Mi a helyes módja az önkormányzati rendelet hatálybalépésére vonatkozó időpont meghatározásának?
Dr. Csongrádi Helga törvényességi felügyeleti szakügyintéző
Hatósági Főosztály / Törvényességi Felügyeleti Osztály
1. A Jat. 7. § (1) bekezdése szerint a jogszabályban – így az önkormányzati rendeletben – meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamelyik nap lehet.
Főszabály szerint tehát a helyi rendelet hatálybalépésének legkorábbi időpontja a rendelet kihirdetését követő nap lehet. Ebből következően „a kihirdetés napján” történő hatálybaléptetés alapesetben nem felel meg a Jat. előírásainak.
2. A Jat. kivételesen lehetővé teszi, hogy – amennyiben a szabályozás célja másként nem érhető el – a jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet. Ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját.
Több alkalommal előfordul, hogy a helyi rendelet mielőbbi hatálybalépéséhez különleges érdek fűződik, tipikus példa erre a képviselő-testületek alakuló ülésén az SZMSZ módosításának hatályba lépése. Az ilyen esetekben a Jat. alapján lehetséges a kihirdetés napján történő hatályba léptetés, ennek azonban feltétele, hogy pontosan meghatározzák a hatályba lépés óráját, mint például: „E rendelet a kihirdetés napján 18.00 órakor lép hatályba.”
A pontos időpont meghatározása azért lényeges, mert a jogszabályi rendelkezés főszabályként – a Jat. 7. § (7) bekezdése értelmében – a hatálybalépés napjának kezdetén, azaz 0.00 órakor lép hatályba. Ha a hatálybalépés „a kihirdetés napján” történik, anélkül, hogy pontosan megjelölnék az órát, elméletileg előállhat az a helyzet, hogy reggel 8.00 órakor hatályban lévőnek kell(ene) tekinteni egy olyan rendeletet, amelynek elfogadása csak délután 16.00 órakor történt meg.
3. A kihirdetést megelőző időpont nem lehet a jogszabály hatálybalépésének időpontja.
A Jat. egyértelműen rendelkezik a visszaható hatály tilalmáról, amikor kimondja, hogy a hatálybalépés csak a kihirdetést követő időpont lehet.
Ezzel együtt előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a jogszabály a kihirdetését megelőző időszakra vonatkozóan állapítana meg rendelkezéseket. (A leggyakoribb példa erre a helyi költségvetési rendeletek módosításánál tapasztalható, például amikor megtörténik a már teljesült kifizetések átvezetése.) Erre – a Jat. 2. § (2) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén – lehetőség van.
Ilyen esetben az a helyes eljárás, ha a jogszabály hatálybalépését a Jat.-nak megfelelően egy jövőbeli időpontban jelölik meg, és külön rögzítik azt, hogy a jogszabály rendelkezéseit mikortól kell alkalmazni.