dr. Pénzes Emese
kormánytisztviselő  
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály  

Az elmúlt időszak törvényességi felügyeleti tapasztalatai alapján az alábbiakban foglalom össze – figyelemfelhívás és a szabálytalanságok lehetőség szerinti orvoslása céljából – a Csongrád-Csanád megyében működő nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatban leggyakrabban felmerülő problémákat.

Az előterjesztések és az ülésről készült jegyzőkönyv nyilvánosságának biztosítása

Az Infotv.[1] 1. melléklet II/8–9. pontja alapján a nemzetiségi önkormányzat mint közfeladatot ellátó szerv köteles közzétenni a nyilvános ülésre beterjesztett előterjesztéseket és az ülésről készült jegyzőkönyvet.

A nemzetiségi önkormányzatok többsége számára saját digitális felület (honlap) – melyen a közzététel megvalósulhat – nem áll rendelkezésre. Mindazonáltal az Infotv. 33. § (3) bekezdése szerint a jogszabályban nem nevesített „közfeladatot ellátó szervek a 37. § szerinti elektronikus közzétételi kötelezettségüknek választásuk szerint saját vagy társulásaik által közösen működtetett, illetve a felügyeletüket, szakmai irányításukat vagy működésükkel kapcsolatos koordinációt ellátó szervek által fenntartott, valamint az erre a célra létrehozott központi honlapon való közzététellel is eleget tehetnek.”

Mindezen jogszabályi rendelkezésből következik, hogy a nemzetiségi önkormányzatok, amennyiben saját honlappal rendelkeznek, akkor azon a felületen, amennyiben infrastrukturálisan szűkösebb lehetőségekkel bírnak, akkor pedig a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának – mint a működésükkel kapcsolatos koordinációt ellátó szervnek – a honlapján történő közzététellel tehetnek eleget jogszabályi kötelezettségüknek.

A tapasztalatok alapján a Csongrád-Csanád megyében működő 43 nemzetiségi önkormányzatból mindössze 20 vonatkozásában találhatók meg testületi anyagok a saját vagy a helyi önkormányzat honlapján, de ezek közül is csupán 13 nemzetiség esetében naprakészek az adatok.

A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi előírásoknak való megfelelősége

A nemzetiségi önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatának (a továbbiakban: Szmsz.) kötelező tartalmi elemeit az Njtv.[2] határozza meg. E rendelkezések alapvetően a 88/A. §-ban találhatók meg, de ezen túlmenően figyelemmel kell lenni a 80. § (2) bekezdésére, (3) bekezdésének c) pontjára, a 89–90. §-ra, a 97. § (1) és (3) bekezdésére, valamint a 141. § (1) bekezdésére is.

A Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal által törvényességi felügyeleti eljárás keretében megvizsgált Szmsz.-ek tekintetében elsősorban az alábbi hiányosságok kerültek feltárásra:

• nem tartalmazták a települési önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodásban rögzített működési feltételeket (Njtv. 80. § (2) bekezdés),
• hiányoztak a kötelezettségvállalás szabályai (Njtv. 80. § (3) bekezdés c) pont),
• nem tért ki a nyilvánosság biztosításának (Njtv. 88/A. § e) pont), illetve a közmeghallgatás összehívásának (Njtv. 97. §) szabályaira, továbbá
• bizonyos esetekben az elérhetőség (Njtv. 88/A. § a) pont) sem szerepelt az Szmsz.-ben.

A tartalmi elemek hiányán túl az volt a leggyakoribb probléma a nemzetiségi Szmsz.-ekkel, hogy egyes esetkörök, felsorolások (pl. ülés összehívása, zárt ülés tartása) nem voltak összhangban az Njtv.-ben rögzített szabályokkal. Előfordultak továbbá olyan Njtv.-rendelkezésre való hivatkozások, melyek nem voltak megfelelőek (pl. annak okán, hogy az idézett jogszabályhely időközben módosult).

Fentiek tükrében célszerű és időszerű lehet a nemzetiségi önkormányzatok Szmsz.-ének felülvizsgálata.

A képviselői mandátum megszűnéséhez vezető leggyakoribb okok

Az utóbbi egy-két évben viszonylag sok nemzetiségi képviselőnek szűnt meg a mandátuma, melyből a lemondás csak néhány esetet tett ki, a főbb okok az alábbiak voltak.

A         Méltatlanság megállapítása köztartozás fennállása miatt

Itt arról az esetről van szó, amikor egy képviselőnek az állammal szemben köztartozása keletkezik, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül – részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően – nem rendezi.

(E témához kapcsolódóan ajánlott elolvasni „A nemzetiségi önkormányzatok működésének nehézségei a képviselői KOMA-regisztráció elmaradása esetén” című cikket is.)[3]

B          Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása

A nemzetiségi önkormányzati képviselő a megválasztásától számított harminc napon belül, majd ezt követően minden év január 31-ig köteles vagyonnyilatkozatot tenni. Amennyiben e kötelezettségének kilencven napon belül nem tesz eleget, úgy a megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik.

C         Az ülésekről való egy éves távolmaradás

Ugyancsak a törvény erejénél fogva szűnik meg annak a képviselőnek a megbízatása, aki annak az ülésnek az időpontjától számítva, amelyről első ízben távol maradt, egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület, közgyűlés ülésén.

Fontos, hogy mindhárom esetben képviselő-testületi határozatban kell megállapítani a megbízatás megszűnését, melyet a döntéshozatalt követő munkanapon meg kell küldeni az érintett képviselőnek, a választási bizottságnak és a kormányhivatalnak.

Egyéb szabályok

Végül, de nem utolsósorban szükségesnek tartom felhívni a figyelmet az alábbi rendelkezések betartására:

A         Az Njtv. 80. § (4) bekezdése alapján a helyi önkormányzat jegyzője (vagy azonos képesítési előírásoknak megfelelő megbízottja) jogosult és köteles részt venni a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülésén, továbbá köteles szakmai segítséget nyújtani nemcsak a jegyzőkönyv elkészítésében, hanem az ülések és az előterjesztések előkészítésében, a meghívók kiküldésében is.

B          Az Njtv. 92. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ülésen meg kell állapítani a határozatképességet, és ennek megtörténtét a jegyzőkönyvben is rögzíteni szükséges.

C         Az Njtv. 95. § (3) bekezdése szerint a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt munkanapon belül kell megküldeni a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.

D         Az Njtv. 97. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közmeghallgatás a képviselő-testület speciális ülése, azaz a meghívottakra, az ülés vezetésére, az ülésről készült jegyzőkönyvre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint más testületi ülésnél.

[1]                 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról [Infotv.]

[2]                 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól [Njtv.]

[3]                 Hivatali Tájékoztató 2022/3. szám 13. oldal