dr. Koréh Zoltán
kormánytisztviselő  
Hatósági Főosztály · Törvényességi Felügyeleti Osztály  

A helyi önkormányzat törvényben előírt kötelező feladata a gyermekétkeztetés biztosítása, amely saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy a külső szolgáltatótól (pl. gazdasági társaságtól, központi költségvetési szervtől) megvásárolt szolgáltatással valósulhat meg. [Mötv.^[1] 13. § (1) bek. 8. pont, Gyvt.^[2] 18. § (1a) bek., 21. §, Költségvetési tv.^[3] 2. melléklet 47.1–3. pont]

A Gyvt. gyermekétkeztetés térítési díjára vonatkozó rendelkezései kógensek, amelyek a térítési díjra vonatkozó általános rendelkezésekhez képest speciális szabályokat határoznak meg.

A törvény külön meghatározza azt is, hogy az általános szabályok közül melyeket lehet a gyermekétkeztetésre vonatkozóan alkalmazni. [Gyvt. 151. § (12) bek., Kúria Köf.5044/2013/12.]

Az intézményi és
személyi térítési díj elhatárolása:

Az intézményi térítési díj az adott ellátás általános ellenértékének felel meg, amely az ellátás megszervezésének, biztosításának költségeire tekintettel valamennyi lehetséges igénybe vevőre vonatkozik. A gyermekétkeztetés speciális esetnek tekinthető, hiszen a személyi térítési díj meghaladhatja az intézményi térítési díj összegét, ugyanis nem a szolgáltatás önköltsége képezi az intézményi térítési díj alapját, hanem a nyersanyagköltség, amelyen kívül nem lehet más költségtényezőt figyelembe venni.

A személyi térítési díj a jogosult, illetve törvényes képviselője által az ellátásért ténylegesen megfizetett összeg, amely az ellátás igénybevétele fejében, a konkrét személyes körülmények alapján megállapított ellenértéket jelenti. [Gyvt. 146. § (1) bek., 151. § (12) bek., 146. §-hoz fűzött Jogtár-kommentár]

A gyermekétkeztetés
térítési díjának megállapítása:

A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető állapítja meg. Az intézményvezető alatt a szolgáltatás vezetőjét, működtetőjét is érteni kell. Ha az étkeztetési feladatot települési önkormányzat látja el, akkor az intézményvezető a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzati intézmény vezetője.

Abban az esetben, ha a települési önkormányzat közvetlenül, intézmény közreműködése nélkül biztosítja a gyermekétkeztetést, úgy a személyi térítési díj megállapítására, annak vitatására, csökkentésére és elengedésére vonatkozó szabályokat rendeletben köteles megállapítani. [Gyvt. 151. § (4)–(4a) bek.]

A személyi térítési díj megállapítása konkrét összegben történik, amely során kizárólag három tényezőt lehet figyelembe venni: (a) az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege (gyermekétkeztetés intézményi térítési díja) általános forgalmi adóval növelt összegét, (b) az igénybe vett étkezések számát és (c) a gyermekétkeztetés normatív kedvezményeit. Más tényezők és költségelemek (pl. rezsiköltség, bérköltség) nem jelenhetnek meg a személyi térítési díjban. [Gyvt. 21/B. §, 151. § (3) és (4) bek.]

A         Az élelmezés nyersanyagköltsége egy ellátottra jutó napi összegének megállapítása (gyermekétkeztetés intézményi térítési díja) + ÁFA:

A gyermekétkeztetés intézményi térítési díját, vagyis az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összegét az önkormányzat rendeletben köteles megállapítani, függetlenül attól, hogy saját vagy nem saját fenntartásában álló intézményről van szó. A nyersanyagköltség kiszámításakor az étel előállításához szükséges nyersanyagok árát lehet csak figyelembe venni, egyéb költségeket, így a rezsiköltséget nem. Abban az esetben, ha a fenntartó vagy az önkormányzat a gyermekétkeztetést vásárolt szolgáltatásként biztosítja, az intézményi térítési díj megállapítása érdekében az étkeztetést biztosító szolgáltató köteles elkülönítetten kimutatni a gyermekétkeztetéssel összefüggésben felmerülő nyersanyagköltséget, ami megállapo­dás szerint arányosan is történhet. [Gyvt.151. § (3)–(3a) bek., Költségvetési tv. 2. melléklet 47.3.1. pont]

B          Az igénybe vett étkezések száma:

A Gyvt. meghatározza az intézményi gyermekétkeztetés keretében kötelezően biztosítandó étkezések számát (pl. iskolában déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést). [Gyvt. 21/A. §]

A személyi térítési díj megállapításakor azonban az igénybe vett étkezések számát kell figyelembe venni, vagyis hogy a törvényes képviselő az intézményi gyermekétkeztetés keretében hányszori étkezést kér a gyermekének.

C         Normatív kedvezmények:

A személyi térítési díj megállapításakor végezetül tekintettel kell lenni az intézményi gyermekétkeztetés normatív kedvezményére is, amely lehet ingyenes és kedvezményes (50%-os). [Gyvt. 21/B. §]

Összegzésképpen elmondható, hogy a gyermekétkeztetés intézményi és személyi térítési díjának megállapítása kizárólag a Gyvt.-ben teljeskörűen meghatározott szempontok, tényezők figyelembevételével történhet, a térítési díjban ezáltal más tényező nem jelenhet meg (pl. üzemeltetési költség, bérköltség).

Az önkormányzat ugyanis a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos költségeket nem csupán a személyi térítési díjból befolyt összegből fedezi, hanem az adott évben igényelt gyermekétkeztetési feladatokhoz kötött felhasználású (bértámogatási és üzemelteltetési) támogatásból, szükség esetén – a közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátás biztosítása érdekében – a saját bevételeiből (pl. helyi adó) is. [Mötv. 106. §, 111. § (1)–(2) bek., 112. § (1) és (2) bek., 117. § (1) bek., 118. §, Áht.[4] 57. §, Költségvetési tv. 2. melléklet 47–50. pont, Gyvt. 21/A–21/B. §, 146. § (1) bek., 148. § (1) bek., 151. §]

[1]                 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól [Mötv.]

[2]                 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról [Gyvt.]

[3]                 2021. évi XC. törvény Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről [Költségvetési tv.]

[4]                 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról [Áht.]