Dr. Pénzes Emese
kormánytisztviselő
Jogi és Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály

A 2020. év során a Htv. több alkalommal is módosult, a lényeges változásokat – a hatályba lépés sorrendjében – a következőkben foglalom össze.

2020. január 1.

Az építmény- és telekadó alóli feltételes mentességre jogosultak alanyi köre bővült – a mentesség céljával összhangban – a tulajdonosok mellett, kizárólag az állami tulajdonban álló ingatlanok kapcsán, a vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati joggal rendelkező, a Htv.-ben preferált szervezetekkel, figyelemmel arra, hogy az ingatlan végső soron – attól függetlenül, hogy a szervezet milyen ok miatt válna adóalannyá – az alaptevékenységük, főtevékenységük kifejtésére szolgál (Htv. 3. § (3) bekezdés).

Az Mötv.-vel, valamint a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvénnyel való koherenciát teremti meg azon rendelkezés, amely szerint a helyi önkormányzatnak az iparűzési adó bevételét elsőként a helyi közösségi közlekedési feladat finanszírozására kell fordítania, amennyiben ilyen feladatot lát el (Htv. 36/A. §).

Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) megszűnése miatt törlésre kerültek a Htv.-ből az EVA-alanyok adókötelezettségére vonatkozó rendelkezések (Htv. 39/B. § (1), (11) és (13) bekezdés, 52. § 39. pont).

A Htv. rögzíti, hogy a NAV-on keresztül történő bevallás benyújtására csak akkor van mód, ha az adózó által beküldött bevallás helyes, azaz, ha a bevalláskitöltő rendszer által automatikusan jelzett esetleges hibákat az adózó javítja. Amennyiben pedig ez nem valósul meg (a hibás adatot az adózó a figyelemfelhívás ellenére nem korrigálja), úgy a NAV az adózó bevallását a címzett önkormányzati adóhatósághoz nem továbbítja. Ebben az esetben az adózó a bevallását kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál nyújthatja be (Htv. 42/D. § (1)-(3) bekezdés).

Csökkentek az adminisztrációs terhek a (helyi iparűzési adóalany, idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett) vállalkozó Htv.-ben definiált telephelye szerinti önkormányzati adóhatóságok felé való bejelentkezési és változásbejelentési kötelezettség teljesítése tekintetében azáltal, hogy meghatározott adatokat a NAV továbbít a székhely és a NAV-nál bejelentett Htv. szerinti telephely önkormányzati adóhatóságához (Htv. 42/E. §).

A Htv. rögzíti, hogy a Htv. alkalmazásában mely szervezetet kell alapítványnak tekinteni (52. § 55. pont), továbbá átmeneti rendelkezésben a feltételes személyes, helyi adómentes státuszt biztosítja a hatályos szabályok alapján feltételes mentességre jogosult alapítványoknak, ha azok vállalják, hogy 2020. december 31-ig közhasznú jogállást szereznek (Htv. 51/H. §).

2020. január 2.

Új rendelkezés, hogy a sportvállalkozásoknak a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségüket elektronikus úton a NAV-on keresztül kell teljesíteniük. A NAV az ezen adóbevallásban feltüntetett adatokból kinyeri a kedvezményre vonatkozó adatokat, s amennyiben a sportvállalkozás által benyújtott adóbevallás alapján a sportvállalkozás által igénybe vett helyi iparűzési adócsökkentés a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti működési támogatásnak minősül (és annak összege meghaladja az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget), a NAV a támogatás igénybevételéről adatot szolgáltat a Támogatásokat Vizsgáló Iroda (mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet) részére az Art. szerinti tartalommal és határidőben (Htv. 42/D. § (4)-(6) bekezdés).

Átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a sportvállalkozások NAV-hoz való adóbevallás-benyújtási kötelezettségére vonatkozó, 2020. január 1-jétől hatályos előírást már a szabály hatálybalépését magában foglaló adóévben is alkalmazni kell a naptári évtől eltérő üzleti évet választó sportvállalkozások esetén a szabály hatálybalépésekor éppen tartó adóévben esedékes helyi iparűzési adókötelezettség teljesítése során (Htv. 51/G. §).

