Dr. Valastyán Réka törvényességi felügyeleti szakügyintéző
Hatósági Főosztály / Törvényességi Felügyeleti Osztály

A képviselő-testületnek a főállású és a társadalmi megbízatású polgármester illetményét illetően nincs döntési jogköre, sem mérlegelési joga, mind az illetmény, mind pedig a tiszteletdíj törvényben rögzített fix összeg. Az Mötv. nem szabályozza főállású polgármester kapcsán a lemondás lehetőségét, míg a társadalmi megbízatású polgármester esetében lehetőséget ad a lemondásra (Mötv. 71. § (5) bek.). (A lemondás esetében a képviselő-testületnek egy további határozatban meg kell(ene) állapítania a tiszteletdíj összegét.)

Így bár az Mötv. egyértelműen meghatározza az illetmény/tiszteletdíj kiszámításának módját (Mötv. 71. § (2)-(4) bek.), azt nem mondja ki, hogy a képviselő-testületnek döntenie kell arról. Azonban a számítás eredményeként kapott konkrét összeget mégis javasoljuk határozatba foglalni az alábbi célszerűségi okok miatt. Egyrészt az illetmény kifizetéséhez alapul kell szolgálnia egy okiratnak. Másrészt a tiszteletdíjról (annak egészéről vagy egy részéről) történő lemondás feltételez egy korábbi összegszerűséget megállapító (deklaratív) határozatot. Ezt annál is inkább szükségesnek tartjuk, mivel a Kttv. alapján a feltételeknek megfelelő polgármester idegennyelv-tudási pótlékra is jogosult, tehát a személyre szabott illetmény, illetve az ahhoz esetlegesen kapcsolható pótlék összegét szükséges határozatba foglalni. Tehát a képviselő-testületi határozathozatal a törvény szóhasználatából (illetményre/tiszteletdíjra „jogosult”) kiindulva nem egyértelmű, a fentiekben részletezett gyakorlati szempontokra figyelemmel mégis célszerű és a törvényi szabályozásból közvetetten levezethető. Fentiek alapján szintén praktikussági okokból az előző polgármesteri illetményt megállapító határozatot az újonnan meghozott határozatban, azzal egyidejűleg szükséges módosítani, vagy hatályon kívül helyezni, esetleg az új határozatban a jogosultság kezdetének időpontját megjelölni.

A polgármesteri juttatásokkal ellentétben az alpolgármesterek illetményéről való döntés továbbra is képviselő-testületi hatáskör, mérlegelési jogkörrel. Mind a főállású, mind a társadalmi megbízatású alpolgármester illetményét/tiszteletdíját a képviselő-testület határozza meg a törvényben rögzített százalékos mértékben, a főállású alpolgármester és a megyei közgyűlés alelnöke esetében alsó és felső határt szabva, míg a társadalmi megbízatású alpolgármester tekintetében csak a felső határt megszabva (Mötv. 80. § (1)-(2) bek.). Összegszerűségről a törvény nem rendelkezik, de célszerű nem csak a százalékot, hanem a konkrét összeget is határozatban rögzíteni. Ezt támasztja alá a jogszabályi megfogalmazás (illetményének összegét/tiszteletdíját a képviselő-testület „állapítja meg”), továbbá a képviselő-testület működése körében rögzített törvényi rendelkezés is, miszerint „A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt az alpolgármester(ek) illetményéről, tiszteletdíjáról.” (Mötv. 43. § (3) bek.).

Összegzésképpen tehát ugyan nem a képviselő-testület dönt a polgármester illetményének mértékéről, de határozatban deklarálnia célszerű, hogy az adott település polgármesterét az Mötv. mely rendelkezése alapján, milyen összegű illetmény illeti meg. Lényegében ezzel „személyesíthető” a törvényi rendelkezés, erre pedig csak a munkáltató, nevezetesen a képviselő-testület jogosult. Az alpolgármesterek díjazását a képviselő-testületnek minden alpolgármester tekintetében határozatban kell megállapítani.