dr. Semperger Zsolt
kormánytisztviselő
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály

A jogbiztonság alapja a jogszabályok nyilvánossága, ez pedig ma már egyet jelent az online elérhetőséggel. Ez az állampolgári igény az önkormányzati rendeletek esetében 2006 óta ölt formát különböző törvényi előírásokban: először a Belügyminisztérium önkormányzati rendelettárában, később az önkormányzatok saját honlapján, 2013 óta pedig a Nemzeti Jogszabálytárban (NJT) kell elérhetővé tenni a helyi rendeleteket.

Az NJT-közzététel hatékonyságában ugrást jelentett a törvényhozási és kormányzati rendeletalkotási munkában is használt Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR) önkormányzati LocLex-alrendszerének megszületése, majd 2021. áprilisi indulása.

A Miniszterelnökség 2022-re elrendelte a kormányhivatalok számára az önkormányzati rendeletek közzétételének célvizsgálatát. Februártól augusztusig végzett ellenőrzésünk azt célozta, hogy a hatályos rendeletek a pontos szövegükkel és megfelelő időállapotaikkal szerepeljenek az NJT-n. Júniusban kiadott – azóta túlnyomórészt végrehajtott – felhívásainkban azt követeltük meg tehát, hogy legyen megtalálható minden 2013. július 1. óta kihirdetett/módosított rendelet, a módosításaival egységes szerkezetbe foglalva, mégpedig a jelenleg hatályos, valamint az előző 1 és következő 1 időállapotában. Külön figyelmet kellett fordítanunk arra, hogy a már hatálytalan rendeletek ne szerepeljenek az NJT-n hatályosként.

1. Jogszabályi háttér

Az önkormányzati rendeletek NJT-n történő közzétételét az NJTkr.^[1] 4. § (2)–(3) bekezdése és 4/A. §-a szabályozza. Az előírások természetesen a kihirdetett szöveggel megegyező közzétételt követelik meg. Így az ellenőrzésnek sem volt célja az NJT-n szereplő szöveg akár tartalmi, akár jogszabályszerkesztési hibáinak javítása, ha ezek a hibák már az eredeti, hivatalosan kihirdetett szövegben is jelen voltak.

A módosító rendeletek feltöltésekor figyelemmel kell lenni a Jat.^[2] automatikus deregulációt szabályozó 12–12/B. §-ára, amelynek érvényesülését (azaz, hogy a törvény erejénél fogva automatikusan hatályukat vesztett módosító rendeletek ne szerepeljenek az NJT-n hatályosként) kiemelten vizsgáltuk.

2. A vizsgálat folyamata

A Jegyző Kollegáktól kért és kapott tetemes mennyiségű adat alapul vételével megyénk 61 önkormányzatának 3.404 alaprendeletét és ezek 4.435 módosítását (azaz összesen 7.839 időállapotot) vizsgáltuk meg.

Az ellenőrzés folyamán igyekeztünk a Jegyző Kollegák és az önkormányzati hivatalok LocLexet kezelő munkatársai rendelkezésére állni annak érdekében, hogy egyrészt a tételes vizsgálat májusi megkezdése előtt már minél több hiba javítása megtörténjen, másrészt a vizsgálat nyomán megküldött törvényességi felhívások teljesítése gördülékeny lehessen. Körlevelekben, márciusi és májusi Hivatali Tájékoztatónkban, az önkormányzati igények alapján megtartott jelenléti képzés keretében, valamint telefonos segítségnyújtás során válaszoltuk meg az ügyintézők LocLex használata közben felmerülő kérdéseit.

Az ellenőrzés alapján 58 önkormányzattól kértük törvényességi felhívásban összesen 1.653 alaprendelet és ezek 2.208 módosítása publikálási hibáinak kijavítását.

Az egyeztetések eredményeként 42 önkormányzat teljesen kijavította a jelzett hibákat, így lakosaik ma már pontos és naprakész rendeleteket találnak az NJT-n, a Jat.-nak és az NJTkr.-nek megfelelő formában. 19 önkormányzat esetében még folyamatban van a törvényességi felhívás, néhányuk esetében valószínű, hogy sajnos törvényességi felügyeleti bírság kiszabásával tudjuk csak kikényszeríteni a rendeleteik megfelelő közzétételét.

3. Az ellenőrzés eredménye

A törvényességi felhívásainkkal érintett 1.653 alaprendelet és 2.208 módosítás összesen 6.243 különféle publikálási hibában szenvedett. Ezek a következőképpen oszlottak meg:

4. Jó gyakorlatok

Több olyan önkormányzati gyakorlattal is találkoztunk a vizsgálat során, melyeket a többi Jegyző Kollega figyelmébe is jó szívvel ajánlunk:

• Akkor hatékony a LocLex használata, ha a rendelet már a tervezet megszövegezésétől kezdve itt születik meg. Ez egyrészt kiküszöböli a kockázatát sok jogalkotási hibának, másrészt így a képviselő-testületi elfogadás után már nem kell külön felvinni a rendeletet, nehézkesen elfogadtatva a LocLexszel az annak logikájától (azaz sok esetben a Jszr.-től is) eltérő, de a testület által már megszavazott szöveget. Harmadrészt pedig rengeteg munkát és hibalehetőséget megspórolhatunk, ha a rendeletmódosítások során mind a módosító rendelkezések megszövegezését, mind az egységes szerkezet előállítását és közzétételét rábízzuk a LocLex automatizmusára.
• Ügyfélbarát megoldás, ha nem csak az NJTkr. szerinti időállapotokat, hanem a rendelet minden időállapotát közzétesszük, legalább a nagyobb érdeklődésre számot tartó rendeletek esetében. Arra persze ügyelni kell, hogy bár ez esetben szabadon dönthetünk, meddig megyünk vissza az időben, a folyamatosságot ilyenkor sem szakíthatjuk meg egy-egy időállapot átugrásával.
• Érdemes hatályon kívül helyezni a régi költségvetési, átmeneti gazdálkodási és zárszámadási rendeleteket. Minden önkormányzat egyedileg tudja eldönteni, hogy egy adott évi költségvetése mikor vált teljesen végrehajtottá,^[3] de a 90-es és 2000-es évekből származók hatályon kívül helyezése már minden bizonnyal nem hordoz magában kockázatot. Vizsgálatunk kezdetekor a jegyzői adatszolgáltatások alapján 153 db költségvetési, átmeneti gazdálkodási és zárszámadási rendelet volt hatályban e két évtizedből, ezek az összes rendelet 4%-át tették ki. Az idén született deregulációs önkormányzati rendeletek által ez a szám folyamatosan csökken.

Köszönjük a Jegyző Kollegáknak mind az ellenőrzést megalapozó adatgyűjtés, mind a kiadott intézkedéseink végrehajtása – ezáltal a lakosok jogbiztonságának javítása – során végzett munkájukat!

[1] 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Jogszabálytárról [NJTkr.]

[2] 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról [Jat.]

[3] Lásd: Az önkormányzatok költségvetési és zárszámadási rendeleteinek hatálya [Önkormányzati Helpdesk]