dr. Semperger Zsolt
kormánytisztviselő
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály  

A helyi önazonosság védelme keretében 2025. július 1-je óta a Hövtv.[1] lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy rendeletben korlátozzák a betelepülést (a lakcímlétesítést és az ingatlanvásárlást) azok számára, akiknek még nincs a településen sem lakóhelyük, sem tartózkodási helyük, sem ingatlanjuk.

Az önkormányzati rendeletben bevezethetők [Hövtv. 7. §]:

Személyi jogvédelmi eszközök:     

Lakcímlétesítés: 

•       tilalma
•       feltételhez kötése

Pénzbeli betelepülési hozzájárulás;

Dologi jogvédelmi eszköz:

• Elővásárlási jog kikötése.

1.

Személyi jogvédelmi eszközök

A személyi jogvédelmi eszközök lényege, hogy a kormányablak csak akkor indítja el a lakcímbejegyzést az adott településre az adott ügyfélnek, ha előbb a jegyző igazolja, hogy az ügyfél ott lakcímet létesíthet [Korm. rendelet[2] 14. § (1) bek. c) pont]. Az igazoláshoz a jegyzőnek meg kell győződnie róla, hogy az ügyfél

• nem esik az önkormányzati rendeletben rögzített tilalom alá [Hövtv. 10. § (1) bek. a) pont], és
• teljesítette az önkormányzati rendeletben előírt feltételeket [Hövtv. 10. § (1) bek. b) pont], és/vagy megfizette a betelepülési hozzájárulást [Hövtv. 11. §], vagy
• mentességet élvez akár a törvény [Hövtv. 6. § (1) bek.], akár az önkormányzati rendelet [Hövtv. 6. § (2) bek.] alapján.

A jegyzői igazolást az ügyfél szerzi be [Korm. rendelet 14. § (2) bek.], ezt pedig többnyire megelőzi egy képviselő-testületi döntés is [Hövtv. 14. § és 19. § (2) bek.].

Az igazolásra természetesen csak akkor van szükség, ha

• a településnek van önazonossági rendelete,
• ami személyi jogvédelmi eszközt tartalmaz, és
• ez az adott ingatlanra is kiterjed [Korm. rendelet 14. § (1) bek. b) pont]. Ez utóbbinak azért van jelentőség, mert a személyi jogvédelmi eszközöket a településnek csak egy részére is be lehet vezetni [Hövtv. 5. § (6) bek.].

A személyi jogvédelmi eszközök közé tartozik a betelepülési hozzájárulás megfizettetése is. Ennek nincs számszerű összeghatára, bár az észszerűség, arányosság és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének természetesen itt is érvényesülnie kell. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ez egy fizetési kötelezettség, tehát ha tartalmaz a rendelet betelepülési hozzájárulást, akkor 30 napnak el kell telnie a kihirdetése és hatálybalépése közt [Gst.[3] 32. §].

2.

Dologi jogvédelmi eszköz

Az elővásárlási jog lényege, hogy ha bevezette az önkormányzati rendelet, akkor minden ingatlan adásvétele során

• az eladó benyújtja a megkötött adásvételi szerződést a jegyzőnek,
• a jegyző beszerzi az elfogadó/lemondó nyilatkozatot
• első körben a tulajdonosi jogkörében eljáró képviselő-testülettől,
• második körben a szomszédos ingatlanok tulajdonosaitól,
• harmadik körben hirdetményi úton értesíti az összes helyi ingatlantulajdonost,
• majd a jegyző az összes iratot (pl. nyilatkozatok, közzétételi és levételi igazolások, iratjegyzék) átadja az eladónak, aki ezzel már a földhivatalhoz (azaz az ingatlanügyi ha­tó­ság­ként eljáró kormányhivatalhoz) fordulhat. Mindennek a pontos menetét és határidőit a Hövtv. 9. §-a szabályozza.

Kivétel:

• a termőföld (ezzel együtt a tanya is) és néhány további ingatlan [Hövtv. 3. § c) és h) pont, 8. § (1) bek.],
• az az eset, ha ingatlantípusokra szűkítette le az elővásárlási jogot az önkormányzati rendelet [Hövtv. 5. § (5) bek. a) pont és (6) bek.], fontos azonban, hogy településrészre nem szűkítheti le (eltérően a személyi jogvédelmi eszközöktől),
• az az eset, ha mentességet élvez az ingatlanvásárló akár a törvény [Hövtv. 6. § (1) bek.], akár az önkormányzati rendelet [Hövtv. 6. § (2) bek.] alapján. Ez utóbbi esetben a mentességet a jegyző igazolja a földhivatal felé.

