Dr. Csongrádi Helga törvényességi felügyeleti szakügyintéző
Hatósági Főosztály / Törvényességi Felügyeleti Osztály

A Htv. 7. § e) pontja alapján a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó, és a helyi iparűzési adó megállapítása során a törvény 6. § d) pontja nem alkalmazható, így a helyi rendeletben nincs lehetőség ezen adózói kör vonatkozásában a törvényben foglaltakhoz képest további mentességet, kedvezményt megállapítani.

A vállalkozók tekintetében egyedül a helyi iparűzési adó tekintetében engedi a Htv. az adóelőny önkormányzat általi biztosítását, ez a lehetőség azonban nem a Htv 6. § d) pontján, hanem a 39/C. §-án alapul. A Htv. 39/C. §-a két esetkört említ, amelyekben a helyi önkormányzat rendelete mentességet, kedvezményt állapíthat meg a vállalkozók számára. Az első esetben az adóelőny biztosítására az adóalap szerinti összeghatárhoz kötötten nyílik lehetőség, a második esetben – szintén adóalap összegéhez kötötten – a háziorvos, védőnő vállalkozó számára adhat mentességet, kedvezményt a képviselő-testület rendelete.

A helyi adóról szóló rendeletekben az adóelőnyökre vonatkozó szabályozásnál célszerű egyértelműen jelölni, hogy – a Htv. 7. § e) pontja szerinti esetekben – az adóelőnyt a vállalkozó adóalanyok nem vehetik igénybe. Ennek elmaradása azonban nem jelenti azt, hogy az adóelőnyt a vállalkozó adóalany érvényesíthetné, hiszen a Htv. általános jelleggel kimondja a mentességi szabályok alkalmazhatóságának tilalmát, így külön rendeleti előírás nélkül – a törvény erejénél fogva – sem lehet az adóigazgatási eljárásban adóelőnyt biztosítani a vállalkozó részére.