Dr. Kovács Anita
kormánytisztviselő
Hatósági Főosztály · Hatósági és Perképviseleti Osztály

A Hatósági Főosztályra beérkező fellebbezések és keresetek tartalma, valamint az általunk lefolytatott felügyeleti ellenőrzések tapasztalatai alapján ismét időszerűnek érezzük, hogy a jogorvoslati jog érvényesítését elősegítő adóhatósági feladatokról egy pár gondolatot kifejtsünk.

1. Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikk (7) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

Az Air. 6. §-a az adóhatóság tájékoztatási kötelezettsége és az adózói jogok gyakorlásának előmozdítása körében alapelvi éllel fogalmazza meg, hogy az adóhatóság az adózónak a jogszabályok megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti.

Az ide kapcsolódó kommentár szerint az adóhatóság feladata az adózók jogkövető magatartásának elősegítése, így alapelvi szintű kötelezettsége az ehhez szükséges tájékoztatás megadása. Az adóigazgatási rendtartás újdonságként az adóhatóság figyelmeztetési kötelezettségét is előírja, annak érdekében, hogy az adózó a jogszabály által biztosított jogokkal élni tudjon.

Alapvető elv, hogy az adóhatóság segítse elő az adózó jogkövető magatartását, korrekt adózását, melynek konkrét, törvényben megfogalmazott formái jelennek meg adóigazgatási eljárás során, az adóhatóság ugyanis az eljárás során köteles gondoskodni arról, hogy az adózót a jogszabályok ismeretének hiánya miatt ne érje hátrány.

2. A továbbiakban a jogorvoslati jogról való tájékoztatás körüli problémákat mutatjuk be.

A jogorvoslati jogról való tájékoztatás a döntés rendelkező részében kap helyet, melyben ki kell térni a jogorvoslat igénybevételének lehetőségére, annak fajtájára, az előterjesztésére nyitva álló határidőre, a benyújtásának helyére, módjára, annak gyakorlásával összefüggésben felmerülő költségekre és a jogorvoslati kérelemnek a döntés végrehajtására kifejtett halasztó hatályára is.

Az adóigazgatási eljárásokban felmerülő rendes jogorvoslati eszközök: a fellebbezés, a végrehajtási kifogás és a közigazgatási per.

Az Alkotmánybíróság egy döntésében kimondta, hogy annak ellenére, hogy a jogorvoslathoz való jog nem a közigazgatási szerv határozatából, különösen nem az arról történő tájékoztatásból fakad, hanem azt a törvény keletkezteti, a hatóság tájékoztatási kötelezettsége jogszabályi előíráson alapul, ezért annak jogszerűsége nem függetleníthető a tisztességes ügyintézéshez való jogtól.

A jogorvoslati jog érvényesülését a hatóságnak elő kell segítenie olyan módon is, hogy a jogorvoslatról szóló tájékoztatás magában foglalja az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által rendszeresített űrlapról és annak elérhetőségről való pontos tájékoztatást is.

Az ellenőrzéseink alkalmával tapasztaltuk, hogy az ASP adó szakrendszer az elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatás keretében számos elektronikus űrlap kitöltését és benyújtásának lehetőségét biztosítja az ügyfelek részére. Ezúton is felhívjuk a Tisztelt Jegyző Kollégák figyelmét az elektronikus űrlapok minél teljesebb körű használatára, ideértve a jogorvoslati kérelmek benyújtására szolgáló űrlapokat is, melyek elérhetőségét a döntéseikben fel kell tüntetni az erre szolgáló link megadásával.

Felhívnánk a figyelmet arra is, hogy az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés c) pontja alapján, amennyiben a hivatal azt észleli, hogy az elektronikus kapcsolattartásra köteles ügyfél úgy nyújt be az adott ügyben e-papíron kérelmet, hogy arra egyébként van rendszeresített űrlap, akkor a nem megfelelő benyújtásról az ügyfelet 8 napon belül tájékoztatni kell. Arra rendszeresített űrlap megléte esetén ugyanis az ügyfél az általános kéreleműrlap-szolgáltatást (e-papír szolgáltatás) nem használhatja, az annak használatával tett nyilatkozata hatálytalan az Eüsztv. 9. § (5) bekezdése alapján.

