Rácz Diána
kormánytisztviselő
Hatósági Főosztály · Hatósági, Perképviseleti és Felügyeleti Osztály

Az anyakönyvvezetők egyre többször találkoznak a különlegesebbnél különlegesebb névviselési ügyekkel, kiemelten az újszülöttek anyakönyvezésekor. A tapasztalat azt mutatja, hogy leggyakrabban a harmadik országbeli állampolgárok esetében fordulnak elő ezek az érdekes névviselési kérelmek. A legtöbb problémát általában az okozza, hogy ezen állampolgárok névviselési és anyakönyvezési szabályai nagymértékben eltérnek a magyartól. Legutóbb Szegeden egy indonéz és egy üzbég állampolgárságú gyermek születésénél merültek fel kérdések a névválasztásukkal kapcsolatban.

1.

Az Indonéz Köztársaság Budapesti Nagykövetségének igazolása alapján az indonéz törvények szerint az indonéz állampolgárok a családnevüktől megválhatnak, és szabadon választhatnak maguknak új családnevet. Esetünkben a gyermek házasságból született, édesanya és édesapa is Indonézia állampolgára. Az indonéz állampolgár édesapa születési utóneve (köztudatban: keresztneve) a HELTA (példaként egy magyar névvel végigvezetve: Béla) volt, az újszülött gyermek születési családi névként (köztudatban: vezetéknévként) ezt a nevet kapta meg. A gyermek születési utóneveként pedig három név lett anyakönyvezve. Ez is gyökeresen eltér a magyar jogtól, hiszen nálunk csak kettő születési utónév anyakönyvezése engedélyezhető.

Az üzbég állampolgárságú gyermek születési neve még az indonéz esettől is érdekesebb. Üzbegisztán névviselési és anyakönyvezési szabályai szerint az újszülött gyermekek minden esetben megkapják második utónévként édesapjuk első utónevét, enélkül nem kerülhet sor az üzbég nyilvántartásba való bejegyzésre sem. Ebben az anyakönyvi ügyben is házasok voltak a szülők és mindketten Üzbegisztán állampolgárai. Adatvédelmi és érthetőségi szempontból magyar nevek behelyettesítésével bemutatva az üzbég állampolgár édesapa első születési utóneve: KALMAN, az ő édesapja (az újszülött gyermek apai nagyapja) által kapott második utóneve: ARPADOVICH. A fent leírtak alapján a gyermek második utónévként meg kellett, hogy kapja a KALMAN nevet az ICH végződéssel, ez alapján az ő második utóneve már adott: KALMANOVICH lett. A gyermek ehhez kapott még egy első utónevet (KOLOS), így a két utóneve már kialakult, és itt kezdett hasonlítani az indonéz esethez, ahol az apa utónevéből lett születési családi név, hiszen itt is végül a nagyapától „megörökölt” ARPADOVICH második utónévből a gyermeknek egy új születési nevet generáltak, így az ICH végződést elhagyva ARPADOV KOLOS KALMANOVICH-ként kérték anyakönyvezni.

2.

Mindkét esetben a születési utónévből képződött az újszülött gyermek születési családi neve. Ez olyan, mintha nálunk a Béla férfi utónévből kapná a gyermek a Béla születési családi nevet, amire Magyarországon nincs lehetőség. Csak névváltoztatási eljárás megindításával lehet a születési családi és utónevet megváltoztatni (és akkor sem ilyen formában). Továbbá minden esetben meg kell indokolni a kért névváltoztatás okát. Természetesen nálunk is előfordulnak olyan születési családi nevek, amelyek egyébként férfi utónevek is egyben (pl.: Kelemen, Ágoston, László, István, Bálint stb.), de ezek a nevek nem az édesapa vagy a nagypapa utónevéből keletkeztek.

Nincs könnyű dolga az anyakönyvvezetőknek, amikor a szülők (tipikusan a külföldi állampolgár szülők) ilyen kéréssel fordulnak hozzájuk, de a fenti két esetben is sikerült megoldást találnunk, és a kért nevekkel kerültek anyakönyvezésre a gyermekek. Ilyenkor mindig igazolniuk kell, hogy az adott államban ez a névhasználat a kért formában használható és engedélyezhető, ezt az igazolást a legtöbb esetben az adott ország magyarországi nagykövetsége állítja ki.