Dr. Bihari Márta
hatósági szakügyintéző
Jogi és Hatósági Főosztály / Hatósági, Építésügyi és Oktatási Osztály

Hatáskör, illetékesség

1. Az eljárási kötelezettség szabályai lényegesen lerövidültek, összhangban az Ákr. általános jellegével. Ez azt jelenti, hogy a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása miatt csak az általános értelemben vett felügyeleti szervet, valamint a közigazgatási bíróságot jelöli meg az elmulasztott eljárási kötelezettség miatti utasítás adására a törvény azzal, hogy a felügyeleti szerv ebben az esetben nem felügyeleti eljárás keretében jár el.

Az illetékességi szabályok jelentősen megváltoztak, az Ákr.-ben kvázi sorrendiséget rögzítenek. Az illetékességi okok sorrendje megfordult a Ket.-hez képest: elsődleges az ingatlan fekvése, ennek hiányában a tevékenység gyakorlásának helye, ennek hiányában a jogellenes magatartás elkövetésének a helye. Ha az illetékesség ezek alapján nem állapítható meg, az ügyfél lakóhelye (értesítési címe, utolsó ismert hazai lakcíme), tartózkodási helye, székhelye, telephelye az irányadó.

Fontos kiemelni, hogy az Ákr. csak kivételesen, lakóhely hiányában ismeri el az értesítési címet, mint illetékességet megalapozó tényt.

A joghatóság vizsgálatának kötelezettségét a törvény elhagyja, a Ket. alapján ennek érdemi gyakorlat nem alakult ki.

A hatáskör és illetékesség vizsgálatának követelménye fennmarad. Az áttétel jogintézménye csak a teljesen egyértelmű esetekben alkalmazható, amikor kétséget kizáróan megállapítható az illetékes hatóság. Ennek hiányában a kérelem visszautasítása vagy az eljárás megszüntetése következik.

A törvény hatásköri és illetékességi vita esetén önkéntes vitarendezést, gyors, azaz legfeljebb 3 napon belüli, formailag nem kötött egyeztetési kötelezettséget ír elő a hatóságok között, a felügyeleti szerv bevonásának mellőzésével. Az egyeztetés eredménytelensége esetén illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal öt napon belül, hatásköri összeütközés esetén a közigazgatási bíróság jelöli ki az eljáró hatóságot.

Az Ákr. az eljárás költséghatékonysága, időszerűsége érdekében és ügygazdaságossági okokból főszabállyá teszi az illetékességi területen kívüli eljárás lehetőségét, biztosítási intézkedést meghozatalával, az illetékes hatóság előzetes értesítése mellett. Kiemelendő, hogy ez nem jelenti külön jogszabályi felhatalmazás nélkül az illetékes hatóság adatbázisához való hozzáférést. Ha a költséghatékonyság és a célszerűség indokolja, az eljáró hatóság továbbra is élhet megkereséssel.

Nyelvhasználat

2. Az Ákr. a nyelvhasználat szabályait a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájával és a nemzetiségek jogairól szóló törvény anyanyelv-használati szabályaival összhangban állapítja meg.

A törvény külön rendelkezik az eljárás hivatalos nyelvéről és a külföldiek nyelvhasználati jogáról.

Az Alaptörvény H) cikk (1) bekezdésével egyezően az Ákr. kógens szabályként fogalmazza meg, hogy a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar.

Kizárás

3. A kizárás szabályozása eltér a Ket. szabályaitól, a kizárási okok logikai sorrendje és tartalma tekintetében.

Először általánosságban kimondja, hogy az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. Ez az egyetlen relatív kizárási ok, mely egyéb iránt a Ket.-ben az abszolút kizárási okok között bújt meg. A relatív kizárási ok sajátossága, hogy itt fontos az ügy elintézésében részvevőnek az ügyhöz, ügyfelekhez, eljárás egyéb résztvevőihez fűződő tudati viszonyulása. E körben a döntéshozó mérlegelési jogkörébe tartozik annak megítélése, hogy az érintett vonatkozásában fennálló (szubjektív) ok a pártatlan eljárás akadályát képezi-e.

