Rácz Diána
anyakönyvi felügyelő
Jogi és Hatósági Főosztály / Hatósági, Építésügyi és Oktatási Osztály

A Hivatali Tájékoztató 2019. évi I. számában megjelent 2019. március 7-én.

Hivatalunk értesült arról, hogy 2019. január 1. napjától Szerbiában egy központi anyakönyvi rendszer működik, melyből adódóan – az eddig hazánkban is elfogadott – kétnyelvű (szerb és magyar) anyakönyvi kivonatok kiállítása megszűnt.

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (továbbiakban At.) 14. § (3c) bekezdése alapján az anyakönyvi eljárásokban a nem magyar nyelven kiállított okirat – ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

A szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet 5. § alapján hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (továbbiakban: OFFI Zrt.) készíthet.

A jelenleg érvényben lévő magyar jogszabályok alapján hiteles fordítást az OFFI Zrt. mellett, még a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 14. § alapján a konzulok is készíthetnek.

Az előbbiekben leírtak alapján, mivel az At. nem teszi lehetővé azt, hogy a cirill nyelvű okiratokat anyakönyvi eljárásokban fordítás nélkül vagy nem hiteles fordítással a magyar hatóságok elfogadják, így a jövőben sem lehetséges a hiteles fordításoktól eltekinteni a szerb okiratok vonatkozásában.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 65. §-a is hiteles fordítást ír elő a nem magyar nyelvű okiratok tekintetében.

Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály Hazai Anyakönyvi Osztály 2. osztályvezetője, dr. Cseszlai Éva kiegészítésként azt a felvilágosítást adta, hogy a fent említett kétféle fordítási lehetőségen túl a szerb állampolgárok esetében az eljárásaik során elfogadják a bírósági tolmács általi fordításokat is.

Az Egyszerűsített Honosítási Eljárás Honlapján a következő szerepel: „Hogyha a hiteles fordítást arra – annak készítésére – feljogosított külföldi hatóság, szerv vagy személy (bírósági tolmács, közjegyző) készítette, amelynek országával az okiratok kölcsönös elfogadását jogsegélyegyezmény (Szerbia esetében: a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között a kölcsönös jogsegélyről szóló, Belgrádban, az 1968. évi március hó 7. napján aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1969. évi 1. tvr.) vagy viszonossági gyakorlat biztosítja, a fordítást el kell fogadni. Tehát közjegyzői fordítások, bírósági tolmácsi fordítások is elfogadhatók.”

Utóbbit Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály Egyszerűsített Honosítási Osztálya is megerősítette, így összességében elmondható, hogy a szerb állampolgárok esetében az OFFI Zrt. és a konzul általi fordításokon kívül a bírósági tolmácsok fordításai is elfogadható még.