dr. Kucsó Dóra  
kormánytisztviselő  
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály  

A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal megvizsgálta a helyi önkormányzatok helyi jelentőségű védett természeti terület jogi szabályozását tartalmazó önálló rendeleteit, valamint a más tárgykörben alkotott rendeletek helyi természeti védettséget kijelölő szabályokat tartalmazó rendelkezéseit. A jogi szabályozás vizsgálata a Tvt.[1] rendelkezéseire figyelemmel zajlott.

A célvizsgálat rávilágított a települések természeti értékeire is, fókuszba került azok fokozott védelme, illetve védettségük felülvizsgálata.

Az ellenőrzés során tapasztalt észrevételeinket az alábbiakban foglaljuk össze:

• A helyi önkormányzatok a helyi jelentőségű védett természeti terület jogi szabályozását 17 önálló rendeletbe és 8 más tárgykörben alkotott rendeletbe foglalták. A más tárgykörben alkotott rendeletek helyi természeti védettséget kijelölő szabályokat tartalmazó rendelkezéseit 1 esetben a településkép védelméről szóló rendeletben, 2 esetben a környezetvédelemről szóló rendeletben, 1 esetben a zöldterületek védelméről szóló rendeletben szabályozták, továbbá 4 építési szabályzatban rendelkeztek helyi természeti védettségről.
• Tekintettel a vízrajzi adottságokra, a Tisza, a Maros és a Körös folyó melletti települések rendeleteikben jellemzően a folyópart természetes, ártéri növényállományát részesítették helyi védelemben.
• Tipikusnak mondható még, hogy fasorokat, fákat és parkokat jelöltek meg mint természetvédelmi értéket.
• Meghatározó tájképi és kultúrtörténeti értékek is megfigyelhetők a vármegyében, elsősorban a szabályozások után üzembe helyezett vízügyi és a hagyományos paraszti kultúrához kapcsolódó tárgyi emlékek, valamint az őshonos magyar állatfajták megőrzése.
• 4 önkormányzat erdőt helyezett természeti védettség alá, melynek fő indoka a ritka növényvilág, az erdők biológiai sokfélesége, gazdag madárvilága. A fő cél ezek megóvása, védelme, az értékek nevelési, oktatási feladatokhoz kapcsolása.
• Az ellenőrzés során a Kormányhivatal felhívta az önkormányzatok figyelmét, hogy a helyi jelentőségű védett természeti terület jogi szabályozását tartalmazó önálló rendeletek, valamint a más tárgykörben alkotott rendeletek esetén a védettségnek a Tvt. 24. § (3) bekezdésében és a Tvt. 25. §-ában foglalt feltételeknek meg kell felelnie, ellenkező esetben gondoskodni szükséges az adott területek jogszerű helyi védetté nyilvánításáról.
• A célellenőrzés kapcsán a Kormányhivatal információkéréssel fordult a jegyzőkhöz többek között a természetvédelmi őrszolgálat működtetésével összefüggésben is. Azon kérdésre, hogy működtet-e a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot, valamennyi jegyző nemleges választ adott.
• A célellenőrzés vizsgálati szakaszában a Kormányhivatal elsősorban a szakmai segítségnyújtás jogintézményével élt, melyben 20 önkormányzat figyelmét hívta fel a rendeletek felülvizsgálatára és egységes határidő megjelölésével kérte tájékoztatásukat, hogy a képviselő-testület mikor tűzi napirendre a rendeletek felülvizsgálatát, és hozza meg az azokkal kapcsolatos döntését.
• A célvizsgálat rávilágított arra, hogy mind az önkormányzatok, mind a jegyzők részéről a jogi környezet változása nem került lekövetésre: az érintett jogterület szabályozása háttérbe szorult, több esetben a védettség megállapítására korábban sor került, azonban a felülvizsgálat nem történt meg, holott a rendeletek nagy része a Tvt. fogalmi rendszerének nem felel meg.
• Nem csupán a természeti érték és a helyi jelentőségű védett természeti terület fogalmának elhatárolása és ez alapján a jogkör meghatározása vált szükségessé, hanem annak tisztázása is, hogy a rendelet fogalomrendszerében a helyi építészeti örökség egyedi és területi védelme jelenik-e meg. Tekintettel a fentiekre és arra, hogy az ágazati jogszabály és a végrehajtására kiadott önkormányzati rendelet fogalomrendszere nem térhet el egymástól, a Kormányhivatal felhívta az önkormányzatok figyelmét arra, hogy a norma lehetőség szerint önálló, kifejezetten és kizárólagosan helyi jelentőségű védett természeti terület létesítésére irányuló rendeletben kerüljön megállapításra.
• A Kormányhivatal jogtechnikai megoldásként javasolta a meglévő védettség védett természeti területként való fenntartásáról szóló önkormányzati rendelet(ek) megalkotását, valamint a más szabályozási célú és tartalmú rendeletben a helyi védettségre vonatkozó (hibás) norma egyidejű hatályon kívül helyezését.
• A célvizsgálat első ütemének fő lényegét az adta, hogy a helyi természeti védettségre vonatkozó önkormányzati szabályozás felülvizsgálatra kerüljön, célzottan a tárgykör helyes fogalomhasználatával és jogsértések kiküszöbölésével.

Az év végi második ütem pedig arra irányul majd, hogy a magasabb szintű jogszabályoknak való megfeleltetés, valamint a szükséges rendeletmódosítások – a törvényességi felügyeleti eljárás során alkalmazott eszközök eredményeképpen – jogszerűen megtörténtek-e

[1]         1996. évi LIII. törvény a természet védelméről [Tvt.]