A vagyonnyilatkozat elmaradása a nemzetiségi önkormányzatoknál

2023. április 27./ Körlevelek, szakmai tájékoztatók

Dr. Kecskés Tamás
kormánytisztviselő
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály

Az Njtv. 103. § (1) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselő köteles a megválasztásától számított harminc napon belül, majd ezt követően minden év január 31-ig vagyonnyilatkozatot tenni, amelyhez csatolnia kell a vele közös háztartásban élő házastársának vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát. Az Njtv. 103. § (2) bekezdése értelmében ennek benyújtásáig nem gyakorolhatja képviselői jogait, és nem részesülhet tiszteletdíjban, természetbeni juttatásban, költségtérítésben. Ha pedig e kötelezettségének 90 napon belül sem tesz eleget, akkor a megbízatása is megszűnik. 

A vagyonnyilatkozat-tételt elmulasztó képviselők nagy száma a képviselő-testület működését ellehetetleníti, mivel a határozatképesség megállapítása során nem lehet beszámítani a jelenlevők létszámába, mert ez az esetkör nem szerepel az Njtv. 92. § (1) bekezdésében meghatározott taxatív felsorolásban. Ha pedig mandátumuk is megszűnik, akkor erről a képviselő-testület nem tud határozatot hozni.

A képviselő megbízatását nem a testület határozata szünteti meg, az a törvény erejénél fogva (ipso iure) szűnik meg. A Kúria szerint azonban a megszűnést megállapító (deklaratív hatályú) képviselő-testületi határozat hiányában nem adható ki a megüresedett mandátum a következő jelölt részére. [1] 

A fentiek azért jelentenek további problémát, mert – szemben az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal – a kormányhivatal nem tud közigazgatási pert indítani közvetlenül a mandátum megszűnésének kimondása iránt. Ezt bírói úton csak közvetetten és két lépcsőben tudja kikényszeríteni: előbb mulasztási pert indít a határozathozatal elmaradására tekintettel, majd a teljesítés kikényszerítésére irányuló nemperes eljárás keretein belül felhatalmazást kér a bíróságtól arra, hogy a képviselő-testület helyett meghozhassa a deklaratív hatályú határozatokat. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a mulasztási per megindításának feltétele – a tudvalevően teljesíthetetlen – törvényességi felhívás kibocsátása, amelyre legalább 30 napos határidőt kell tűzni. A per során alkalmazott kézbesítési fikció, a jogerő beállta, az esetleges jogorvoslatokra vonatkozó szabályok a folyamat további, jelentős mértékű elhúzódásához vezethetnek.

A Szegedi Törvényszék szerencsére olyan jogértelmezést fogadott el egy ilyen ügyben, amely szerint „a jogerős ítéletével elhárult az akadálya annak, hogy a Helyi Választási Bizottság a megüresedett képviselői helyekre a legtöbb szavazatot kapott jelölteknek a mandátumot kiadja. [2] Azonban a nemzetiségi önkormányzat bő kilenc hónapon keresztül működésképtelen volt, nem tudta elfogadni sem a költségvetését, sem a zárszámadását, amely miatt egyrészt felfüggesztésre került a költségvetési támogatások folyósítása, másrészt a Magyar Államkincstár adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt bírságot szabott ki.

A fentiekre tekintettel kiemelten fontos, hogy a nemzeti önkormányzati képviselők komolyan vegyék vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüket.

[1] Kúria Kvk.III.39.477/2022/2.
[2] Szegedi Helyi Választási Bizottság 17/2022. (XI. 3.) HVB sz. határozata

Print Friendly, PDF & Email