Ettől elkülönülnek azok az esetek, amikor a törvény objektíve – az érintett személy tudati viszonyulásától függetlenül – érdekeltnek tekinti az ügyintézőt és a döntéshozót. A törvény itt egy megdönthetetlen vélelmet állít fel, mely szerint a törvényben meghatározott személyektől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el. Az ügyfél kizárása kapcsán vizsgálandó, hogy jogát, jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti-e (saját ügyében senki ne járhasson el!). Ez a kizárási ok az eljárás egyéb résztvevőire és a támogatóra is utal abból a célból, hogy az eljárásban részt vevő személyek csak egy eljárási szerepbe kerüljenek. A második kizárási ok (az ügy másodfokú elintézéséből kizárt, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett) eddig is ismert volt, megjegyzendő azonban, hogy a megismételt eljárásra nem vonatkozik.

A hatóságra vonatkozó kizárási ok (jogát vagy jogos érdekét érintő ügy) vonatkozik a szakhatósági eljárásra vagy a megkeresés teljesítésére is, mivel a törvény az ügy elintézésében való részvételről rendelkezik. Ez a szabály nem alkalmazható a kapcsolódó eljárásokban, mivel ott több hatóság tevékenysége épül egymásra.

A jegyző kizárására vonatkozó szabályok megegyeznek a Ket. szabályaival. A kizárási okot nem az önkormányzat, annak szerve vagy a polgármester ügyféli jogállása határozza meg, hanem a törvényben meghatározott szűkebb körben érvényesül csak (jogosulttá vagy kötelezetté válhat, az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal).

A hatóság vezetőjével szembeni kizárási ok szintén megegyezik a korábbi szabályozással. Vele szemben abszolút és relatív kizárási okok is felmerülhetnek.

Az Ákr. egyértelművé teszi, hogy a kizárásról végzéssel csak akkor kell dönteni, ha azt az ügyfél kéri, az ügyintéző általi bejelentésről szóló döntést nem kell formális aktushoz kötni, az belső munkaleosztási kérdés.

Megkeresés

4. A Ket.-beli belföldi jogsegélyt felváltó jogintézmény nem tesz különbséget a belföldre és a külföldre irányuló megkeresés között, így visszatér már az Áe.-ben is alkalmazott kifejezés.

Fontos újításként kibővül a megkeresés címzettjeinek köre, mivel megkeresés már nem csak hatósághoz, hanem hatóságnak nem minősülő személyekhez, szervezetekhez stb. is küldhető.

A törvény 2 esetet szabályoz: ha az illetékességi területen kívül kell eljárási cselekményt végezni vagy nem rendelkezik a szükséges adattal vagy irattal (ld. Ákr. 7 § (2) bekezdésében meghatározott adatfogalom!).

A megkeresésről önállóan nem fellebbezhető végzést kell hozni (ld. Ákr. 81. § (3) bek.). Ennek az az indoka, hogy a megkeresés teljesítésére határidőt is megállapít, melynek túllépéséhez az Ákr. 77. §-a jogkövetkezményként az okozott többletköltség megfizetésére kötelezést, illetve az eljárási bírság lehetőségét határozza meg.

A megkeresés teljesítésének a formája annak tartalmától függ. Végzést csak akkor kell hozni, ha a megkeresés hatósági tevékenységgel összefüggésben rendelkezésre álló adattal vagy irattal összefüggésben történik.

A megkeresés megtagadására csak hatáskör vagy illetékesség hiányában van lehetőség, ez a két fogalom pedig csak hatóságok esetén értelmezhető.

A megkeresés teljesítésének határidejét a megkereső hatóság határozza meg, ennek során legalább öt napos határidőt kell biztosítani azzal, hogy az eljáró hatóságnak ennek során a saját ügyintézési határidejére is figyelemmel kell lennie. Ha a megkeresett szerv a megkeresést nem teljesíti, vele szemben az eljárás akadályozásának jogkövetkezményei alkalmazhatók. Külföldi megkeresés során az eljárást fel kell függeszteni.

A kapcsolattartás általános szabályai

5. A kapcsolattartás 2 formája: írásbeli (ide tartozik a hagyományos, írásban történő kapcsolattartás mellett az Eüsztv.-nek megfelelő elektronikus út használata) és a szóbeli (személyes érintkezés és írásbelinek nem minősülő elektronikus út). Az írásbeli kapcsolattartás esetén utalni kell az Ákr. 36. §-ban foglaltakra, mely megkívánja az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatok és az elérhetőség megadását.

