Dr. Csongrádi Helga törvényességi felügyeleti szakügyintéző
Hatósági Főosztály / Törvényességi Felügyeleti Osztály

1. A nyilvános ülésen való részvétel

Az Mötv. 53. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete a működésének részletes szabályait, ezen belül a képviselő-testületi ülések összehívásának, vezetésének, tanácskozási rendjének szabályait az SZMSZ-ében határozza meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az SZMSZ tartalmazza, hogy a képviselő-testület ülésére mely személyeket, szervezeteket kell meghívni, és kik azok, akik az ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt. Kérdésként merült fel, hogy a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke részére kell-e meghívót küldeni, illetve hogy milyen minőségben vehet részt a települési önkormányzat képviselő-testületének ülésén.

A testületi ülésen való részvétellel kapcsolatban nem csak az SZMSZ, hanem központi jogszabályok is tartalmaznak rendelkezéseket. Az Njtv. 105. § (2) bekezdése a nemzetiségi önkormányzat elnökének jogai között nevesíti, hogy az elnök a települési önkormányzat képviselő-testületi, közgyűlési és bizottsági ülésén tanácskozási joggal vesz részt. (Hasonlóan rendelkezik a törvény a megyei nemzetiségi önkormányzat elnöke és a megyei önkormányzat kapcsolatáról.)

Annak, hogy az elnök tanácskozási joggal részt vegyen a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén, nem feltétele, hogy az önkormányzat SZMSZ-e erről kifejezetten rendelkezzen, ez a jogosultság a törvény erejénél fogva fennáll.

2. A zárt ülésen való részvétel

A zárt ülésen való részvételre speciális szabályok vonatkoznak. Az Mötv. 46. § (3) bekezdése tételesen felsorolja, kik azok a személyek, akik a helyi önkormányzat képviselő-testületének (bizottságának) zárt ülésén részt vehetnek. A törvény rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

Az Mötv. 46. § (3) bekezdését és az Njtv. 105. § (2) bekezdését együttesen alkalmazva megállapítható, hogy a nyilvános üléseken a nemzetiségi önkormányzat elnökének részvételi joga valamennyi napirendi pont tárgyalása során fennáll, a zárt üléseken azonban – az ott tárgyalt kérdések nyilvánossági szempontból szenzitív jellege miatt – szűkebb körben, célhoz kötötten vehet részt.