Az önkormányzatok költségvetési és zárszámadási rendeleteinek hatálya

2019. június 06./ Körlevelek, szakmai tájékoztatók

dr. Gyüre Izabella
törvényességi felügyeleti szakügyintéző
Jogi és Hatósági Főosztály / Jogi és Törvényességi Felügyeleti Osztály

A jogszabályok folyamatos felülvizsgálata az önkormányzati rendeleteket érintően a jegyző feladata. Ennek egyik eszköze a tartalmi dereguláció,[1] melynek teljesítése kapcsán kérdésként fogalmazódott meg egy jegyző részéről, hogy mikortól kell hatályon kívül helyezni az önkormányzat költségvetési, illetve zárszámadási rendeletét (a továbbiakban: költségvetési rendelet), hogy az idővel kiüresedetté váló rendelet ne terhelje feleslegesen a jogrendszert.

A kérdést amiatt is ajánlatos alaposabban megvizsgálni, mert a Jat. legutóbbi módosítása[2] az automatikus hatályvesztés intézményének újraszabályozásával a jogszabályok szélesebb körére is kiterjesztette a technikai dereguláció automatizmusát.[3]

1. A hatályban lévő jogszabály alapjában véve (ha nem az Alkotmánybíróság vagy a Kúria semmisíti meg jogellenessége okán) az alábbi esetekben veszti hatályát:[4]

  • kifejezett rendelkezéssel (hatályon kívül helyező vagy módosító rendelkezéssel), vagy
  • automatikus (technikai) dereguláció folytán.[5]

A kifejezett rendelkezés révén történő hatályvesztés egyik formája, ha a jogszabály önmaga határozza meg időbeli hatályának majdani végét, a másik esete, amikor egy későbbi, a jogforrási hierarchiában legalább azonos szinten elhelyezkedő jogszabály rendelkezik a jogszabály hatályon kívül helyezéséről.

A jogszabály egészét érintő automatikus (technikai) hatályvesztés pedig akkor következik be (ex lege), ha a jogszabály kizárólag módosító rendelkezést, hatályon kívül helyező rendelkezést, eltérő szöveggel való hatálybalépést kimondó, illetve hatályba nem lépést kimondó rendelkezést tartalmazott, amelyek hatályba lépésükkel végrehajtottá váltak és egyben hatályukat vesztették, és már csak a jogszabály „kiüresedett” (pl. a rendeletcímet, bevezető részt, saját magát hatályba léptető rendelkezését tartalmazó) váza maradt.

2. Mindezt figyelembe véve látható, hogy legfeljebb a költségvetési rendeletet módosító rendeletek esetében fordulhat elő (ha kizárólag a fentiekben felsorolt típusú rendelkezésekből állnak), hogy hatályba lépésüket követően automatikusan kikerülnek a jogrendszerből, a költségvetési (alap)rendeleteknél viszont nem érvényesül az automatikus dereguláció.

A költségvetési rendeletet kifejezett rendelkezéssel szükséges hatályon kívül helyezni, miután végrehajtottá vált. Ezek után a kérdés csak az, hogy mikor következik be a költségvetési rendelet teljes végrehajtottsága.

Példaként véve a központi költségvetési törvényeket, elmondható, hogy a Pénzügyminisztérium egységes gyakorlatot alakított ki időbeli hatályukat illetően, mely szerint a költségvetési törvények maguk rendelkeznek saját hatályvesztésükről, ami átlagosan a hatályba lépésüket követő negyedik év vége.[6]

Az önkormányzatok költségvetési rendelete esetén nem határozható meg egy ilyen egységes időpont, ez ugyanis önkormányzatonként eltérhet. Minden önkormányzat egyedileg kell, hogy megítélje, mikor válik teljesen végrehajtottá a költségvetési rendelete, és ezáltal mikor lehet azt hatályon kívül helyezni. Az önkormányzati költségvetési rendeletek hatálya tehát nem jogalkotási kérdés elsősorban, hanem az államháztartási jog területére tartozó kérdés.

Amennyiben már a költségvetés elfogadáskor bizonyosan megítélhető, hogy mikor válik teljes egészében végrehajtottá a rendelet, a költségvetési rendelet hatályba léptető rendelkezésével egy mondatban kell rendelkezni a jogszabály hatályvesztéséről. Ha pedig ez az időpont nem határozható meg előre, úgy utólag, egyedi jogalkotással kell rendelkezni a jogszabály deregulációjáról.

A jegyző feladata – amint azt a cikk korábban is megállapítja –, hogy a jogszabályokat folyamatosan figyelemmel kísérje, felülvizsgálja, és szükség esetén intézkedjen az elavult jogszabályok deregulációjáról a helyi joganyag túlszabályozottságának csökkentése és a jogrendszer átláthatósága érdekében.[7]

[1] A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény [Jat.] 22. §
[2] A Jat. 2019. március 15-től módosult
[3] A technikai deregulációval kapcsolatos új előírások: a jelen Hivatali Tájékoztató Jogalkotási változások önkormányzati szemszögből című cikkében (50. oldal)
[4] Jat. 10. §
[5] Jat. 12/A. §–12/B. §
[6] A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 118. § (2) bekezdése („öngyilkos klauzula”)
[7] Jat. 13. § (2) bekezdése

Print Friendly, PDF & Email