Milyen vízgazdálkodási hatósági feladatok várnak a települési önkormányzatok jegyzőire a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített fúrt kutak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásában?
Dr. Valastyán Réka törvényességi felügyeleti szakügyintéző
Hatósági Főosztály / Törvényességi Felügyeleti Osztály
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 15. § (1) bekezdése értelmében a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízilétesítmény esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérni.
A 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárása során a fennmaradási engedélyre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni azzal a lényeges különbséggel, hogy a Vgtv. 29. § (7) bekezdése alapján:
„Mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény hatálybalépését megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.”
A fenti jogszabály-módosítással a jogalkotó kedvezményt tesz, miszerint a kérelmező – ha a 2016. június 4. és 2018. december 31. napja közötti időszakban kérelmezi a vízjogi fennmaradási engedély kiadását – szankció alkalmazása nélkül juthat vízjogi engedélyhez a vízilétesítmény további üzemeltetésére. A bírság alóli mentesülés révén Magyarország területén a vízkivételt biztosító vízilétesítmények (fúrt kutak) vonatkozásában a jogkövető magatartás erősödése várható. Továbbá az engedélyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a vízgazdálkodási célok és a vizek jó állapotának megőrzése megvalósuljon, ennek megfelelően ismertté váljon a vízhasználatok pontos mennyisége, és biztosított legyen a vízkészlet igénybevétele és a lekötött vízkontingens után a vízkészlet-járulék megfizetése, illetve a hatósági felügyelet.
A Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés a) pontja aa)-ac) alpontjaiban konjunktív feltételeket határoz meg azokra a kutakra vonatkozóan, amelyek engedélyezése jegyzői hatáskörbe tartozik. A jogszabály az ab) pontban a feltételek egyikeként a magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény [24. § (10) bekezdés] és a háztartási igények kielégítését jelöli meg. Amennyiben a kút nem felel meg ennek a feltételnek, a Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés b) pontja alapján lehetőség van a tárgyi kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény jegyző általi engedélyezésére is a kútból ivóvíz minőségű víz vételezése, így a jogszabályi feltételeknek történő megfelelés érdekében. A víztisztító berendezés és a kút együttes engedélyezésére nem látunk jogszabályi korlátozást, továbbá azt célszerűségi szempontok is alátámasztják.
A jogalkotói szándék nyilvánvalóan arra irányult, hogy alapvetően a már meglévő (engedély nélkül létesített) vagy létesítendő, különböző háztartási igényeket (pl.: öntözés, főzés, fürdés) kielégítő, általában kis- és sekélymélységű talajvíz kutak – valamint járulékosan víztisztítók, és háztartási szennyvíztisztítók – jogi státuszát rendezze a magánszemély tulajdonosok körében. A gyakorlatban a talajvíz többnyire valóban kizárólag öntözésre használható, ugyanis ez felszíni szennyeződéseket tartalmaz, míg a rétegvíz felhasználása széleskörű, emberi fogyasztásra csak ez alkalmas. Mindazonáltal a jogszabályban rögzített együttes feltételek (kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétel és nem érint vízbázisvédelmi területet, a vízilétesítmény elhelyezkedése szerinti ingatlanon a magánszemélyek részére házi ivóvízigény és háztartási vízigény kielégítése, nem gazdasági célú vízigény) vizsgálata szükséges, és a Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt kút engedélyezésének feltétele a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén – az illetékes vízügyi hatóságnak szakértőként történő bevonásával – annak megállapítása, hogy a kút az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozik, és az nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.
A Korm. rendelet 24. § (9) bekezdése értelmében az első fokú engedélyezési eljárásban azon szakkérdés elbírálására, hogy az ivóvízkivétel és a vízellátás során az ivóvíz minőségi követelményei teljesülnek-e és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatósága biztosított-e, a népegészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal járási hivatala szakhatóságként jár el.
Amennyiben a fenti törvényi feltételek valamelyike nem teljesül, abban az esetben az engedélyezés a fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok hatáskörébe tartozik.
