Dr. Pénzes Emese
kormánytisztviselő
Jogi és Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály

A Hivatali Tájékoztató 2020. évi III. számában megjelent 2020. július 10-én.

Az Országgyűlés a Magyarországi nemzetiségek bizottságának kezdeményezése alapján 2020. július 1-i hatállyal módosította a Nek.tv.-t.^[1] A módosító jogszabály (Mód.tv.)^[2] a Magyar Közlöny 2020. június 23-i (2020. évi 150.) számában került kihirdetésre, a lényeges változásokat – fejezetenként – a következőkben foglaljuk össze.

1. Általános rendelkezések (I. Fejezet)

Az értelmező rendelkezések között meghatározásra kerül a nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény fogalma, a hozzátartozó fogalma tekintetében pedig már nem felsorolást tartalmaz a jogszabály, hanem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti fogalmat rendeli alkalmazni.

2. A nemzetiségek alapvető jogai (II. Fejezet)

A nyelvhasználati jogok gyakorolhatósága vonatkozásában a Mód.tv. bővíti a kezdeményezők körét a települési székhelyű nemzetiségi egyesülettel. A Nek.tv. 6. §-ának új, (6) bekezdése lehetőséget ad továbbá arra, hogy ha a településen, a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint nemzetiséghez tartozó személyek élnek, az érintett nemzetiség települési nemzetiségi önkormányzata vagy települési székhelyű nemzetiségi egyesülete kezdeményezésére a képviselő-testület biztosítsa a nyelvhasználati jogokat.

A Nek.tv. 10. § (9) bekezdésének módosítása biztosítja, hogy kötelező jelleggel meg kell hívni a helyi önkormányzat képviselő-testülete által létrehozott, a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottsága vagy a helyi önkormányzat képviselő-testületének e feladattal megbízott valamely bizottsága ülésére a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének kijelölt tagját, aki az ülésen tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottként a napirendi pontokhoz hozzászólhat.

3. A nemzetiségek oktatási, kulturális és média jogai (V. Fejezet)

A kiegészítő nevelés-oktatást folytató nemzetiségi intézmények az óvodás korú gyermekeket is be tudják vonni a nemzetiségi nevelés-oktatás rendszerébe, tekintettel arra, hogy az óvodás korú gyermekeket – a nevelés-oktatási tevékenységhez hasonlóan – kiegészítő óvodai nevelésben készítik fel a kiegészítő nyelvoktató oktatási intézményekre. Biztosítja továbbá a módosítás a nemzetiséghez tartozó gyermekek nemzetiségi kollégiumi nevelésben történő részvételi lehetőségét. [Nek.tv. 22. § (3) bek.]

A Nek.tv. módosított 22. § (5) bekezdése a fenntartó döntésére bízza annak megítélését, hogy adott esetben a jogszabály által előírt nyolcfős létszám hiányában indít-e nemzetiségi óvodai csoportot, illetve nemzetiségi iskolai osztályt, továbbá egyértelműsíti annak lehetőségét, hogy a fenntartó alacsonyabb létszám esetén is indíthat nemzetiségi óvodai csoportot, illetve nemzetiségi iskolai osztályt.

Amennyiben nem kerül sor a Nek.tv. 22. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint a nemzetiségi nevelés-oktatás egy településen belüli megszervezésére, úgy a feladatellátásra köteles szerv tájékoztatja a nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezésére vonatkozó igényről az érintett országos nemzetiségi önkormányzatot, amelynek kezdeményezésére a feladatellátásra köteles szerv megteremti a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás feltételeit. Rögzítésre került továbbá, hogy beiskolázást segítő kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelést a nemzetiségi nevelési-oktatási intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat szervezhet.

A Nek.tv. 24. §-ának új, (2) bekezdése kimondja, hogy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményben történő foglalkoztatásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A fenntartói jog átadása esetén azzal együtt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a feladatátvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési, illetve a tanév kezdetéig ingyenesen a fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni.

Garanciális szabály rögzíti, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanulók számára a tankönyveknek térítésmentesen kell rendelkezésre állniuk. [Nek.tv. 31. §]

4. A nemzetiségi önkormányzat (VI. Fejezet)

A választás kitűzése tárgyában a Nek.tv. 56. §-ának módosítása szerint a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásától kezdődően a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor kell kitűzni, ha a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokának és a településen való honosságának vizsgálata alapján az országos nemzetiségi önkormányzat szükségesnek tartja a település nemzetiségi közösségének önigazgatását.

Az előzőektől eltérően a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor is ki kell tűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma – a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint – a huszonöt főt eléri, és a településen adott nemzetiségi önkormányzat működik. [Nek.tv. 56. § (6) bek.]

A nemzetiségi önkormányzat és a helyi önkormányzat közötti együttműködési megállapodás tekintetében változás, hogy azt már nem kötelező minden év január 31. napjáig felülvizsgálni, hanem csak szükség szerint. Megmaradt ugyanakkor az együttműködési megállapodásnak általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belüli felülvizsgálati kötelezettsége. [Nek.tv. 80. § (2) bek.]

Szintén az együttműködés jegyében a Nek.tv. 80. § (4) bekezdése kiegészült azzal, hogy a jegyző vagy annak megbízottja azon túl, hogy részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein, és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel, mostantól a nemzetiségi önkormányzat kérésére szakmai segítséget is köteles nyújtani annak ülésén és azon kívül is a nemzetiségi önkormányzat működését érintően.

A Nek.tv. 81. §-át a Mód.tv. kiegészítette a nemzetiségi önkormányzat részére biztosított egyetértési joggal kapcsolatos részletszabályokkal, valamint a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat együttműködése során megvalósuló mulasztáshoz kapcsolódó garanciális szabályokkal.