A megemelkedett postai díjszabásra tekintettel itt érdemes megjegyezni, hogy javasoljuk a Tisztelt Jegyző Kollégáknak, hogy azon természetes személy adózók, akik még nem éltek az elektronikus kapcsolattartás lehetőségével, egy erre rendszeresített űrlap kitöltésével bejelenthessék a hatóságnak az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges ún. 4 T adatukat, kérve, hogy a hatóság az ügyeiben vele a KÜNY-tárhelye útján elektronikusan tartson kapcsolatot a jövőben.

3. A végrehajtási kifogás vonatkozásában fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adóhatóság által foganatosított végrehajtási intézkedések ellen a közléstől számított 15 napon belül van helye kifogásnak, ezért célszerű, hogy az intézkedésekről a hatóság az adóst tértivevényes levél útján értesítse – ideértve a letiltás intézkedést is –, és a letiltási végzésben vagy a foglalási jegyzőkönyvben tájékoztassa az adóst a kifogás benyújtásának módjáról, határidejéről és költségéről.

4. Szintén gyakran okoz fejtörést az adózó beadványának értelmezése, mely fellebbezési határidőn, illetve keresetindítási határidőn belül érkezik a hatósághoz, és abban a hatóság döntését kifogásolja. Az adóigazgatási eljárásoknál az eljárást az Air. 126. § (1) bekezdése szabályozza, miszerint 8 napos határidő tűzésével fel kell hívni az adózót a fellebbezés pontosítására azzal, hogy ha a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, a hatóság a kérelmet visszautasítja.

Ezen klasszikus adóigazgatási fellebbezési eljárásokban a fellebbezési illeték meg nem fizetése nem akadálya a fellebbezési eljárásnak, vagyis az iratokat elbírálásra fel kell a Kormányhivatalhoz terjeszteni, és egyidejűleg a meg nem fizetett illetéket az adózóval szemben határozatban elő kell írni az Itv. 73. § (3) bekezdésében foglaltak alapján.

Megjegyezzük, hogy az adó- és értékbizonyítvány ellen – mely ugyan nem adóigazgatási ügy, azonban az önkormányzati adóhatóságok feladatkörébe tartozik – a fellebbezési határidőn belül beérkező, fellebbezésnek tekinthető beadvány alapján az eljárás „viszonylag” egyszerű, abból a szempontból, hogy amennyiben az Ákr. szabályai szerint a fellebbezési eljárás illetékét a fellebbező fél nem fizeti meg felhívásra, akkor a jegyző az eljárást megszünteti.

A keresettel támadható, tipikusan a kormányhivatal döntései elleni kereset benyújtásakor álláspontunk szerint nem szükséges az ügyfelet külön levelezés keretében kikérdezni, hogy a szándéka valóban kereset benyújtására irányult-e, beadványa keresetnek minősül-e. Ilyen esetben az ügyfél beadványát fel kell terjeszteni a kormányhivatalhoz, majd a tartalma szerint keresetlevélnek tekinthető beadványt egy egyszerűbb terjedelmű védirat benyújtásával megküldjük a bíróságnak.

5. Fontos kitérni még a jogorvoslathoz való jog gyakorlásával összefüggő költségekre, különös tekintettel az adó-értékbizonyítvány elleni fellebbezés illetékére. Az adó- és értékbizonyítványok elleni fellebbezés esetén a fellebbezési illeték mértéke a vitatott ingatlanforgalmi értékhez igazodik, ami a hatóság által megállapított és az ügyfél által helyesnek vélt forgalmi érték különbözetéből adódik.

Az ügyfelek jogorvoslati jogai érvényesítését adott esetben megnehezítheti, ha a több millió forint összegű különbözet után fizetendő fellebbezési eljárási illeték összege több százezer forintot tesz ki. Erre az esetre álláspontunk szerint megoldást jelenthet, ha a jegyző az adózó külön kérelmére költségmentességet engedélyez az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről szóló 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályai szerint, az abban foglalt feltételek fennállása esetén.