A kapcsolattartás formáját főszabály szerint, a hatóság tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg, de lehetőséget biztosít a törvény áttérésre. A visszaélésszerű áttérés tilalma a jóhiszemű eljárásra vonatkozó alapelvből levezethető. A főszabály alóli kivétel az életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet, ebben az esetben a hatóság választja meg a kapcsolattartás módját.

Adatkezelés

6. Jelentősen egyszerűsödött ennek szabályozása, kizárólag általánosabb jellegű szabályokat rögzít, meghagyva a törvényi szintű részletszabályozás lehetőségét. Mivel az Infotv. szabályainak megismétlése szükségtelen, ezért az Ákr. csak két alapvető tételt rögzít:

• a hatóság jogosult a szükséges személyes adatok megismerésére és kezelésére,
• a kérelemre induló eljárásokban vélelmezni kell az ügyfél személyes adatainak kezeléséhez való hozzájárulást.

Az első esetben az Ákr. nem sorolja fel az adatok körét, azt az ágazati törvények definiálják, illetve az egyes adatfajtákra vonatkozó speciális szabályokat részletesen meg is állapítják.

A második pontban meghatározott, nem megdönthető vélelmet a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény vezette be. Fontos kiemelni, hogy a hozzájárulás megadása kizárólag a kérelemre induló eljárásokban vélelmezhető, illetve az Infotv. 3. § 3. pontjában szereplő különleges adatokra is vonatkozik.

Adatok zárt kezelése

7. Újítás a Ket.-hez képest, hogy „indokolt kérelem” helyett az Ákr. „indokolt esetről” szól. Ha kérelemről van szó, a kérelmet nem kell megindokolni, csak olyan mértékben kell valószínűsíteni a feltételként megszabott súlyosan hátrányos jogkövetkezményt, hogy a hatóság szükségesnek lássa a zárt adatkezelés elrendelését. Amennyiben nem kellően indokolt a kérelem, úgy hivatalból is elrendelhető a zárt adatkezelés, erre a Ket. alapján nem volt lehetőség. További újítás, hogy általánosan fogalmazza meg azt a személyi kört, akiknek az adatai zártan kezelendők („az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője”) és nem sorolja fel, mint a Ket.

A döntésről végzést kell hozni, melyet – ha hivatalból hoztak – az érintett eljárási szereplőkkel is közölni kell.

A kiskorú, a cselekvőképtelen és a
cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személy eljárási védelme

8. Az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az Ákr. egy alcímbe foglalja össze a Ket.-ben széttagolt szabályozást.

A 29. § (1) bekezdésben a fokozott védelem jegyében a minden csoportot megillető előnyök kerület felsorolásra, míg a (2)-(3) bekezdésben az egyes csoportokat megillető előnyök.

A törvény a korlátozottsághoz és a hátrányos helyzethez igazodó, kivételes bánásmódot és proaktív intézkedési kötelezettséget ír elő a hatóság részére az adatok zárt kezelésének és az iratbetekintési jog korlátozásának, illetve az idézés sajátos szabályainak meghatározásával.

A támogató

9. A támogató a Ptk. 2:38. §-ában szabályozott támogatott döntéshozatalban eljáró személy, mely eljárást a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény részletesen tárgyalja.

A támogató a támogatott személy közigazgatási hatósági eljárási helyzetét erősíti azáltal, hogy a köztük lévő bizalmi viszony alapján segíti a támogatott személyt eljárási cselekményei során.

A támogató nem válik ügyféllé, egyéb résztvevővé, meghatalmazott képviselővé vagy ügygondnokká. Ez nem zárja ki ugyanakkor, hogy meghatalmazás alapján eljárjon.

Betekintés az eljárás irataiba

10. Az Ákr. a Ket.-hez képest kisebb terjedelemben és átláthatóbban szabályozza a kérdéskört.

Egyértelműen leszabályozza az ügyfél, a tanú, a szemletárgy birtokosa és harmadik személyek iratbetekintési jogának terjedelmét.

Ha az arra jogosult maga készít másolatot vagy kivonatot, nem kérhető költségtérítés. Ha azonban hiteles másolatot kérnek, az ennek elkészítésével felmerült kiadások megfizetésére kell kötelezni a kérelmezőt az iratmásolatért fizetendő költségtérítés mértékét az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről szóló 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján.

Az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító, és az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott végzés önállóan fellebbezhető (Ákr. 116. § (2) bek. i-j) pont).