dr. Pénzes Emese  
kormánytisztviselő  
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály  

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CXIV. törvény 2024. július 1-i hatállyal a helyi önkormányzatok gazdasági-pénzügyi stabilitásának a megteremtése érdekében több ponton módosította a Har.tv.-t,[1] valamint az Mötv.[2] adósságrendezéssel kapcsolatos egyes rendelkezései is változtak.

A „pénzügyi gondnok” terminológia helyett bevezetésre került az „önkormányzati csődbiztos” fogalma, tekintettel arra, hogy az jobban kifejezi azt az állapotot, ami miatt az önkormányzat gazdálkodási önállóságát jelentősen korlátozó feladatkörrel rendelkező személy kerül kijelölésre.

Sor került továbbá több, a jogszabályi rendelkezések összhangját biztosító technikai jellegű módosításra is.

Jelen cikkben mindazonáltal kizárólag az érdemi változásokat kívánom bemutatni, melyek lényegét az alábbiakban foglalom össze.

Hitelezővédelem erősítését,
hitelezői érdekek érvényesülését szolgáló rendelkezések

A hitelezői igények főszabály szerint kizárólag az adósságrendezési eljárásban érvényesíthetőek, melyre tekintettel megszűnt az a lehetőség, hogy a hitelező az adósságrendezési eljárás befejezését követő 2 év elteltével ismét kezdeményezhesse az adósságrendezési eljárást úgy, hogy egyébként a már befejezett eljárásban is érvényesíthette volna az igényét [Har.tv. 7. §].

Ugyanakkor a szabályozás – egyfajta garanciális szabályként – előírja az önkormányzati csődbiztos részére, hogy az adósságrendezési eljárás megindításának napján le nem járt tartozások hitelezőit – az eljárás megindítását követő 40 napon belül – közvetlenül és írásban értesítse az adósságrendezési eljárás megindításáról, követelésük bejelentésének határidejéről, elmulasztásának jogi következményéről [Har.tv. 15. § (1a) bekezdés].

A fenti, új értesítési szabályra tekintettel a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidő 60 napról 75 napra változott [Har.tv. 10. § (2) bekezdés e) pont és 11. § (4) bekezdés], mely az adósságrendezési eljárás megindítását elrendelő végzés közzétételétől számítandó.

Szintén a hitelezők érdekeit szolgálja azon új rendelkezés, mely szerint az önkormányzati csődbiztos az adósságrendezésbe vonható vagyon körének meghatározása során figyelembe veszi azon vagyonelemeket is, amelyeket az önkormányzati feladatellátáshoz nem szükséges vagyonelemnek minősített [Har.tv. 29. § (3a) bekezdés]. Az így elkészült jelentés a bírósághoz benyújtásra kerül, melyet mind az önkormányzat, mind a hitelezők észrevételezhetnek, akár személyes meghallgatás is tartható az ügyben. A helyi önkormányzat vagyonával való gazdálkodásról szóló önkormányzati rendeletet a bíróság így meghozott végzésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni [Har.tv. 29. § (8) bekezdés].

Egyéb rendelkezések

1. A helyi önkormányzat fogalma kiegészült az átalakult nemzetiségi önkormányzattal [Har.tv. 2. § a) pont].
2. Mind a helyi önkormányzat, mind pedig annak hitelezője kezdeményezheti az eljárás megindítását, azonban a módosítás a helyi önkormányzat által kezdeményezett esetben meghatároz egy minimum értékhatárt, amelyet meghaladó összegű, vagy mértékű tartozás esetén kerülhet csak sor az adósságrendezési eljárás megindítására. Az összeghatár – a 2024. év kivételével – a mindenkori költségvetési tör­vény­ben kerül szabályozásra. A 2024. év tekintetében az összeghatárokat a Har.tv. 39. § (2) bekezdése tartalmazza.
3. Az adósságrendezési eljárás megindításának napjától az adósságrendezés jogerős befejezését követő két évig csak a polgármestert általános jogkörrel helyettesítő főállású alpolgármester jogviszonyának megszűnése esetén választható új főállású alpolgármester [Mötv. 75. § (1a) bekezdés].
4. Az Mötv. további új rendelkezései – 35. § (2a) és 80. § (2a) bekezdés – alapján a képviselők, bizottsági tagok, a részönkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke, a tanácsnok és – a polgármester általános helyettesítését ellátó alpolgármester kivételével – az alpolgármester(ek) az adósságrendezési eljárás, illetve az azt követő kétéves időtartam alatt nem jogosultak tiszteletdíjra, és számukra egyéb jogcímen (pl. jutalom) sincs lehetőség személyi juttatás kifizetésére.

Fentiekhez szorosan kapcsolódik a Har.tv. 13. §-ának új (3)–(5) bekezdése szerinti szabályozás, mely megteremti annak a lehetőségét, hogy az adósságrendezési eljárás alatt a helyi önkormányzatokért felelős miniszter kérelemre, egyedi döntése alapján a tiszteletdíj kifizetésének megszüntetése alól felmentést adjon. Ennek feltétele annak megállapítása, hogy a kérelmező nem vett részt a helyi önkormányzat gazdálkodását kedvezőtlenül befolyásoló döntéshozatali eljárásban, vagy a döntéssel nem értett egyet, továbbá a tiszteletdíj kifizetése az önkormányzati feladatellátást nem veszélyeztetheti [Mötv. 35. § (2b) és 80. § (2b) bekezdés]. A felmentő döntés meghozatalához szükséges továbbá az önkormányzati csődbiztos által elkészített, a tiszteletdíj kifizetésének az adósságrendezési eljárás eredményességére gyakorolt hatását bemutató tájékoztató.

