Dr. Kovács Anita
kormánytisztviselő
Jogi és Hatósági Főosztály · Hatósági és Perképviseleti Osztály

A Hivatali Tájékoztató 2020. évi III. számában megjelent 2020. július 10-én.

A Magyar Köztársaság Kormánya a 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelettel a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről döntött, 2020. június 18-i hatállyal. Ugyanezen a napon határozott az Országgyűlés a koronavírus-járványra vonatkozó előírások megszüntetéséről, mellyel párhuzamosan átmeneti törvényt léptetett életbe.

Az Átmeneti tv. 2020. június 18. napján lépett hatályba, mely számos átmeneti szabály tartalmaz szerteágazó jelleggel, ideértve a helyi adóigazgatást érintő feladatokat is.

Az alábbiakban azokat az újdonságokat gyűjtöttük össze, melyek az adóigazgatásban szokásosan alkalmazandó jogszabályokon kívül kerültek szabályozásra, a hatályos eljárási szabályokhoz képest átmeneti jelleggel azoktól eltérő eljárásrendet tartalmaznak, és alkalmazásuknak időbeli korlátja van.

A gazdálkodó adóalanyoknak 2020. június 3-án éjfélig kellett volna a 2019. évre vonatkozó beszámolót benyújtani, az iparűzési adót és társasági adót bevallani és megfizetni, a kormány azonban a koronavírus-járvány miatt felülírta a határidőre vonatkozó szabályokat, és 2020. szeptember 30. napjáig négyhónapos halasztást adott erre a cégeknek, szervezeteknek.

A tapasztalatok szerint a halasztással elsősorban a kis- és középvállalkozások élnek, akiknek az új szabály az adminisztrációs könnyebbség mellett a négyhavi automatikus fizetési halasztással anyagi segítséget is jelent.

1. Az Átmeneti tv. a 12. pontban tartalmazza az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos könnyítések szabályait.

• Az Átmeneti tv. 33. § (4) bekezdése értelmében „az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási kötelezettségét és az ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségét, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti.”
• Az (5) bekezdés értelmében, „ha az adózó iparűzési adóbevallás-benyújtási, adóelőleg-bevallási kötelezettségét a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a 2020-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak első előlegrészlete esedékessége napjáig nem teljesítette, akkor ezen előlegrészlet esedékességekor az előző – korábban bevallott – iparűzési adóelőleg-részlet összegét kell megfizetni. Az adózó ezen adóelőleg-részlet mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adóévi adóelőleg összegét.”
• Az egyesületek, alapítványok feltételhez kötött helyi adómentessége vonatkozásában a (6) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az erre vonatkozó „nyilatkozatot legkésőbb 2020. szeptember 30-ig lehet benyújtani az adóhatósághoz.”

Az Art. alkalmazása során is körültekintően kell eljárni a jegyzőknek, ugyanis itt a fizetési könnyítések (fizetési halasztás és részletfizetés) és az adómérséklés körében bevezetett új törvényi tényállásokkal a jogalkotó a magánszemélyeken túlmenően szintén a kkv szektort szándékozik támogatni, újdonságként azzal, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel adómérséklést cégek, valamint mögöttes felelősség alapján helytállni köteles személyek is kérhetnek.

Ezen kedvezmények igénylése szintén határidőhöz kötött, a kérelmet ugyanis 2020. július 18. napjáig (magánszemélyek esetén bizonyos esetben 2020. szeptember 30. napjáig) lehet benyújtani a jegyzőhöz, akinek az elbírálására 15 napja van.

A fizetési könnyítésre és mérséklésre magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek egyaránt maximum ötmillió forint összegű fizetendő adóra vagy adótartozásra adhatnak be kérelmet, illetékmentesen.

2. Az Átmeneti tv. 21. pontjában találhatók az adóigazgatási szabályok átmeneti alkalmazásával kapcsolatos újdonságok.

• Az Átmeneti tv. 44. § (1) bekezdése szerint „az Art. 198. §-a és az Art. 199. §-a szerinti kedvezményeken túl, az adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb ötmillió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hathavi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.”
  A 44. § (2)–(5) bekezdésében további részletszabályok találhatóak.
• Az Átmeneti tv. 45. § (1) bekezdése értelmében „az Art. 201. § (2) bekezdésétől eltérően az adóhatóság a nem természetes személy adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek (e § alkalmazásá­ban a továbbiakban együtt: adózó) a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de ötmillió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető.”
  A 45. § (2)–(5) bekezdésében további részletszabályok találhatóak.

