Dr. Megyeri Szilvia
kormánytisztviselő
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 307/2021. (VI. 5.) Korm. rendelet 1–2. §-aira tekintettel 2021. június 15. napjától az önkormányzatok képviselő-testületei (bizottságok, nemzetiségi önkormányzatok, önkormányzati társulások) feladat- és hatásköreiket ismét maguk gyakorolják. Az Mötv.^[1] 81. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján a jegyző kötelezettsége és felelőssége jelezni a képviselő-testületnek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő, ezért aktuális felfrissíteni a testületi ülések ritkábban előforduló joghelyzeteit.

1. A zárt ülések

A transzparencia elve alapján az önkormányzati képviselő-testületek ülései fő szabály szerint nyilvánosak, az ettől való eltérés lehetőségeit az Mötv. [a 46. § (2) bekezdésében] taxatív sorolja fel, azt kiterjesztően értelmezni nem lehet.

A) Kógens szabályok

Az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontja esetén az ügy jellegéből adódóan automatikusan következik, hogy azt zárt ülésen kell tárgyalni: önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabásakor, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.

A felsoroltak közül egyedül az önkormányzati hatósági ügy az, amelynél értelmezési nehézségek merülhetnek fel. Az Mötv. VIII. fejezete viszonylag új keletű, 2018. január 1-től hatályos. Az Mötv. 142/A. § (1) bekezdése alapján önkormányzati hatósági ügy, az a hatósági ügy, amely a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5033/2017./4. számú határozatában is kimondja, hogy önkormányzati hatósági ügy, ahol az önkormányzat közjogi hatóságként és nem tulajdonosként jár el. Ebben az esetben a közigazgatási hatósági eljárás szabályait kell alkalmazni. A polgári jogi jogviszonyokban, ahol az önkormányzat mellérendelt szereplője az ügynek, nem beszélhetünk önkormányzati hatósági ügyről, ezért az ilyen ügyekben zárt ülés nem tartható. Ez az elhatárolás különösen követelések esetén merülhet fel. Abban az esetben rendelhető el zárt ülés, ha a (pl. behajthatatlan) követelés önkormányzati hatósági ügyből származik. Amennyiben azonban az önkormányzat követelését a polgári jogi szabályok szerint érvényesítheti vagy érvényesíthette volna, úgy önkormányzati hatósági ügyről nem beszélhetünk, így zárt ülés tartására az a) pont alapján nincs lehetőség.

B) Az érintett kérelme

Kizárólag az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában felsorolt esetekben (választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor) és az érintett kérelmére tarthat zárt ülést a testület. Ebben az esetben tehát az ügy jellegéből még nem következik automatikusan a zárt ülés tartása, azt az érintettnek is kérelmeznie kell. Amennyiben azonban ez megtörténik, úgy már a testületnek nincs mérlegelési jogköre.

C) Mérlegelhető esetek

Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja esetén a képviselő-testület mérlegelheti és döntheti el, hogy a vagyonával való rendelkezés esetén, vagy az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, ilyen pályázat tárgyalásakor a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené-e.

D) Zárt ülés előkészítése

Az előterjesztésekből minden esetben egyértelműen ki kell tűnnie, hogy mi alapján zárják ki a nyilvánosságot. Az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontja esetén elegendő a jogszabályi rendelkezés és az esetkör pontos megjelölése, hogy a képviselők is tisztában legyenek vele, mely kógens szabályra tekintettel tárgyalják a napirendet zárt ülésen.

Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásakor nem elegendő az esetkört megjelölni, hanem az érintett nyilatkozatát is csatolni kell, hiszen csak ezen feltételek együttes megléte esetén tárgyalható a napirend a nyilvánosság kizárásával.

Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja esetében az előterjesztésben a képviselőket az eset minden körülményéről tájékoztatni kell, és fel kell hívni a figyelmüket, hogy ők döntik el, miszerint az adott ügyet zárt vagy nyílt ülés keretében kívánják tárgyalni, valamint, hogy döntésüket minősített többséggel szükséges meghozniuk.

2. A minősített többség esetei

Az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerint a minősített többséghez az önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

Az Mötv. 50. §-a rendelkezik a minősített többség ún. alapeseteiről:

• rendeletalkotás (42. § 1. pont);
• szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás (42. § 2. pont);
• önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás (42. § 5. pont);
• megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás (42. § 6. pont);
• intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése (42. § 7. pont);
• a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának a 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés (42. § 16. pont);
• önkormányzati képviselő kizárása [49. § (1) bekezdés];
• az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapítása (36. §, 38. §);
• a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés (29. § c)–e) pontok);
• zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené [46. § (2) bekezdés c) pont];
• törvényben vagy az önkormányzati SZMSZ-ben meghatározott egyéb esetekben.

Az Mötv. további esetei:

• a képviselő-testület saját feloszlatása [55. § (1) bekezdés];
• a képviselő-testület döntése után polgármesteri kezdeményezésre megismételt döntés [68. § (1) bekezdés];
• a képviselő-testület közigazgatási per indítása a polgármester ellen [70. § (1) bekezdés];
• alpolgármester választása [74. § (1) bekezdés], megbízatásának visszavonása (76. § d) pont);
• közös önkormányzati hivatal létrehozása [85. § (10) bekezdés];
• település másik megye területéhez való csatlakozása [103. § (1) bekezdés].

Amennyiben a döntés a törvényben vagy az SZMSZ-ben meghatározott esetekben nem minősített döntéssel születik meg, úgy az a határozat (rendelet) érvénytelenségét vonja maga után. A Kúria is kimondta, hogy az alaki hibával, az eljárási szabályok megsértésével született döntés közjogi érvénytelenséget eredményez.

[1] 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól [Mötv.]