 

Az elővásárlási jog esetében szűkkörű az önkormányzat szabályozási lehetősége. Lényegében csak bevezetni tudja ezt az eszközt, valamint leszűkítheti ingatlantípusokra, és mentességi okokat szabályozhat. Minden más részletszabályt, feltételt, eljárási lépést a Hövtv. és a Korm. rendelet szabályozza. Nem írhat elő az önkormányzati rendelet pl. személyes meghallgatást [Hövtv. 12. § (1) bek. és 22. § (2) bek. d) pont], nem változtathat az elővásárlásra jogosultak körén vagy sorrendjén, és nem tilthatja meg az ingatlanszerzést.

3.

Közzététel

Az önazonossági önkormányzati rendeletek közzétételére vonatkozik két speciális szabály:

Külön jogkövetkezmény fűződik a Nemzeti Jogszabálytárba való feltöltéshez: az államigazgatási szerveket (így pl. a kormányablakként lakcímet bejegyző járási hivatalt és a földhivatalként ingatlantulajdont bejegyző kormányhivatalt) csak akkor köti az önazonossági rendelet, ha fenn van az NJT-n [Korm. rendelet 16. § (1) és (4) bek.].

 

Külön tájékoztatót kell kitenni a betelepülés feltételeiről az önkormányzat honlapjára, a kezdőoldalról megnyitható módon [Korm. rendelet 16. § (2)–(3) bek.].

4.

Feltételekhez kötöttség

A képviselő-testületnek nem elég esetileg megtiltania vagy engedélyeznie a betelepülést, hanem ennek előzetesen meg kell határoznia a feltételeit, ezekhez pedig tartania kell magát. Azt megengedi a törvény, hogy méltányossági jogkört is adjon magának a testület [Hövtv. 19. §], de ugyanez az ellenkező irányban nem lehetséges: amelyik kérelmező teljesítette az önkormányzati rendeletben felsorolt feltételeket, annak a testület nem tilthatja meg a betelepülést, és ilyen jogkört a rendelet sem adhat a testületnek [Hövtv. 10. § (1) bek. b) pont és 22. § (2) bek. c) pont].

5.

Hatásvizsgálat

A törvény meghatározza, milyen szempontokat kötelező mérlegelni a rendelet megalkotásakor az előzetes hatásvizsgálat során [Hövtv. 5. § (8) bek. a)–f) pont].

6.

Kizárt feltételek

A lakcímlétesítéssel kapcsolatban csak látszólag ad szabad kezet az önkormányzatoknak a Hövtv., mert valójában a jogrendszer többi része keretek közé szorítja a rendeletalkotást. Nem lehetnek például kizáró okok a következők:

Büntetett előélet

Btk.[4] 97. § (1) A büntetőjogi felelősség megállapításához, büntetés kiszabásához vagy intézkedés alkalmazásához fűződő hátrányos jogkövetkezményt törvény állapíthat meg.

Önkormányzati rendelet nem állapíthat meg büntetett előélethez fűződő joghátrányt, így lakcímlétesítési tilalmat sem.

Adótartozás

Art.[5] Ötödik Rész. Jogkövetkezmények

XXVII. Fejezet. Késedelmi pótlék

XXIX. Fejezet. Adóbírság

XXX. Fejezet. Mulasztási bírság

A lakcímlétesítés adómentességhez kötése egy új szankciót vezetne be az adótartozásra, holott az Art. ezt a területet már teljeskörűen szabályozza. Önkormányzati rendelet csak törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére (ami így nem áll fenn), vagy törvényben kapott felhatalmazás alapján alkotható (erre pedig nem tartamaz felhatalmazást a Hövtv.), ennélfogva a betelepülés nem köthető adómentességhez [Alaptörvény 32. cikk (2) bek.].

Helyi bírság

Szankció tv.[6] 2. § (3) Közigazgatási szabályszegés esetén a következő közigazgatási szankciók alkalmazhatók:

1. a) figyelmeztetés, […]
2. c) közigazgatási bírság,
3. d) tevékenység végzésétől történő eltiltás,
4. e) elkobzás.