A magánszemély adózók vonatkozásában veszélyhelyzetre hivatkozással a fizetési kedvezmény (fizetési könnyítések és mérséklés) iránti kérelem előterjesztésére 2020. szeptember 30. napjáig van lehetőség, melyet e-papír útján is benyújthat a kérelmező, ha az elektronikus kapcsolattartást választja.

• Az Átmeneti tv. 46. §-a szerint „az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó az elektronikus úton folytatott fizetési kedvezményi eljárásban a fizetési kedvezmény iránti kérelmét 2020. szeptember 30-ig az általános célú elektronikus kérelem űrlapszolgáltatás útján is előterjesztheti.”

A fenti szabályokat úgy kell értelmezni, hogy amennyiben az adózó a fizetési kedvezmény iránti kérelmét a veszélyhelyzetre hivatkozással nyújtja be, akkor az Art. ide vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni. Vagyis a fizetési halasztás, részletfizetés pótlékmentesen engedélyezhető; az adótartozás tartalma az Art. 7. § (6) bekezdése szerinti esedékességkor meg nem fizetett adó. Ugyanakkor álláspontom szerint a veszélyhelyzetre hivatkozás önmagában a kérelem engedélyezéséhez nem elegendő.

Az adóhatóságnak feladata, hogy mérlegelje a kérelemben foglaltakat, vagyis azt, hogy a fizetési nehézség kialakulása valóban visszavezethető-e a veszélyhelyzetre, az adótartozás megfizetése a vállalkozás gazdasági tevékenységét a veszélyhelyzet miatt lehetetleníti-e el.

3. Az adóvégrehajtási eljárások tekintetében a szünetelés a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig tart, vagyis 2020. július 2. napjától kezdődően újból lehet a végrehajtás iránt intézkedni a jegyzőknek az Átmeneti tv. 53. §-a szerint.

Az adóvégrehajtás szünetelésével a köztartozás megmaradt, csak nem lehetett behajtani, az adózók ezáltal kvázi fizetési haladékot kaptak. Ha az adózó az adót önként nem fizette be, úgy a késedelem idejére a veszélyhelyzet alatt is késedelmi pótlékot kell fizetnie, melynek méltányossági alapon történő mérséklését természetes személy adózó kérheti az adóhatóságtól.

Végrehajtási ügyekben javaslom, hogy az adósnak rövid határidőn belül fizetési felszólítást küldjenek ki, melyben felhívják a figyelmet arra, hogy ha nem fizet, akkor vele szemben végrehajtási eljárást fognak indítani. Ezt a tájékoztatást ki lehetne egészíteni azzal, hogy belefoglalják a vele szemben alkalmazható végrehajtási cselekményeket és az arra való figyelmeztetést is, hogy a végrehajtási intézkedések költségei, ideértve a végrehajtási költségáltalányt is, őt fogják terhelni.

Az adós pénzkövetelés végrehajtása esetén a 8/2018. (III. 19.) NGM rendelet szerint végrehajtási cselekményenként 5.000,– Ft végrehajtási költségáltalány megfizetésére kötelezhető. Az Avt. 11. § (1) bekezdése értelmében a végrehajtási költségáltalány előírásáról az adóst 8 napon belül értesíteni kell, mellyel szemben végrehajtási kifogásnak van helye.

A végrehajtási eljárás során adatszolgáltatás kérése után letiltás, inkasszó, gépjármű forgalomból kivonása is foganatosítható. A cégek pénzforgalmi jelzőszámairól a www.e-cegjegyzek.hu oldalról ingyenesen letölthető cégkivonatból, a beszámolóikról pedig az e-beszamolo.im.gov.hu oldalról szerezhet az adóhatóság térítésmentesen információkat.

Felhívom a figyelmet arra, hogy 50 ezer forintot meghaladó helyi adó és gépjárműadó tartozás végrehajtása iránt az állami adóhatóság megkereshető az Avt. 117. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén.

Javaslom, hogy a jegyző kollégák az elmaradt adóbefizetések rendezése érdekében a következő hónaptól már tegyenek intézkedéseket, először fizetési felszólítás formájában, majd annak eredménytelensége esetén jövedelemletiltással, inkasszóval kíséreljék meg a kintlévőség behajtását.