Dr. Csongrádi Helga törvényességi felügyeleti szakügyintéző
Hatósági Főosztály / Törvényességi Felügyeleti Osztály

Számos esetben előfordul, hogy a képviselő-testület ülésén olyan kérdés kerül terítékre, amely valamelyik képviselőt személyében érinti. Ezek az ügyek széles skálán mozognak, előfordulhat közöttük a hozzátartozó Bursa Hungarica pályázata éppúgy, mint a képviselőhöz kapcsolódó cég megbízása valamilyen önkormányzati ügyben, vagy kitüntető címre való javaslat. Többször tapasztaljuk, hogy ilyenkor a személyes érintettséget azzal jelzi az érintett, hogy az adott kérdésben való szavazásnál tartózkodik. Ez azonban önmagában nem elegendő a törvény szerint, ezért az alábbiakban ismertetjük a követni javasolt eljárást.

Az Mötv. 49. §-a az ilyen ügyekre vonatkozóan részletesen leírja a teendőket:

1. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

A bejelentés a törvény alapján kötelező. Az Mötv. 49. § (2) bekezdése alapján az SZMSZ-ben szabályozni kell, hogy milyen következménnyel jár, ha valaki a bejelentési kötelezettséget elmulasztja.

Ha az érintett képviselő a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, más képviselő is jelezheti a testületnek, hogy a képviselőtársa tekintetében személyes érintettségről van tudomása, ebben az esetben is meg kell vizsgálni a kérdést.

2. A bejelentést követően a képviselő-testületnek határozatban döntenie kell arról, hogy az érintettet kizárja-e a szavazásból.

Az érintett képviselő ezen szavazásban minden korlátozás nélkül részt vehet.

A határozatban arról dönt a testület, hogy az érintett részt vehet-e majd a szavazásban vagy sem. Épp ezért nem megfelelő, ha a határozat csupán annyit mond, hogy „a képviselő-testület tudomásul veszi az elfogultságot”, vagy „a képviselő-testület megállapítja a személyes érintettség fennállását”. A testületnek a szavazásban való részvételt illetően kell állást foglalnia.

3.Ezt követően kerülhet sor az eredeti előterjesztésről való szavazásra.

A szavazásban a kizárásról való döntés eredményétől függően vehet részt az érintett képviselő. Ha az érintettet kizárták a döntéshozatalból, a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni, de a jegyzőkönyvben úgy kell szerepeltetni, hogy „nem vesz részt a döntéshozatalban”, nem pedig „tartózkodott”.

Amennyiben az érintettet nem zárták ki a döntéshozatalból, úgy teljes joggal vesz részt a szavazásban, de természetesen a részvétel nem kötelező, amennyiben úgy dönt, lehetősége van tartózkodásra is.

Az Mötv. szerint a személyes érintettség esetén a képviselő-testületnek előbb arról kell döntenie, hogy az érintett részt vehet-e a szavazásban, majd ezt követően kerülhet sor az eredeti előterjesztésről való szavazásra. A képviselő-testület döntési kötelezettségét nem „írja felül” az, ha az érintett önként tartózkodik a szavazás során.

A leírtakat értelemszerűen alkalmazni kell a bizottság, a társulási tanács, valamint a részönkormányzati testület ülésére is.

Az Mötv. 49. § (1a) bekezdése 2014. november 26. napjától az ülésezés gördülékenyebbé tétele – és a határozatképesség megőrzése – érdekében könnyítést iktatott be a személyes érintettséggel kapcsolatos eljárást érintően. Így nincs szükség a fenti eljárás lefolytatására, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására, vagy delegálására irányul. Így például a képviselő-testületi bizottság tagjainak megválasztása, szavazatszámláló bizottsági tagok választása, társulási tanács ülésén való képviselet ellátására történő kijelölés stb. esetében az érintett képviselő akadálytalanul részt vehet a döntéshozatalban, nem kell szavazni a személyes érintettségről.