A nemzetiségi önkormányzat működése alcím az alábbi lényeges változásokat tartalmazza:

• kiegészült a szabályozás a nemzetiségi önkormányzat működésének részletes szabályait tartalmazó szervezeti és működési szabályzat követelményeivel, [Nek.tv. 88/A. §]
• rögzítésre került, hogy az ülést mely esetekben kell 15 napon belüli időpontra összehívni, és ezen esetek közé bekerült a közigazgatási szerv megkeresése is, [Nek.tv. 89. §]
• kimondja, hogy az elnök akadályoztatása esetén az ülést az elnökhelyettes, több elnökhelyettes esetén az elnök által írásban kijelölt elnökhelyettes hívja össze és vezeti (az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén, illetve kijelölt elnökhelyettes hiányában a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik az ülések összehívásának és vezetésének módjáról), [Nek.tv. 90. §]
• egyértelműsíti, hogy a közmeghallgatás a képviselő-testületi ülés egyik formája, amelynek gyakorlati jelentősége elsősorban a nemzetiségi önkormányzat feladatalapú támogatása vonatkozásában jelentkezik az erre való jogosultság feltételeinek vizsgálatakor, [Nek.tv. 97. § (2) bek.]
• rögzíti, hogy a közmeghallgatás időpontját legalább 15 nappal korábban – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon – közzé kell tenni. [Nek.tv. 97. § (3) bek.]

A nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnésének eseteit a Mód.tv. kibővíti az alakuló ülés határidőben meg nem tartása miatt kiírt időközi választás napjával, valamint a kilencven napon túli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásával [Nek.tv. 102. § (1) bek. b) és f) pont]. Ez utóbbi eset szankcióként a Nek.tv. 103. § (A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség) (2) bekezdésébe is beépítésre került.

A Nek.tv. módosított 104. § (1) bekezdése a szavazategyenlőség elkerülése és a hatékony döntéshozatal érdekében rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzat bizottsága három vagy öt tagból állhat.

A Nek.tv. 105. §-a kiegészült egy (3a) bekezdéssel, mely jogorvoslati jogot biztosít a nemzetiségi önkormányzatok részére abban az esetben, ha nem kerül sor a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a nemzetiségi jogokat közvetlenül érintő ügy megtárgyalására (a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet, illetve a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással közigazgatási pert indíthat).

A Nek.tv. 107. § (3) bekezdése szabályozza a nemzetiségi önkormányzati képviselő köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételének kérelmezésére irányuló kötelezettsége elmulasztásának jogkövetkezményét oly módon, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselő a képviselői jogokat nem gyakorolhatja, amíg e kötelezettségét nem teljesíti.

A Nek.tv. 107. § (5) bekezdése új rendelkezésként kimondja, hogy az eljáró bíróság a nemzetiségi önkormányzati képviselő bűnösségét megállapító jogerős ítélet meghozataláról haladéktalanul tájékoztatja a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.

A nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatásköre témájában a szabályozás kiegészítésre került az újonnan alakuló helyi nemzetiségi önkormányzatok kötelező közfeladataival, valamint meghatározza esetükben az intézményalapításra és átvételre vonatkozó szabályokat. [Nek.tv. 115. (2)–(3) bekezdés]

5. A nemzetiségi önkormányzat megszűnése (VIII. Fejezet)

A módosítás egyértelműsíti, hogy ha a megszűnt helyi nemzetiségi önkormányzat a megszűnés időpontjában rendelkezik fennálló tartozással, akkor a tartozás a pozitív vagyonelemek mértékéig száll át az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatára.

6. A nemzetiségi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata (XI. Fejezet)

A Nek.tv. 151. §-a kiegészítésre került a miniszter által adományozható ösztöndíjak esetében egy egységes törvényi adatkezelési szabállyal, mely által az ösztöndíjak odaítélése során felmerülő személyes adatok kezelése összhangba kerül a GDPR-ral és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény előírásaival.

7. Záró rendelkezések (XII. Fejezet)

A módosítással két átmeneti rendelkezés került megfogalmazásra. A Nek.tv. 164. §-a egyrészt kimondja, hogy a Nek.tv. 25. § (6) bekezdéséhez és a 39. § (3) bekezdéséhez kapcsolódó módosítás azzal együtt alkalmazandó, hogy a módosítás hatályba lépését megelőzően történt intézményátvétel esetén – amennyiben a Mód.tv. hatálybalépését követően a vagyonkezelői szerződésre nem került sor –, a vagyonkezelői szerződést legkésőbb a Mód.tv. hatálybalépését követő hat hónapon belül meg kell kötni. Másrészt a Nek.tv. 165. §-a rögzíti, hogy a Nek.tv. 115. (2) és (3) bekezdését első alkalommal a Mód.tv. hatálybalépését követő nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választása eredményeként létrejövő új helyi nemzetiségi önkormányzatokra kell alkalmazni.

Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy fentieken túlmenően számos szövegpontosító jellegű és kodifikációs technikai pontosítást célzó módosításra is sor került a jogalkalmazás egységessége és egyértelműsége érdekében, illetve több változás érinti az országos nemzetiségi önkormányzatot és annak hivatalát is.

A Nek.tv. belső koherenciája miatt egyes rendelkezések hatályon kívül helyezésre kerültek [6. § (2) bek. (a rendelkezés 5. §-ba történt áthelyezésére tekintettel), 112. § (2) bek., 125. § (5) bek. és 242. §], melyek részletezésétől eltekintünk.

(Forrás: a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXVIII. törvény és indokolása.)

^[1] 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól [Nek.tv.]

^[2] 2020. évi LXVIII. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról [Mód.tv.]