2020. június 18.

A Htv. a különleges gazdasági övezetek tekintetében megteremti a megyei önkormányzat helyi adómegállapító jogosultságát a megye illetékességi területére. A jogszabály az illetékességi terület fogalmát az értelmező rendelkezések között definiálja (ld. 52. § 1., 56., 57. és 58. pontja).

A különleges gazdasági övezet kiemelt gazdasági jelentőségére, valamint a fekvése szerinti érintett önkormányzatoknak a beruházással megvalósuló közvetlen és közvetett érintettsége okán a megyei önkormányzat képviselő-testülete a bevezetendő helyi adóról szóló rendeletét véleményezésre megküldi a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti és a beruházással közvetlenebbül érintett települési önkormányzatnak minősülő önkormányzatoknak, továbbá a Kormány részére. A véleményezésre az érdekeltek számára legalább 15 nap áll rendelkezésre (Htv. 1. § (5) bekezdés). 

Rögzíti a jogszabály, hogy a helyi adó az azt megállapító önkormányzat bevétele, másrészt rendelkezik arról, hogy a megyei önkormányzat által bevezetett helyi adó felhasználása milyen szabályok szerint történhet. A megyei önkormányzatok az adott adózó által teljesített helyi adóbevételből az adózó által használt terület arányában részesednek, ha a különleges gazdasági övezet több megye illetékességi területén nyugszik. A különleges gazdasági övezet tekintetében a NAV látja el az adóhatósági feladatokat, így a jogszabály az állami hatóság részére is előírja a különleges gazdasági övezet tekintetében beszedett adók éves, meghatározott módon történő közzétételét (Htv. 8. §).

A NAV a különleges gazdasági övezet tekintetében ellátandó feladatai során fő szabály szerint az önkormányzati adóhatóságra vonatkozó szabályokat alkalmazza, mely előírásra azért van szükség, mert az adóigazgatás rendszerében jelenleg élesen elkülönülnek egymástól az önkormányzati adóhatósági és állami adóhatósági feladatok, amely különbségtételt az adóigazgatás szabályrendszere is következetesen megjelenít (Htv. 9. §).

A különleges gazdasági övezetben székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozó csak a NAV-hoz nyújthatja be adóbevallását (Htv. 42/D. § (4) bekezdés).

Kiegészült a Htv. egy új fejezettel (V/A. Fejezet), mely a különleges gazdasági övezet létrejöttével összefüggő sajátos rendelkezéseket tartalmazza az alábbiak szerint:

Az adómegállapítást korlátozó azon szabályok alkalmazása során, amelyek a határozott időre megállapított adómérték változtathatóságát, illetve a befektetési adókedvezmény megszüntetését kizárják, a megyei önkormányzat köteles figyelembe venni a települési önkormányzat által a módosítás hatályba lépése előtt rögzített kedvező szabályokat. Így az adózók számára a Htv. szabályai által garantált kedvező szabályokat az adóztatási jog átszállása nem fogja érinteni.

A megyei önkormányzatnak évközi adóbevezetés esetén szintén figyelembe kell vennie, hogy az általa megállapított adószint nem lehet magasabb, mint amit korábban az övezet fekvése szerinti települési önkormányzat állapított meg.

Az adózási jogviszony folyamatosságának biztosítása érdekében a Htv. arról is rendelkezik, hogy ha egy, a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti önkormányzat korábban valamilyen helyi adót bevezetett, akkor az általa alkotott, erről szóló rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni mindaddig – de legfeljebb a különleges gazdasági övezet létrejöttétől számított 120 napig –, amíg a megyei önkormányzat rendeletében nem állapít meg helyi adóra vonatkozó új szabályokat.

Ettől eltérően, ha a megyei önkormányzat a különleges jogrend alapján hozott kormányrendelet szerint már alkotott adórendeletet, akkor annak szabályait kell alkalmazni, mindaddig, míg azt a megyei önkormányzat meg nem változtatja.

