dr. Kucsó Dóra
kormánytisztviselő
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály

Egy új község alakításának kereteit az Mötv.,[1] illetve a területszervezési eljárásról szóló kormányrendelet[2] határozza meg. Mindenekelőtt az Mötv. rögzíti, hogy mely esetekben merülhet fel az önálló község alakításának a gondolata. Az alábbi feltételek megléte nélkülözhetetlen:

• választópolgárok kezdeményezésére
• helyi népszavazás alapján
• az olyan – földrajzilag és építészetileg – elkülönült,
• lakott településrészből, amely
• választópolgárainak közössége képes a helyi önkormányzás jogának önálló gyakorlására,
• a községi önkormányzat számára meghatározott feladatok önállóan vagy társulás útján történő teljesítésére
• a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül úgy, hogy
• ezeknek a feltételeknek az a település is megfeleljen, amelyből az új község megalakult,
• az elkülönült településrész lakosságszáma a kezdeményezést megelőző tíz évben folyamatosan növekedjen, és
• infrastrukturális ellátottsága meghaladja az országos átlagot, valamint
• a községi önkormányzat számára meghatározott feladatokat az országos átlagot meg nem haladó költségráfordítással látja el.

Kiemelendő, hogy a fenti feltételek eldöntésére a képviselő-testületnek nincs hatásköre, ebben a kérdésben kizárólag államigazgatási szervek foglalhatnak állást (kormányhivatal, helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter).

A területszervezési eljárást két szakaszra bonthatjuk:

I.   Önkormányzati szakasz

1. Falugyűlés/lakossági fórum összehívása: az önállósodási akarat megformálódását követően, új község alakításának a kezdeményezése esetén a falugyűlés, város esetében a községalakítással érintett településrész lakossági fóruma legalább háromtagú előkészítő bizottságot választ a településrészen lakó települési képviselőkből vagy más választópolgárokból. A falugyűlés/lakossági fórum részletszabályait az érintett képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

2. Háromtagú bizottság: A bizottságnak csak minimum létszáma adott, felső határt csak az észszerűség szab. A Bizottság feladatai:

• Javaslatot készít az önálló község alakításához szükséges követelmények/feltételek teljesítéséről. Az előkészítő bizottság az elkülönült településrész lakosságszámának növekedését, valamint az infrastrukturális ellátottságot a Központi Statisztikai Hivatal érintett főosztálya, míg a községi önkormányzati feladatoknak az országos átlagot meg nem haladó költségráfordítással történő ellátását a Magyar Államkincstár területi szerve által kiállított igazolással tanúsítja.
• Írásos tájékoztatót készít a választópolgárok számára a kezdeményezésről, mely tartalmazza:
  1. a kidolgozott javaslatot a követelmények/feltételek teljesítéséről;
  2. az új község területére, határvonalára, elnevezésére, az önkormányzati vagyon, valamint önkormányzati követelések és tartozások megosztására, a megalakuló önkormányzat (első) költségvetésének főbb mutatószámaira, a községgé nyilvánítással összefüggő költségek viselésére vonatkozó előkészítő bizottsági javaslatot;
  3. a kezdeményezéssel kapcsolatos mindazon további adatokat, információkat, melyekről az érintett lakosság tájékoztatását a bizottság szükségesnek tartja és
  4. a kezdeményezés indokait, különösen az érintett lakosságra és a természeti környezetre gyakorolt hatását, előnyeit és hátrányait.
• A kezdeményezésről kéri a képviselő-testület állásfoglalását.
• Emellett a Bizottság feladata, amennyiben a kezdeményezés új hivatalos földrajzi nevet tartalmaz, a javasolt névről kikéri a Földrajzinév-bizottság véleményét. Ezenfelül a közigazgatási területet érintő kezdeményezéshez be kell szereznie az ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal által a közigazgatási területről szolgáltatott harminc napnál nem régebbi hiteles térképmásolatot, a földkönyvi adatok alapján készített területi összesítőt, továbbá a határvonal-leírást.
• A lakossági tájékoztatást követően harminc napon belül az előkészítő bizottság kezdeményezi a helyi népszavazással kapcsolatos aláírásgyűjtő ív hitelesítését a helyi választási bizottságnál. A helyi népszavazásra feltett kérdésben meg kell jelölni a községgé nyilvánítás határozott szándékát és annak – önálló község alakításával, településegyesítéssel vagy településegyesítés megszüntetésével történő – módját.

