dr. Rácz Diána  
kormánytisztviselő  
Hatósági Főosztály  
Hatósági, Perképviseleti és Felügyeleti Osztály  

Változott a névváltoztatási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege

2024.december 20. napján kihirdetésre került Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény, amely az At.[1] rendelkezéseit is érinti.

A hivatkozott törvény 82. §-a és a 258. § (5) bekezdése alapján 2025. január 20. napjától változott a névváltoztatási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege. A módosítás következtében az At. 50. § (4)–(5) bekezdései értelmében az utónév megváltoztatására irányuló kérelem igazgatási szolgáltatási díja 10.000 Ft-ról 13.000 Ft-ra emelkedett. Amennyiben a névváltoztatási kérelem a születési családi nevet, valamint a születési családi és utónevet érinti, a kérelmezőnek az eljárásért 18.000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetnie.

Az igazgatási szolgáltatási díjat a továbbiakban is a Budapest Főváros Kormányhivatala által megjelölt számlára kell megfizetni. Amennyiben a névváltoztatási eljárás során az At. 49. § (6) bekezdésében foglaltak (a Nyelvtudományi Kutatóközpont nyilatkozatának beszerzése) kerülnek alkalmazásra, a 18.000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjból 5.000 Ft a Nyelvtudományi Kutatóközpontot illeti meg, amely azonban az anyakönyvvezetők eljárását nem érinti.

Változás okmányok
hivatalbóli kiállításával kapcsolatban

A digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXIII. törvény, valamint az egyes okmányok digitalizációjával kapcsolatos jogszabályok módosításáról szóló 478/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet módosította a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényt.

Eszerint 2025. február 1. napjától nem kerül hivatalból kiállításra a honosított, a visszahonosított, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, valamint a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv eljárása során hivatalból nyilvántartásba vett személyek részére a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (LIG). A felsorolt eljárások lefolytatását követően az ügyfelek bármely járási (kerületi) hivatalnál, illetve a hivatásos konzuli tisztviselőnél kezdeményezhetik a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállítását, amely ügyekben – a 2025. február 1. napján hatályba lépett – az egyes okmányok kiállításával és a postai kézbesítéssel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről szóló 19/2024. (XII. 31.) MK rendeletben foglaltak szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A személyazonosító igazolvány (SZIG) a továbbiakban is kibocsátásra kerül a honosított, visszahonosított személyek részére, amelynek kiállítása érdekében az eskü- vagy fogadalomtétel időpontjáról az eddigiekben megszokott módon továbbra is értesíteni szükséges Budapest Főváros Kormányhivatalát.

Főszabály szerint a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó házasságot kötő polgárok is az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének ellenében kérelmezhetik a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (LIG), valamint a személyazonosításra alkalmas okmányok (útlevél, vezetői engedély) kiállítását, ide nem értve a magyar hatóság által kibocsátott személyazonosító igazolvány (SZIG) cseréjét, amely eljárás továbbra is díjmentes az érintettek számára a házasságkötést követő 90 napon belül.

A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) révén a jövőben lehetővé válik, hogy a digitális állampolgár a DÁP alkalmazás nyújtotta szolgáltatásokkal helyettesítse az egyes okmányai fizikai megfelelőit, így a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát (LIG), a társadalombiztosítási azonosító jelet igazoló hatósági igazolványát (TAJ kártya) és az adóigazolványát. (Lásd a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 8. § (4) bekezdése)

A hivatkozott kormányrendelet rendelkezései alapján 2025. február 1. napjától megszűnt az intézetben született, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján bejelentett, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére hivatalból kiállított anyakönyvi kivonat és hatósági igazolványok postai kézbesítésének lehetősége. A jogszabály-módosítás hatályba lépését követően a születést anyakönyvező anyakönyvvezető végzi a törvényes képviselő nyilatkozata szerint az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére hivatalból kiállított anyakönyvi kivonat és hatósági igazolványok egészségügyi szolgáltatónál vagy anyakönyvvezetőnél személyesen a törvényes képviselőnek történő átadását. A papíralapon bejelentett születés esetén továbbra is az eddigiek szerint folytatódik az újszülött anyakönyvi kivonatának és hatósági igazolványainak a törvényes képviselő részére történő átadás.

Közös önkormányzati
hivatalok változása anyakönyvi szemmel

Két új közös önkormányzati hivatal jött létre:

1. Makói Közös Önkormányzati Hivatal (tagjai: Makó, Ambrózfalva, Királyhegyes, Nagy­lak, Magyarcsanád)

Királyhegyesen, Ambrózfalván és Magyarcsanádon külön-külön anyakönyvvezetők látják el az anyakönyvi feladatokat. Nagylak anyakönyvi ügyeinek intézése átkerült Makóhoz, amit a makói anyakönyvvezetők végeznek ezentúl. Nagylakon nincs anyakönyvi ügyintézés.

2. Székkutasi Közös Önkormányzati Hivatal (tagjai: Székkutas, Mártély)

A székkutasi és a mártélyi anyakönyvi ügyeket a székkutasi anyakönyvvezető látja el Székkutason, Mártélyon nincs anyakönyvi ügyintézés.

További változások:

• Csanádalberti Közös Önkormányzati Hivatal: kivált Ambrózfalva, tagjai a kiválást követően: Csanádalberti, Nagyér és Pitvaros;
• Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal: kivált Királyhegyes, tagjai a kiválást követően: Csanádpalota és Kövegy;
• Derekegyházi Közös Önkormányzati Hivatal: Nagytőke csatlakozott, így a belépést követően az új tagok: Derekegyház, Eperjes és Nagytőke. Itt fontos megjegyezni, hogy Nagytőkén nincs önálló anyakönyvi ügyintézés, a derekegyházi anyakönyvvezető látja a nagytőkei anyakönyvi feladatokat is.
• Hódmezővásárhely MJV Polgármesteri Hivatala (önálló lett, Mártély kivált)
• Apátfalva Község Polgármesteri Hivatala (önálló lett, kivált Nagylak és Magyarcsanád)
• Szentes Város Polgármesteri Hivatala (önálló lett, Nagytőke kivált)

[1]                 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról [At.]