Csengei Zoltán
önkormányzati törvényességi felügyeleti feladatban közreműködő gyakornok
Jogi és Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály

Az Országgyűlés 2020. június 16-án fogadta el a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvényt (a továbbiakban: Törvény). A jogalkotó a jogszabály kívánt hatásaként elsősorban gazdasági és szociális természetű célrendszert jelölt meg (nemzetgazdasági stabilitás, kompetitivitás, munkahely-létesítés és -megtartás, életminőség-javítás), amit speciális szabályozási környezet megvalósításával kíván elérni. A Törvény lehetővé teszi, hogy a megyei mértékű hatást kiváltó beruházás helyszínéül szolgáló terület vonatkozásában a megyei szinten szülessenek meg a döntések.

A különleges gazdasági övezet különös közigazgatási szabályok szerint igazgatott, meghatározott gazdasági funkciójú földrajzi egység. (A területi autonómia ilyen értelemben vett általános hatáskörrel való felruházása kivételes, erre eddig csak a főváros által igazgatott Margitsziget esetében volt példa.)

Különleges gazdasági övezet létesítése

Különleges gazdasági övezetet a Kormány rendeletével – a főváros és a megyei jogú város területén kívül – létesíthet. A különleges gazdasági övezet területén megvalósuló beruházásnak egyfelől nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított közigazgatási hatósági üggyel érintettnek kell lennie, másfelől pedig „legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, és munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, vagy új munkahelyek létesítését” kell szolgálnia.

A Kormány rendeletében meghatározza a különleges gazdasági övezet területét és a nevesíti a beruházással közvetlenebbül érintett települési önkormányzatokat, továbbá, ha a különleges gazdasági övezet több megye területét érinti, akkor kijelöli a különleges gazdasági övezet vonatkozásában illetékességgel rendelkező megyei önkormányzatot. A különleges gazdasági övezetre lakó- vagy tartózkodási hely nem jelenthető be, ott csak kereskedelmi, szolgáltató, valamint ipari tevékenység folytatható. A különleges gazdasági övezeten fekvő közterület, közpark és közút a megyei önkormányzat tulajdonába kerül, aki a közút kezelőjévé válik.

Önkormányzati feladat- és hatáskörök

A különleges gazdasági övezeti önkormányzati feladat- és hatáskörök vonatkozásában a megyei önkormányzat a beruházással közvetlenebbül érintett települési önkormányzattal a kormányrendelet hatálybalépését követő 30. napig megállapodást köthet, ennek hiányában a feladat- és hatáskörök az alábbiak szerint ipso iure a megyei önkormányzathoz települnek:

1.

Vannak olyan ügyek, amelyekben

• a Törvény 7. §-ában kapott felhatalmazással a Kormány,
• a Kormány által nem szabályozott kérdésekben a megyei önkormányzat alkothat rendeletet,
• a Kormány és a megyei önkormányzat által nem szabályozott kérdésekben pedig továbbra is a települési önkormányzat rendelete marad alkalmazható.

Ezek a Törvény 4. § (1) bekezdése alapján

• a sajátos településrendezési és beépítési szabályok, egyedi építési követelmények, valamint építési vagy változtatási tilalmak
• a sajátos telekalakítási követelmények
• az egyedi településképi követelmények
• az egyedi örökségvédelmi szabályok
• környezetvédelmi és fás szárú növények védelmére vonatkozó előírások
• a közterületek használati rendjére vonatkozó közterület-használati szabályok, forgalomszabályozásra vonatkozó sajátos előírások, közterület-használati díjakra és ellenőrzés rendjére, közterületek fenntartására, fejlesztésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályok
• a közterületek elnevezésének, elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és házszám megállapítására vonatkozó szabályok
• az öngondoskodásra és közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulásra, közösségi együttélésre vonatkozó alapvető szabályok, valamint ezek elmulasztására jogkövetkezményeket megállapító rendelkezések.

2.

A területrendezés szabályait a Kormány, a Kormány által nem szabályozott kérdésekben a megyei önkormányzat különleges gazdasági övezetre vonatkozó rendeletével állapíthat meg, a Kormány és a megyei önkormányzat által így nem szabályozott kérdésekben pedig továbbra is az országos, a kiemelt térségi, vagy a megyei önkormányzat által elfogadott megyei területrendezési terv marad alkalmazható. A tárgykörben történő rendeletalkotásra a Törvény nem ad speciális felhatalmazást, így a rendeletalkotásra jogosult szerv továbbra is a Tftv. 27. §-a alapján gyakorolja hatáskörét. (További információ az „Önkormányzati rendeletalkotási felhatalmazások” című cikkben.)

3.

A hulladékgazdálkodás szabályait és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatóval kötött közszolgáltatási szerződést a megyei önkormányzat a Törvény 7. § (2) bek. b)–e) pontjában kapott felhatalmazásával Ht.  alapján önkormányzati rendeletben szabályozandó kérdésekben) rendeletével állapíthatja meg, illetve a Ht. szerinti Koordináló szerv javaslatára köti meg.

4.

A Törvény 13–21. §-a a Htv. módosításáról rendelkezik. A módosítás következtében a különleges gazdasági övezetet a megyei önkormányzat adójogi illetékességébe került, a települési önkormányzat adóhatósági feladatait pedig a NAV vette át. A megyei önkormányzat a különleges gazdasági övezetben valamennyi helyi adót kivetheti, de nem vethet ki települési adót. Ha a különleges gazdasági övezet több megye területét érinti, akkor a különleges gazdasági övezetben az adóalany adókötelezettsége a legalacsonyabb adómértékhez igazodik, a megyei önkormányzatokat az adóalany által teljesített helyi adóból származó bevétel az általa a különleges gazdasági övezetből használt területek arányában illeti meg. A megyei önkormányzat adóbevételét a beruházással közvetlenebbül érintett települések területén megvalósuló fejlesztésekre, a települések területen működő szervezetek és települések működésének támogatására kell fordítani, az adóbevételnek csak a 3%-a fordítható az önkormányzat működésére. (Bővebben: „A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2020. évi változásai” című cikkben.)

5.

A Törvény lehetővé teszi a megyei önkormányzat számára a tulajdonába kerülő, különleges gazdasági övezetben lévő közutak üzemeltetési és fenntartási feladatai vonatkozásában a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel való szerződéskötést.

6.

Figyelemmel arra, hogy a különleges gazdasági övezetre lakó- vagy tartózkodási hely nem jelenthető be, a különleges gazdasági övezet vonatkozásában a humán közszolgáltatási feladatok (pl. egészségügy, kultúra, oktatás-nevelés) értelmezhetetlenek, így ilyen feladatokat a megyei önkormányzat nem lát el.

Államigazgatási feladat- és hatáskörök

A különleges gazdasági övezeten az államigazgatási feladatok ellátására és az azokhoz kapcsolódó hatáskörök gyakorlására főszabály szerint a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat tekintetében eljárni jogosult szerv jogosult. Ez alól a Törvény három kivételt nevesít, ami alapján

• a jogszabály által a polgármesteri (vagy közös önkormányzati) hivatali ügyintézőhöz telepített feladat- és hatáskört (anyakönyvi igazgatás) az illetékességet megalapozó esemény bekövetkezésének a helye szerinti polgármesteri (vagy közös önkormányzati) hivatali ügyintéző,
• a polgármesterhez vagy
• a jegyzőhöz telepített feladat- és hatáskört pedig a megyei közgyűlés elnöke, illetve a megyei jegyző látja el.

A Kormány eddig egy alkalommal létesített különleges gazdasági övezetet: ez a gödi Samsung akkumulátorgyár területén történt.