A jogszabály részletesen rendelkezik arról, hogy mi a teendője az adózónak és az adóhatóságoknak, ha különleges gazdasági övezet jön létre.

Az adózók adminisztrációs terheinek egyszerűsítése érdekében arról is rendelkezik, hogy a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzati adóhatóság a tárgyi adókban korábban benyújtott bevallásokat, adatbejelentéseket az övezetben adóztatásra hatáskörrel rendelkező állami adóhatóság számára a különleges gazdasági övezet létrejöttének napját követő 30 napon belül köteles átadni. Ezen adatok alapján a NAV a különleges gazdasági övezet létrejöttétől számítva, a naptári év hátralévő részére megállapíthatja az éves adó időarányos részét, az adóztatási jog változásából fakadóan a megyei önkormányzatot megillető évi adóhányadot. Ezzel párhuzamosan a települési önkormányzat adóhatóságának meg kell változtatni a korábbi határozatát és a kötelezettség összegét időarányosan csökkenteni kell.

Az adóalap-megosztás szabályai annyiban változtak, hogy ha a vállalkozónak különleges gazdasági övezetben és máshol is található telephelynek minősülő üzleti létesítménye, akkor a különleges gazdasági övezetben lévő telephelyet, telephelyeket úgy kell számba venni a megosztás során, mintha azok külön településen lennének. Ha pedig a vállalkozó több különleges gazdasági övezet területén is rendelkezik telephellyel, akkor valamennyi érintett különleges gazdasági övezet területét önálló településnek kell tekinteni a megosztási szabályok alkalmazásakor (Htv. melléklete – 1.1. pont).

(A különleges gazdasági övezettel kapcsolatos szabályokról bővebben: „A különleges gazdasági övezet” című cikkben.)

2020. július 15.

Mentesül az egyesület, alapítvány azon építményadó, telekadó alól, amelyet a vagyonkezelésében álló állami tulajdonú ingatlan után kellene fizetni (Htv. 3. § (4a) bekezdés).

A módosítás – az adórendszer egyszerűsítése érdekében – kiemeli a Htv.-ből a reklámhordozók helyi építmény-adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket (7. § e) pont, 11/A. §, 12/A. §, 14. § (5) bekezdés, 15/A. §, 16/A. §), továbbá eltörli az adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget már a hatálybalépéskor tartó adóévre vonatkozóan is (a naptári évtől eltérő üzleti éves vállalkozások körében is) (41. § (9) bekezdés, 42/D. § (1) bekezdés, 51/I. §, 51/K. §).

A fentieken túlmenően szövegpontosító jellegű (1/A. § (1) bekezdés, 39. § (1) bekezdés, 39/B. (8)-(9) bekezdés, 39/E. § (2) bekezdés, 40/A. § (3) bekezdés, 42. § (4) és (9) bekezdés, 42/B. § (1)-(3) bekezdés, 51/H. §) és technikai pontosítást célzó módosításokra (3. § (5) bekezdés, 36/A. §, 52. § 53. pont) is sor került.

2020. december 2.

A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges helyi adó intézkedésről szóló 535/2020. (XII. 1.) Korm. rendelet alapján 2021-ben a helyi és települési adók semmilyen módon nem szigorodhatnak a 2020. december 1-jei helyzethez képest.

A már kihirdetett (hatályba lépésre váró) önkormányzati rendelet esetében, ha:

• adót emelne,
• adómentességet, -kedvezményt szüntetne meg vagy szigorítana, vagy
• új adót vezetne be,

rendelkezni kell arról, hogy a rendelet (vagy annak érintett §-a) nem lép hatályba.

2021. január 1.

A helyi adózásban tovább folytatódik az adó-adminisztráció csökkentése és az adózási kiskapuk bezárása. Lehetőség nyílt továbbá több, nagy terjedelmű miniszteri rendeleti szintű szabályozás deregulációjára.