(4) Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet további közigazgatási szankciókat állapíthat meg.

Ha az önkormányzati rendelet kizárná a lakcímlétesítésből azokat, akiket az önkormányzat valamely szerve korábban (a betelepüléssel össze nem függő szabályszegés miatt) korábban megbírságolt, akkor ezzel új szankciót vezetne be e szabályszegésekre. A Szankció tv. azonban egyértelművé teszi, hogy új közigazgatási szankciót csak törvény vagy kormányrendelet vezethet be, önkormányzati rendelet nem.

Munkaviszony hiánya vagy alacsony jövedelem

Hövtv. 4. § (1) A jogvédelmi eszközt az emberi méltóság megsértése és indokolatlan megkülönböztetés nélkül, az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően kell alkalmazni.

Egyenlő bánásmód törvény[7] 4. § Az egyenlő bánásmód követelményét […]

1. b) a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, ezek szervei […]

[…] kötelesek megtartani. […]

7. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti […] a közvetlen hátrányos megkülönböztetés […]
8. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt […]
9. q) vagyoni helyzete, […]

miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban […].

Ha egy rendelet megtiltaná a lakcímlétesítést a munkaviszonnyal (esetleg társadalombiztosítási jogviszonnyal) vagy bizonyos jövedelemmel nem rendelkezők számára, ezzel tiltott módon diszkriminálná őket a vagyoni helyzetük alapján.

Iskolai végzettség hiánya

Egyenlő bánásmód törvény 8. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt […]

1. p) társadalmi származása […]

miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban […].

 

Az iskolai végzettség (pl. érettségi vizsga) a társadalmi származásra utaló tény, így tilos az ezen alapuló diszkrimináció.

7.

Lehetséges feltételek

Feltételként jogszerűen kiköthető pl.:

• bizonyos gazdasági tevékenység végzése vagy foglalkozás [Hövtv. 5. § (8) bek. e) pont],
• de nem a végzettség (pl. érettségi) oldaláról megközelítve, mert az beleütközne a társadalmi származás szerinti diszkrimináció tilalmába [Egyenlő bánásmód törvény 8. § p) pont],
• valószínűleg praktikusabb nem önálló feltételként, hanem inkább egy másik feltétel alóli mentesülési okként szabályozni,
• vállalja, hogy részt vesz a közösségi rendezvényeken,
• bölcsődei, óvodai, iskolai férőhely megléte,
• betelepülési hozzájárulás megfizetése (ez külön jogvédelmi eszköz)

stb.

8.

 

Személyes meghallgatás

Kizárólag a személyi jogvédelmi eszközökhöz kapcsolódó eljárásoknál írhat elő személyes meghallgatást a rendelet, azaz az elővásárlási joggal kapcsolatban nem. Bár a törvény 22. § (2) bekezdés d) pontja felhatalmazást ad arra, hogy „állapítsa meg a jogvédelmi eszköz alkalmazásával kapcsolatos eljárásokra vonatkozó kiegészítő rendelkezéseket”, de ez mégsem az összes jogvédelmi eszközre vonatkozik. Ugyanis figyelembe kell venni, hogy az eljárásokat a 3. alcím („Eljárási rendelkezések”) szabályozza. Az ebben található 12. § (1) bekezdése pedig kifejezetten leszűkíti a saját szabályozási körét a lakcímlétesítéssel és a mentesség/kedvezmény biztosításával kapcsolatos eljárásokra. Tehát az eljárási kiegészítő rendelkezések alkotására adott felhatalmazás nem terjed ki az elővásárlási jog gyakorlására. A felhatalmazások közül az elővásárlási jog szempontjából csak az összes többi, azaz a 22. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjai vehetők figyelembe.

A jogvédelmi eszközök célja a helyi identitás, életmód, hagyományok, településkarakter védelme, ezért a meghallgatás is csak ezzel összefüggő, a rendeletben előre rögzített, világos követelmények felmérésére irányulhat. A rendeletben rögzíthető pl., hogy a meghallgatás célja:

• a kérelemben előadott körülmények (munka, családi kötődés, hosszabb távú letelepedési szándék) tisztázása nyilatkoztatással,
• a rendeletben rögzített előzetes feltételek (pl. bizonyos gazdasági tevékenység vagy foglalkozás) meglétének tisztázása nyilatkoztatással,
• a közösség önazonossága, szokásai, hagyományai szempontjából lényeges vagy a közösség javát szolgáló észszerű kötelezettség teljesítésének vállalása vagy közérdekű kötelezettségvállalás (pl. helyi közösségi, kulturális, közérdekű vállalások).

