Környezetvédelmi, Természetvédelmi
és Hulladékgazdálkodási Főosztály

Korábban szinte az összes településen üzemelt hulladéklerakó, minden létező hulladékot „elnyelt”, megoldva ezzel a hulladék termelőinek a további gondját, átruházva azt a környezetre és annak elemeire. Ezen települési hulladéklerakók több mint másfél évtizede történt bezárása óta a hulladékáramok között még mindig akadnak olyan hulladékok, amelyek jogszabályszerű gyűjtésének, kezelésének gyakorlata nem alakult ki teljeskörűen a mindennapokra.

1. Mi számít a hulladéknak?

A Ht. alapján hulladék az, amitől megválik, megválni szándékozik a tulajdonosa. Fontos kiemelni, hogy a törvény a „megválást” nem ahhoz rendeli, aki azt fel kívánja használni, hanem akinél keletkezik, akinél az feleslegessé válik.

Másik megközelítési módja a hulladék fogalmának, hogy hulladék az, ami eredeti funkciójára nem használható fel, vagy nem kívánják felhasználni, de feldolgozva, átalakítva, anyagában akár még hasznosítható is. Így például a tetőről leszedett cserepet, ha nem tetőfedésre használják fel egy másik épületen, hanem földutat kívánnak javítani vele, akkor építési-bontási hulladéknak minősül.

Az építési-bontási hulladékok egy része a fizikai kezelést, darálást követően válik ismét alkalmassá az újbóli felhasználásra, ezért csak egy hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező által történő kezelést és minősítést követően beszélhetünk arról, hogy annak megszűnt a hulladékstátusza.

A Ht. jelenlegi szabályozása alapján nemcsak a beton, tégla, cserép, aszfalt stb. minősül építési-bontási hulladéknak, hanem többek között a kitermelt föld is.

2. Mit kell, és mit lehet tenni a hulladékkal?

A kivitelezés helyén keletkező építési-bontási hulladékot a kivitelezés helyén fel lehet használni, ha ez nem történik meg, akkor engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak kell átadni; a kivitelezés során erre a kötelezettségre a keletkezéstől számított egy év áll rendelkezésre.

Fontos kiemelni, hogy a Ht. 12. § (1) bekezdése értelmében kizárólag a keletkezés helyén történő gyűjtéshez nem kell hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a kivitelezés helyéről akár egy szomszédos ingatlanra átviszik az építési-bontási hulladékot, akkor annak a gyűjtéséhez már szükséges hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezni.

3. Hogyan lehet szabályszerűen gyűjteni, átadni a hulladékot?

Az építési-bontási hulladékot a kivitelezés helyén egymástól anyagfajta szerint kell elkülönítve gyűjteni a helyszínen történő felhasználásáig, vagy annak átadásáig, elszállításáig.

A Ht. 31. § (10) bekezdése alapján a hulladék birtokosának meg kell győződnie arról, hogy az, akinek át akarja adni a hulladékát, az rendelkezik a szükséges, érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel.

Amennyiben a kivitelezés helyén nem akarják gyűjteni az építési-bontási hulladékot (pl. kevés a hely, vagy kisebb mennyiségben keletkezik a hulladék az egyes kivitelezési helyszíneken), akkor felmerülhet annak igénye, hogy az egyes helyszíneken keletkező építési-bontási hulladékot a településen belül, sokszor önkormányzati tulajdonú ingatlanon „központilag” gyűjtsék annak későbbi kezeléséig.

4. Milyen feltételek és engedélyek szükségesek a hulladék gyűjtéséhez, hasznosításához?

Amint azt fentebb már említettük, bármilyen jó is a szándék, ahhoz, hogy a különböző helyszíneken keletkező építési-bontási hulladékokat egy a kivitelezéssel nem érintett helyen gyűjtsék akár átmenetileg is, ahhoz megfelelő engedélyekkel kell rendelkezni.

A hulladékgazdálkodási tevékenységek között meg kell különböztetni – többek között – a hulladék szállítását, gyűjtését és hasznosítását, amelyek különböző követelményeket jelentenek, és részben eltérő engedélyezési eljárások vonatkoznak rájuk.

Az engedélyezési eljárások közül elsőként a telepengedélyt kell beszerezni, amely érdekében megfelelő besorolású övezetben kell lennie az ingatlannak, és a telephelynek meg kell felelnie minden érintett hatósági szempontnak.

A gyűjtés célja alapvetően az, hogy a költséghatékonyságot is szem előtt tartva a kellő mennyiség összegyűjtése után megtörténjen az összegyűjtött hulladék hasznosítása, felhasználhatóvá alakítása.

Az engedélyezett telephelyen gyűjtött építési-bontási hulladék átadható olyan engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak, aki azt hulladékként elszállítja más engedélyezett hulladékkezelő telephelyre, illetve helyben is történhet a hulladék hasznosítása.

A gyűjtésül szolgáló telephelyen folyó hasznosítás történhet az engedélyes által saját vagy bérelt törőberendezéssel, illetve oly módon is, hogy olyan hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezőt bíznak meg, amely rendelkezik külső helyszínre szóló hulladékgazdálkodási (hasznosítási) engedéllyel. A telephelyen történő hasznosítás esetén a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 107. pontja alapján előzetes vizsgálati eljárást kell lefolytatni a hulladékgazdálkodási engedélyezés előtt.

A telepengedély (és szükség esetén az előzetes vizsgálati eljárást lezáró döntés) birtokában kérhető a területi hulladékgazdálkodási hatóságtól a hulladék gyűjtéséhez (illetve hasznosításához) a hulladékgazdálkodási engedély, amely 5 évre szól, utána azt újból meg kell kérni egy új engedélyezési eljárás keretében.

A hatósági eljárásokra vonatkozó eljárási költségeket a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet tartalmazza.

A kérelmeket kizárólag szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítheti el, illetve legalább megbízási szerződéssel alkalmazni kell a tevékenység végzése alatt is szakértőt.

A hulladékgazdálkodási tevékenység végzése alatt az engedélyesnek a Ht. és a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet előírásai alapján naprakész nyilvántartást kell vezetnie, valamint eleget kell tennie az adatszolgáltatási kötelezettségeinek.

A hulladékgazdálkodási telephely üzemeltetéséhez a pénzügyi biztosíték, a céltartalék, valamint a környezetvédelmi biztosítás hulladékgazdálkodással összefüggő részletes szabályairól szóló 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendeletben előírt biztosítással és pénzügyi letéttel kell rendelkeznie a tevékenység végzőjének.

5. Milyen következményei lehetnek a nem jogszerű hulladékgyűjtésnek?

A jogszabályi környezet nem tesz különbséget a hulladék engedély nélküli gyűjtésének szándékai között, a területi hulladékgazdálkodási hatóságok részére egységes fellépést ír elő ilyen jogsértés esetében, amely a tiltás és kötelezés (a hulladék átadására) mellett komoly bírság szankció kiszabását is maga után vonja.

A hulladékgazdálkodási bírság mértékét döntően az érintett hulladék tömege befolyásolja, amely a nagy fajlagos tömegű építési-bontási hulladék esetén könnyen elérheti a milliós nagyságrendet is.

Amennyiben a tervezett tevékenység jellege, a szükséges engedélyezés tekintetében kérdés merül fel, a Kormányhivatal áll rendelkezésre, hogy iránymutatással, állásfoglalással segítse elő a jogszerű tevékenység végzését.