Az adó alapjára vonatkozó szabályozás kiegészült a szokásos piaci ár miatti kiigazítással azon kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan, amelyek számára a Tao. törvény előírja e kötelezettséget. Ez főszabály szerint az egyes adóalap-komponensek korrekcióját jelenti (Htv. 39. § (11)-(12) bekezdés).

Megszűnt az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, melynek következtében számos – elsősorban szövegcserés – módosításra került sor (Htv. 31. § c) pont, 35. §, 37. §-t megelőző alcím-cím, 37. § (1) bekezdés, 39. § (1)-(2) bekezdés, 39/A. §-t megelőző alcím-cím, 40. § (1) bekezdés, 40/A. § (1)-(2) bekezdés, 42/H. § (1) bekezdés), továbbá a Htv. belső koherenciájának megteremtése érdekében a módosító jogszabály az ezen adókötelezettség szabályait rögzítő rendelkezéseket (Htv. 37. § (2)-(3) bekezdés, 38. § (2) bekezdés, 39. § (3) bekezdés, 40. § (2) bekezdés) hatályon kívül helyezte.

A helyi iparűzési adóalap megállapításának szabályozása kiegészült (Htv. 41. § (9) bekezdés), melynek következtében kizárhatóvá vált, hogy egyes tételeket a vállalkozó két adóévben is figyelembe vegyen az adóalap megállapítása során, azaz ne növelje vagy csökkentse kétszer az adóalapot.

Egyszerűsödött a helyi iparűzési adó bevallási rendje azáltal, hogy az adóalanyok nem az önkormányzati adóhatósághoz, hanem kizárólag a NAV-on keresztül kötelesek benyújtani helyi iparűzési adóbevallásukat (Htv. 42/D. § (1) bekezdés). Mindazonáltal az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély vállalkozó az iparűzési adóbevallási nyomtatványt továbbra is benyújthatja papíralapon az illetékes önkormányzati adóhatósághoz (Htv. 42/D. § (4) bekezdés). 

Kiegészült a Htv. egy új fejezettel (V/B. Fejezet), mely az önkormányzati adóztatás során alkalmazott nyomtatványokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Ezen szabályozás célja, hogy a bevallási, adatbejelentési, bejelentkezési, változásbejelentési nyomtatványok továbbra se legyenek széttartóak, önkormányzatonként különbözőek, ezért e nyomtatványokat 2021-től az adópolitikáért felelős miniszter honlapján lehet fellelni. E fejezet beépítésével egyidejűleg a módosító jogszabály hatályon kívül helyezte a Htv. 42/C. §-át, valamint a vonatkozó miniszteri rendeletek megalkotására szóló felhatalmazó rendelkezéseket (Htv. 46. §-át).

Az értelmező rendelkezések közé, a telephely fogalmához (Htv. 52. § 31. pont) került átemelésre a Htv. 37. § (3) bekezdéséből az az előírás, mely szerint azon vállalkozásnak, amely valamely településen adóéven belül 180 napot meghaladóan végez építőipari tevékenységet, az adott településen állandó jellegű iparűzési adókötelezettséget eredményező telephelye jön létre.

A Htv. melléklete két ponton változott:

• egyrészt módosult az iparűzési adóalap-megosztás szabályozása: 2021-től a gépkocsit bérbe-, lízingbe adók esetén az iparűzési adóalap-megosztásnál e gépkocsik eszközértékét a székhelyen, telephelyen felmerült személyi jellegű ráfordítás arányában kell kimutatni,
• másrészt az ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettség megszüntetése miatt szükségessé vált az építőipari tevékenységet végző vállalkozókra vonatkozó speciális megosztási szabály terminológiai módosítása.

Végül, de nem utolsósorban, a Htv. 44. § (2) bekezdése akként változott, hogy az az önkormányzat, amelyik 2014. június 30-án nem a kincstári adóadat-feldolgozó programrendszert használta, még további két évig – azaz 2021. január 1. helyett 2023. január 1.-ig – használhatja a saját szoftverét az adóztatás során.