3. Polgármester: amennyiben a kezdeményezéssel érintett településen helyi nemzetiségi önkormányzat működik, a polgármester – legalább harminc napos határidő tűzésével – a kezdeményezésről kikéri a helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet és a lakosságot is.

A minél szélesebb körű nyilvánosság érdekében a helyi népszavazás előkészítése során a képviselő-testület által szervezett (2.) falugyűlésen/lakossági fórumon a polgármester is ismerteti a Bizottság tájékoztatóját, a kezdeményezéssel kapcsolatos képviselő-testületi állásfoglalást, és ha érintett, a helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét.

4. A népszavazás

A népszavazásra vonatkozó részletszabályokat az Nsztv.[3] III. fejezete és VI. fejezete tartalmazza. Hangsúlyozandó, hogy az önálló község kezdeményezése esetében a képviselő-testület a helyi népszavazást köteles elrendelni.

A községgé nyilvánítást kezdeményező helyi népszavazás véleménynyilvánító jellegű. E nélkül nem indulhat, illetve – eredménytelensége esetén – nem folytatható le az eljárás. Az érvényes és eredményes helyi népszavazás végeredménye ugyanakkor nem köti a döntéshozót.

A helyi népszavazást a település teljes közigazgatási területére kell kitűzni, és a helyi népszavazás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtásának költségeit, valamint a választási szervek tevékenységével összefüggő egyéb költségeket a helyi önkormányzat költségvetéséből kell biztosítani.

A helyi népszavazás érvényes, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Az érvényes és eredményes helyi népszavazást követő harminc napon belül a képviselő-testület határozatba foglalja a kezdeményezéssel kapcsolatos álláspontját, annak indokait, melyet a kezdeményezéshez csatolni kell, tehát nem kötelező erejű a népszavazás eredménye.

Az eljárás sikeressége érdekében indokolt dokumentálni az előkészítő bizottság munkáját, a falugyűlések/lakossági fórumok és az egyeztetések történéseit.

II.   Államigazgatási szakasz

A területszervezési kezdeményezést a polgármester a kormányhivatal útján terjesztheti fel a miniszterhez. A kezdeményezés január 31-ig nyújtható be a kormányhivatalhoz.

A kezdeményezés előkészítéséhez a kormányhivatal szakmai tanácsadással segítséget ad, más szerv szakmai segítséget adhat. A kezdeményezéshez csatolni kell:

1. az érintett képviselő-testület döntését (állásfoglalását, megállapodását);
2. a kezdeményezés feltételeinek teljesítéséről szóló igazolásokat;
3. a helyi választási bizottságnak a helyi népszavazás eredményét megállapító határozatát;
4. jogszabály által előírt egyéb véleményt, állásfoglalást;
5. a kezdeményezés indokait, a kezdeményezés anyagi és eljárási szabályainak megtartását alátámasztó egyéb dokumentumokat;
6. a földrajzi névvel kapcsolatos véleményt;
7. a közigazgatási terület változására vonatkozó adatokat és
8. amennyiben működik a településen, a helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét.

A kormányhivatal megvizsgálja a kezdeményezéssel kapcsolatos eljárás jogszerűségét, értékeli a kezdeményezés jogszabályi feltételeknek való megfelelését, szükség esetén hiánypótlást rendel el. A kormányhivatal a kezdeményezést, annak mellékleteit, a kezdeményezésre vonatkozó véleményét a hiánypótlás elmaradása esetén a jogszabályi feltételeknek való megfelelés hiányának feltüntetésével február 15-ig küldi meg a miniszternek.

