dr. Kecskés Tamás
kormánytisztviselő  
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály  

A Miniszterelnökség elrendelte az önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatainak törvényességi felügyeleti vizsgálatát a képviselő-testületi ülések kötelező összehívásának szabályozása tekintetében.

Az Mötv.^[1] 44. §-ának második mondata kógens szabályként meghatározza azokat a feltételeket, amelyek esetében a polgármester köteles összehívni a képviselő-testület ülését, ezért önkormányzati rendelet nem állapíthat meg a törvényben meghatározottaktól

• eltérő határidőt a polgármester számára az ülés összehívására (15 nap),
• más indítványozói kört (a képviselők egynegyede, a bizottságok, a kormányhivatal vezetője)
• az összehívásra vonatkozó indítványon túl más formai, illetve az összehívás indokának megjelölésén túlmenően az indítvány tartalmára vonatkozó egyéb tartalmi követelményt (nem követelhet meg például a napirendi pontra, az ülés időpontjára vonatkozó javaslatot, írásos előterjesztést vagy az előadó megjelölését).

A vizsgálat ideje alatt észlelt jogszabálysértések esetében a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívást bocsátott ki, amelyekről tájékoztatta a Miniszterelnökséget.

A Miniszterelnökség a kormányhivatalok tapasztalatait összefoglaló jelentésében a kötelező összehívással összefüggő, további jogértelmezési kérdésekben fogalmazta meg álláspontját, amelyekről az alábbiakban adok tájékoztatást.

A Jat.^[2] 3. §-a szerint jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes. Ugyanakkor a Kúria Köf.5056/2012/5. számú határozata szerint ez

„nem vonatkozhat olyan esetre, amikor az adott jogszabály belső koherenciájának a fenntartása végett e jogszabály magasabb szintű jogszabály tartalmát is érintően rendelkezik. Egy ilyen általános – a tartalmat általában érintő – átvételi tilalom az önkormányzati jogalkotást ellehetetlenítené, az érthető és mindenki számára értelmezhető normatartalom követelményével ellentétes helyi jogalkotást eredményezne.”

A fentiekre tekintettel a Miniszterelnökség arra az álláspontra helyezkedett, hogy jogszerű az a rendeleti szabályozás, amely az Mötv. 44. §-a előírását teljes körűen átveszi, azaz megjelenik a törvényi tényállás valamennyi eleme (a határidő, az indítványozásra jogosultak köre, az összehívásra vonatkozó indítvány előírása és annak tar­tal­ma). Ez azt jelenti például, hogy nem elegendő az önkormányzati indítványozókat nevesíteni, hanem ki kell térni a kormányhivatal vezetőjének ilyen jogosultságára is.

Jogszerű megoldás azonban az is, ha az Mötv. 44. §-a egyáltalán nem vagy csak hivatkozással jelenik meg az önkormányzati rendelet szövegében.

Az indítványozásra jogosultak körének látszólagos bővítését eredményezi az a jogellenes szabályozás, amely a kezdeményezők közé sorolja a polgármestert, mivel az Mötv. 65. §-a alapján egyébként is bármikor jogosult a képviselő-testületi ülés összehívására. Az ilyen rendeleti szabályozás végső soron azt követeli meg, hogy saját magánál tegyen indítványt.

A Miniszterelnökség hangsúlyozza, hogy az önkormányzat rendeletében – az Mötv. 44. §-a rendelkezésén túlmenően – egyéb kötelező összehívási eseteket is meghatározhat, amelyeket nem szükséges tételesen felsorolni, elegendő pl. „a sürgős, halasztást nem tűrő esetek” megjelölés is. Ilyenkor megengedett további alaki és tartalmi követelmények előírása. Fontos azonban, hogy a törvényben és a rendeletben megállapított kötelező összehívási esetek jól elkülönüljenek egymástól. Álláspontom szerint ennek érdekében indokolt ezekről külön szerkezeti egységekben rendelkezni.

Kérem, hogy szíveskedjen a fentiek ismeretében a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatát felülvizsgálni, és jogszabálysértés észlelése esetén jelezni a képviselő-testületnek a rendelet módosításának szükségességét.

[1]                 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól [Mötv.]

[2]                 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról [Jat.]