Az adósságrendezési eljárás alatt a mentesítésre a helyi önkormányzatokért felelős miniszter pozitív döntése esetén sem kerülhet sor, ha a képviselő-testület a válságköltségvetési rendeletét nem fogadja el. Ezen eset fennállásáról az önkormányzati csődbiztos soron kívül tájékoztatja a minisztert [Har.tv. 13. § (6)–(7) bekezdés].

Az adósságrendezési eljárás lezárását követő kétéves időszakra vonatkozóan is megteremti a jogszabály a felmentés lehetőségét, ennek feltételeit a Har.tv. 34/E. § (2) – (3) bekezdése tartalmazza.

5. Az önkormányzati csődbiztos a helyi önkormányzat vagyonelemeinek áttekintését követően kezdeményezheti a képviselő-testületnél a helyi önkormányzat feladatellátásához nem szükséges vagyontárgyak forgalomképes vagyonkörbe történő minősítését és egyúttal a helyi önkormányzat vagyonával való gazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatát [Har.tv. 14. § (2) bekezdés i) pont].
6. Az adósságrendezési eljárás alá vont önkormányzatok az eljárás során, és az annak jogerős befejezését követő két évben kötelesek fizetési számlájukat a kincstárnál vezetni [Har.tv. 14. § (2) bekezdés j) pont és 34/E. § (1) bekezdés e) pont].
7. Fontos célja volt a módosításnak, hogy a helyi önkormányzat adósságrendezésbe bevonható vagyonát főszabály szerint becsérték alatt ne lehessen értékesíteni. Figyelemmel arra, hogy az ingatlanok becsértékének a meghatározása kellő szakértelmet igényel, kötelezővé vált igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő bevonása [Har.tv. 30. § (1a) bekezdés].
8. A hitelezőkkel történő megegyezés bizonyos esetekben – megfelelő önkormányzati vagyon hiányában – pénzintézeti hitelfelvétellel (reorganizációs hitellel) oldható csak meg. A módosítás lehetővé teszi, hogy a központi költségvetés – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter döntése alapján – vissza nem térítendő támogatás formájában is segítséget nyújthasson a kamatok megfizetéséhez.
9. A Har.tv. 34/A. §-a rögzíti, hogy a kincstár a helyi önkormányzat nettó finanszírozásából adódó tartozásával összefüggésben nem minősül hitelezőnek, az ilyen tartozás megfizetése az Áht.[3] rendelkezései szerint történik.
10. A helyi önkormányzat pénzügyi-gazdasági helyzetének erősítése, a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében az adósságrendezési eljárást befejező végzés jogerőre emelkedését követő két évig – azon túl, hogy az önkormányzat számláját a kincstár vezeti – költségvetési biztos kerül kijelölésre, továbbá a helyi önkormányzat olyan fejlesztési pályázaton – kivéve a vis maior támogatást – nem vehet részt, amely a pályázótól önrész biztosítását követeli meg [Har.tv. 34/E § (1) bekezdés b-c) pont].

A költségvetési biztosra vonatkozó rendelkezéseket az Áht. 39/A. §-a és az Ávr.[4] 61/D. §-a tartalmazza.

Társadalmi felzárkózást elősegítő programban részt vevő önkormányzatokra vonatkozó új rendelkezések

A felzárkózó települések esetében kiemelt szempont a mélyreható helyismeret megléte, melynek biztosítása az adósságrendezési eljárás során is prioritást élvez. Az érintett települések esetében – ez jelenleg Csongrád-Csanád vármegyében két települést jelent – a képviselő-testület adósságrendezési eljárás megindítására irányuló döntése esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter kijelölheti a megfelelő ismeretekkel rendelkező civil szervezetet önkormányzati csődbiztosként [Har.tv. 5. § (1a) bekezdés]. Ilyen esetben az eljárás megindítása iránti kérelemhez csatolni kell a kijelölt önkormányzati csődbiztos nevét és elérhetőségét, ennek hiányában a polgármester nyilatkozatát arról, hogy a miniszter nem értesítette határidőben az önkormányzati csődbiztos kijelöléséről [Har.tv. 5. § (3) bekezdés d) pont].

Hasonló az eljárásrend abban az esetben is, ha az adósságrendezési eljárás megindítását a hitelező kérelmezi. Ekkor az önkormányzat a bírósági értesítés kézhezvételével egyidejűleg megkeresi a társadalmi felzárkózásért felelős minisztert az önkormányzati csődbiztos kijelölése érdekében [Har.tv. 6. § (4)–(5) bekezdés]. Ha a miniszter kijelölési jogával nem él, a bírósági kijelölés szabályai az irányadók.

A társadalmilag hátrányos településeken a bíró elsődlegesen – de nem kizárólagosan – a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által jelölt civil szervezetet köteles kijelölni önkormányzati csődbiztosnak, ettől eltérő döntését a kijelölő végzésben indokolnia kell [Har.tv. 9. § (2a) bekezdés].

A társadalmi felzárkózásért felelős miniszter önkormányzati csődbiztosként olyan civil szervezetet választhat ki, amely az érintett önkormányzatnál a felzárkózást elősegítő programban a kijelölés érdekében történő megkeresést megelőzően legalább egy éve részt vesz. A kiválasztás részletes előírásait a Kormány a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendeletben szabályozza [Har.tv. 9. § (2b) bekezdés].

Források:

• Har.tv.,
• Mötv.,
• a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CXIV. törvény és indokolása

[1]                 1996. évi XXV. törvény a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról [Har.tv.]

[2]                 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól [Mötv.]

[3]         2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról [Áht.]

[4]         368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról [Ávr.]