bírságot és tevékenység végzésétől eltiltást nem alkalmazhat.

7. Bár a közszférában a jelentősége vélhetően kisebb lesz, azonban érdemes röviden említést tenni a bejelentővédelmi ügyvéd jogintézményéről is. A bejelentővédelmi ügyvéd megbízási szerződés alapján végezheti tevékenységét, a szerződés megkötését 15 napon belül be kell jelentenie a területileg illetékes ügyvédi kamaránál. A megbízási szerződés nem köthető meg olyan személlyel, aki a megbízóval más megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban áll, vagy a megbízási szerződés megkötését megelőző 5 évben ilyen jogviszonyban állt. Tevékenységével összefüggésben javadalmazást vagy más előnyt a megbízó kivételével mástól nem kérhet, és nem fogadhat el. Megbízása csak indokolással mondható fel, törvényes eljárása nem alapozhatja meg a megbízó általi felmondást vagy az ügyvédet megillető megbízási díj teljesítésének megbízó általi megtagadását.

Feladatellátása keretében fogadja a megbízó tevékenységével összefüggő bejelentéseket, jogi tanácsadást nyújt a bejelentőnek a bejelentés megtételével kapcsolatban, kapcsolatot tart a bejelentővel. A megbízó kérésére közreműködhet a bejelentés alapján indított eljárás lefolytatásában. A bejelentő kérésére írásban tájékoztatja a bejelentéssel kapcsolatos eseményekről, a vizsgálat eredményéről, a megbízó által tett intézkedésekről, illetve a bejelentés elutasításáról.