A miniszter a kezdeményezés kiegészítésére hívja fel az érintettet, amennyiben a felterjesztés hiányos, és a hiánypótlás határidőben még előterjeszthető. A miniszter március 31-ig határozatban dönt arról, hogy nem terjeszti elő a kezdeményezést, ha az nem felel meg az önálló község alakításához szükséges követelményeknek/feltételeknek, vagy a jogszabályban előírt eljárási szabályt nem tartották meg. A miniszter határozatát az előkészítő bizottság, valamint a képviselő-testület tizenöt napon belül közigazgatási perben megtámadhatja. A miniszter a keresetlevelet annak a bírósághoz érkezésétől számított három napon belül továbbítja az ügy irataival együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

A bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított harminc napon belül tanácsban határoz, határozata ellen a határozat közlését követő nyolc napon belül van helye fellebbezésnek. A fellebbezésről a bíróság annak a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül határoz. A bíróság döntése ellen nincs helye perújításnak.

Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, a miniszter határozatát megsemmisíti. A miniszter a határozat megsemmisítése esetén a kezdeményezést haladéktalanul a köztársasági elnök elé terjeszti.

Amennyiben a kezdeményezés megfelel a követelményeknek, a miniszter június 30-áig tesz javaslatot a köztársasági elnöknek.

Ha a kezdeményezés miniszterhez történő felterjesztése és a köztársasági elnökhöz való benyújtás között több mint egy év eltelt, a kezdeményező a kezdeményezés indokait és az azokat alátámasztó adatokat felülvizsgálja, szükség szerint kiegészíti és annak eredményéről január 31-ig a kormányhivatal útján a minisztert tájékoztatja.

A területszervezési döntés hatálybalépésének időpontja elválik a döntés időpontjától.

A köztársasági elnök a területszervezési kezdeményezésről december 31-ig dönt, de döntése csak a következő önkormányzati általános választás napján lép hatályba.

Az Mötv. 96. § (1) bekezdése alapján, az új község alakításáról a köztársasági elnök évente egy alkalommal dönt, kivételt képez az országgyűlési képviselői és az önkormányzati általános választás éve, és az egyéni választókerület határának módosítását érintő területszervezési kezdeményezés esetén az országgyűlési képviselői általános választás évét megelőző év.

Az új község létrejötte utáni teendők

Figyelemmel arra, hogy a döntés csak az önkormányzati választás általános napján lép hatályba, így az függő jogi helyzetet eredményez. Ezalatt az idő alatt a településrészi önkormányzat képviseli az új község érdekeit az alábbiak szerint.

A településrész új községgé alakításáról szóló köztársasági elnöki döntés közzétételétől számított harminc napon belül az előkészítő bizottság településrészi önkormányzattá alakul át. A településrészi önkormányzat egyetértése szükséges a településrészt érintő

1. területszervezési kérdésben;
2. a bel- és külterületek lehatárolásához;
3. önkormányzati vagyonról, vagyoni jogokról és kötelezettségekről szóló döntéshez.

Az önkormányzati vagyon megosztásáról a községgé nyilvánításról szóló döntés hatálybalépését követő hat hónapon belül az érintett önkormányzatok közigazgatási szerződésben állapodnak meg. Megállapodás hiányában az önkormányzati vagyont lakosságarányosan kell megosztani.

Az új község területéről a községgé nyilvánításról szóló döntés hatálybalépését követő hat hónapon belül az érintett önkormányzatok közigazgatási szerződésben állapodnak meg. A megállapodásban az új község alakítására vonatkozó népszavazással érintett területtől eltérni nem lehet. Az új község külterülete a belterülethez kapcsolódó, egybefüggő terület. Eltérő megállapodás hiányában a település külterületét a belterületi népességgel arányosan kell megosztani.

A községgé nyilvánításról szóló döntés hatálybalépését követő hat hónapon belül az új község önkormányzata a törvényi feltételek keretei között polgármesteri hivatalt hoz létre vagy közös önkormányzati hivatalhoz csatlakozik. Eddig az időpontig az új község hivatali feladatait annak a településnek a hivatala látja el, amelyből az új község megalakult. A hivatal költségeinek viseléséről az érintett önkormányzatok közigazgatási szerződésben állapodnak meg. Ennek hiányában a költségekhez az érintett önkormányzatok a települések lakosságszámának arányában járulnak hozzá.

[1] 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól [96. §–99. §]
[2] 321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a területszervezési eljárásról [1. §–9. §]
[3] 2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról [Nsztv.]