Konkrét, a rendeletben meghatározott célt kell szolgálnia a személyes meghallgatásnak. Nem történhet olyan, hogy a képviselők a személyes meghallgatáson szembesülnek azzal, hogy eddig nem gondoltak egy feltételre, ezért váratlanul megtiltják az azt nem teljesítő kérelmező betelepülését. Ez csak úgy történhet, hogy ha előír a rendelet egy feltételt, akkor eleve azért hallgatják meg a kérelmezőt, hogy erről meggyőződjenek. (Arra nem jogosíthatja fel a rendelet a képviselő-testületet, hogy a rendeleti feltételeknek megfelelő kérelmezőt mégis elutasítsák.)

Például egy lehetséges szabályozási mód:

(1) A lakcímlétesítéshez történő hozzájárulásról szóló döntés előtt a képviselő-testület személyes meghallgatással győződik meg róla, hogy a kérelmező megfelel a … § szerinti feltételeknek.

(2) A személyes meghallgatás végén, ha a kérelmező és a lakóingatlan a … § és a … § szerinti feltételeknek

1. a) megfelel, a képviselő-testület hozzájárul a lakcímlétesítéshez,

1. b) nem felel meg, a képviselő-testület méltányossági alapon hozzájárulhat, vagy megtagadja a lakcímlétesítést.

9.

Bírság a betelepülési szabályok megszegése esetére

Az önkormányzati rendelet maximum 200 ezer Ft közigazgatási bírságot vezethet be arra az esetre, ha valaki az önazonossági szabályok megsértésével szerezne ingatlant vagy lakcímet a településen [Hövtv. 21. § (3) bek. és 22. § (2) bek. e) pont, Szankció tv. 10. § (3) bek.]. Ha tartalmaz a rendelet bírságot, akkor 15 napnak el kell telnie a kihirdetése és hatálybalépése közt [Gst. 38/B. § (5) bek.].

10.

Módosítási korlát

A tartalmi feltételeket naptári évenként maximum egyszer lehet módosítani [Hövtv. 4. § (4) bek.]. Ennél gyakoribb módosításra csak a szűken vett, az anyagi jogi feltételeket nem befolyásoló eljárási szabályok esetében van lehetőség.

11.

Hatáskör

A személyi jogvédelmi eszközökkel kapcsolatban a képviselő-testület az Ákr.[8] szerinti hatósági eljárásban dönt, amennyiben döntést igényel a kérdés [Hövtv. 6. § (3) bek.]. A kormányablak felé mindenképpen a jegyző igazolja, hogy az ügyfél ott lakcímet létesíthet [Korm. rendelet 14. § (1) bek. c) pont]. Egyszerűsített eljárás esetén a döntési hatáskört is átruházhatja a képviselő-testület a jegyzőre, más esetekben azonban csak a bizottságára [Hövtv. 13. § (2) bek. és 14. §]. A helyi önazonossággal kapcsolatos eljárási lépéseket és hatásköröket a cikkhez mellékelt ábra szemlélteti.

A jogvédelmi eszközök alkalmazásakor tehát az önkormányzatok feladata, hogy a helyi közösség érdekeit szem előtt tartva, a jogszabályok összességének mindenben megfelelő, átlátható és következetes szabályokat fektessenek le, amennyiben helyi önazonossági rendelet alkotása mellett döntenek.

[1]                 2025. évi XLVIII. törvény a helyi önazonosság védelméről [Hövtv.]

[2]                 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet a helyi önazonosság védelméről szóló törvény jogvédelmi eszközeinek alkalmazására vonatkozó szabályokról [Korm. rendelet]

[3]                 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról [Gst.]

[4]                 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről [Btk.]

[5]                 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről [Art.]

[6]                 2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról [Szankció tv.]

[7]                 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról [Egyenlő bánásmód törvény]

[8]                 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról [Ákr.]